Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-03-01 / 3. szám
8. oldal SZITTY AKÜRT 1969. március hó A Hungária Szabadságharcos Mozgalom központja megtartotta közgyűlését A HSzM — alapszabálya szerint — 1969. február 28-án Clevelandban megtartotta évi vezető tanács választó közgyűlését. Szervezeteinek küldöttei meghallgatták a HSzM Vezető Tanácsának jelentését, amelyet Véghely Tibor szabadságharcos terjesztett elő, és olvasott fel. Ezután a közgyűlés megválasztotta a Mozgalom új vezető szerveit: a Vezető Tanácsot és a Vezető Tanács mellett működő bizottságokat és munkaközösségeket. Az ügyrendnek megfelelően a HSzM Vezető Tanácsa jelentősének tárgyalása, valamint a választás is zárt ülésen zajlott le. A HSzM Vezető Tanácsának tagjai: TÓTH BÉLA szabadságharcos, a HSzM elnöke PÁPAV ELEMÉE szabadságharcos, a HSzM főtitkára VÉGHELY TIBOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyette: Prof. P. JOBB ANDOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese MOLNÁR LAJOS szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese MAJOR TIBOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese A Vezető Tanács mellett működő bizottságok tagjai: SZUCSÁN KÁROLY a Politikai Osztály vezetője Prof. P. JOBB ANDOR a Külügyi Osztály vezetője VÉGHELY TIBOR a Szervezési Osztály vezetője MAJOR TIBOR a Sajtó és Propaganda Osztály vezetője MOLNÁR LAJOS a Tájékoztató Osztály vezetője NYITRAI JÁNOS a Pénzügyi Osztály vezetője tarcali TÖRÖK JÓZSEF az Egyeztető (Igazoló ésEllenőrző) Bizottság vezetője MÓD LAJOS a Sportlövész Osztály vezetője (USA) FASCHING ANTAL a Sportlövész Osztály vezetője (Kanada) SZENDREI ISTVÁN a HSzM zászlótartója A Vezető Tanács javaslatára a HSzM Tanulmányi Osztályának munkáját ideigleesen a Sajtó és Propaganda osztály vezetője végzi. A munka kapacitása Amerikában Érdekes statisztikai adat hívja magára a figyelmet. Mindig a munkás társadalom egyöntetű törekvésének tüntették föl a heti munkaórák számának a leszállítását. Az USA volt az első a heti negyven órával. Tizenöt évvel ezleőtt már komoly szó esett itt a 36, sőt a 32 órás munkahétről. Most kiderül, hogy épp a munkaidőcsökkentés kampányának tizenöt éve alatt emelkedett a munkaórák átlagos száma. Utóbb már heti 58-ra! Ebből az világlik ki, hogy a munkások nem elsősorban kívánnak kevesebb időt dolgozni. A heti munkaórák leszállításáért csak avégett küzdenek kollektive, hogy egyénileg túlórapénzért dolgozhassanak többet. Ez viszont azt is jelenti, hogy itt, a legmagasabb munkabér gazdasági területén sem elegendő a kereset. Az árak elnyelik a duplát is, olyan magasak. Egy egyetemi tanár — szociológus — ezt mondta: Amerika büszke lehet arra, hogy munkástársadalma ma már csaknem minden kényelmi eszközt meg tud magának venni; de szégyelnie kell, hogy akik egyszer megszerezték ezeket és ragaszkodnak hozzájuk, azoknak újból és újból meg kell vásárolniok, olyan hitványak, annyira nem tartósak. így frocliznak "valakik" a munkástársadalommal, meg a magas életnívóval — a saját zsebükre. Mozgalmi hírek HSzM ÜJ VEZETŐSÉGE MONTREALBAN: Mozgalmunk montreáli csoportja 1969. február 9-én — a Vezető Tanács javaslatára új vezetőséget választott. A montreáli csoport vezetője Véhely