Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1969-03-01 / 3. szám

8. oldal SZITTY AKÜRT 1969. március hó A Hungária Szabadságharcos Mozgalom központja megtartotta közgyűlését A HSzM — alapszabálya szerint — 1969. február 28-án Clevelandban megtartotta évi vezető tanács választó közgyűlését. Szervezeteinek küldöttei meghallgatták a HSzM Vezető Tanácsának jelentését, amelyet Véghely Tibor szabadságharcos terjesztett elő, és olvasott fel. Ezután a közgyűlés megválasztotta a Mozgalom új vezető szerveit: a Vezető Tanácsot és a Vezető Tanács mellett működő bizottságokat és munkaközösségeket. Az ügyrendnek megfelelően a HSzM Vezető Tanácsa jelentősének tárgyalása, vala­mint a választás is zárt ülésen zajlott le. A HSzM Vezető Tanácsának tagjai: TÓTH BÉLA szabadságharcos, a HSzM elnöke PÁPAV ELEMÉE szabadságharcos, a HSzM főtitkára VÉGHELY TIBOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyette: Prof. P. JOBB ANDOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese MOLNÁR LAJOS szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese MAJOR TIBOR szabadságharcos, a HSzM elnökhelyettese A Vezető Tanács mellett működő bizottságok tagjai: SZUCSÁN KÁROLY a Politikai Osztály vezetője Prof. P