Tibor, vezető helyettes Szucsán Károly, ügyvezető titkár Höcs József, pénztáros Nyitrai János. Az Egyeztető Bizottság elnökéül tarcali Török Józsefet, a Sajtó és Propaganda osztály vezetőjéül Somlai Miklóst választotta meg a közgyűlés. A közgyűlés kinevezte illetve megerősítette Éderer Rezső zászlótartói, Filep Zoltán szertárosi tisztségét. LEGYEN SZABAD A SZABADEGYETEM Nívós, változatos a Magyar Társaság clevelandi Szabad Egyetemének márciusi programja. Két péntek este áll a magyar irodalom szolgálatában, — a két tudományos előadás közül pedig egyik orvosi tárgyú, a másik történelmi: a hajdani Pannónia helyzetét karcolja a római kor vonatkozásában. Az előadók nevei is garantálják, hogy ebben a keretben érdemes művelődés, magas színvonalú szórakozás várja Clevelandban a magyarokat. Mi hiányzik mégis a programozásból? A magyar sors szívig sajgó, időszerű, kézen és szőnyegen fekvő kérdéseinek érintése! Miért e tartózkodás? Nincs aki merjen hozzájuk nyúlni? Vagy az efajta tárgykört mi magunk sem akarjuk levenni a "kényes kérdések" asztaláról? A gondolat járás és gondolatközlés szabadon csatangol körülöttünk, egészen a meztelenségig, — miért nem ragadjuk meg fajtánk javára, miért nem kötjük be a jó tájékozódás szekerébe? Miért nem készítünk magunknak iránytűt a dzsungelben? Miért csak mellette csatangolunk a gondolatszabadságnak? — félénken kerülve minden "kényes kérdést”, amikor emigrációs szellemi életünk épp azoknak a pontján lehetne az elnémított magyar sors hangja. Várjuk, hogy felszabaduljon a Magyar Társaság Szabadegyeteme! Ezt a rovatunkat azért tartjuk fenn, hogy a mai élet groteszk jelenségei közül egyről-másról nyíltabban szólhassunk, esetleg a humort és a gúnyt is segítségül hívjuk a helyesebb értelmezésükhöz. Alábbi közleményünk kivétel. Tartalma olyan megbotránkoztató, hogy arra nincs emberi kifejezés. De nem tehetünk rá lakatot, mert ha a keresztény lélek ma azért aggódik, hogy belülről romlik íz egyház, akkor lássa meg azt is, hogy kívülről hogyan rontják! így működnek a botrány agitátorai — Kivonat az ÉSZAKI VÁRTÁN c. társadalmi, kultúrális és természettudományi szemle 1968 decemberi kükülönszámából. — Svédországban hetekig látogatható volt egy képrajz és propaganda kiállítás. Címe:“A művész, mint agitátor”. A megnyitás napján botrányt váltott ki és akik még nem vetkőztek ki az emberségükből, a rendőrséget ostromolták a kiállítás hatósági lezáratásáért. Eredménytelenül. A rendőrség ‘‘liberális". Szerinte a mételyezés is az emberi szabadságjogokhoz tartozik. Ulm Hamacher stockholmi ügyvéd vádiratot adott be az államügyészséghez. A kiállítás förtelmes anyagának az idézésével indokolta. Svédből fordítva egypár szemelvény: Három propaganda szöveg illusztráció nélkül: "Jézus halott, kiherélve halt meg.” — "Ki kell herélni a pápát!” — "Minden apáca prostituált.” A 18. számú kép: egy komdom-automata a pápa képével. A 85. sz. kép: Keresztfa, emberi csontváz van rá szegezve, mintha ez volna Jézus Krisztus. 108. sz. kép: A Szent Péter templom képe. Kapuján vörös folyadék ömlik elé, és az épületből előkúszó szörny karmai körülmarkolják a Földet. 109. sz. kép: Az Ég és a Föld között lebegő pápa képe egy komdomon, amit felhőből kinyúló kéz tart. Alatta kiéhezve embercsoport. Kezükben üres tányért tartanak, és könyörgő tekintettel néznek a saját magával elfoglalt pápára. Az aljas gyalázat leginkább a 44. sz. képről mutogatja magát: Ez egy montázs, központjában a Szent Szűz képével. Alatta a pápa egy apácával. Fölöttük mezítelen női testek, kihangsúlyozott nemiszervekkel. Balra egy hátonfekvő csupasz nő, szétvetett lábakkal, semmit el nem takarva. A pápa szájából ez a szöveg olvasható: "Mirevaló volna nekünk a P-tabletta?” A válasz a Szűz Mária kép szájából jön: “Képzeld, ha az én fiatal koromban P-tabletta lett volna, akkor még olyan... (itt a "művész" a Szentleiket gyalázza végképp idézhetetlen szavakkal). ☆ Hasonló förtelmes idézeteket csak Hubert Lipót kanonok többkötetes dokumentációs munkáiban lehet találni magyarul, de ott se pornográf illusztrációkkal, hanem a héber-betűs talmudszövegek és egyéb írások eredetiének bemutatásával. (M. T.) Az Árpád-pályázat eredménye A Magyar Találkozó állandó titkársága évről-évre meghirdeti a tudományos, irodalmi és művészeti ÁRPÁD- pályázatot, amelynek nyerteseit — kimagasló értékű szellemi alkotásaik alapján — arany, ezüst és bronz Árpád-éremmel, díszoklevéllel, vagy oklevéllel tünteti ki. Az Árpád-pályázat eredményeként a bírálóbizottság 1968-ban: arany Árpádéremmel tüntette ki: Eszláry Károly dr. (Páris, Franciaország) "Historie des Institutions Publiques Hongroises” c. jeligés kéziratát; Fehér M. Jenő dr. (New York, N.Y.) "Középkori magyar inkvizíció” című történelmi tanulmányát; Kárpáthy András dr. "Ahogy a vasfüggöny mögött látjuk” c. jeligés kéziratát; Selye János dr. (Montreál, Kanada) "From Dream to Discovery on Being a Scientist” című művét; Lökkös Antal (Geneva, Svájc) "Balladák-Énekek" című verskötetét; D'Albert Ferenc dr. (Chicago, 111.) "Tarantelles for Violin and Piano” című zeneművét és Gyímesy Kásás Ernő (New York, N. Y.) "Budai utcarészlet" című festményét. Ezüst Árpád-éremmel tüntette ki: Botond István (Sydney, Ausztrália) "Megosztanám Veled” című verskötetét; Szőts Vilmos (Mexico 1, D. F.) "Hungary in its Fight for Freedom 1956” c. rajzait; Tuba István dr. (Irwin, Pa.) "Selected Studies” című művét. Bronz Árpád-éremmel tüntette ki: Bónis László (Sao Paulo, Brazília) "Tűz és víz között” c. verskötetét; Debreczeni József dr. (Akron, O.) "Economic Planning" c. jeligés kéziratát; Fenyvessy Jeromos (Köln, Németország) "A dominóvár” c. novelláskötetét; Gyékény esi György (Cleveland, O.) "Napnyugati kantáta” c. jeligés költeményét; Irsa Béla (Calgary, Ata., Kanada) "Az empirikus tudomány bukásának küszöbén” c. jeligés tanulmányát; Naphegyi Imre (Winnipeg, Kanada) "Tetemrehívás” c. jeligés kéziratát; Seres Péter (Binghamton, N. Y.) "Tito” c. jeligés kéziratát. Díszoklevelet kapott: Konkoly Kálmán dr. (München, Németország), Kutas Erzsébet (Huntington, N. Y.) és Nemeskéry László (Linz Ausztria). Oklevelet kapott: Abaffy László (Huttenheim, Németország), Bíró Zoltán dr. (Pinkafeld, Ausztria) és Kristóf Sándor dr. (Winnipeg, Mann., Kanada). Az Árpád Akadémia tagjai közül újból sikerrel vett részt a pályázaton: Domokos Sándor, Erdélyi József, Lajossy Sándor, Negyedi Szabó Margit, v. Németh Ernő dr. és Szilassy Sándor dr.
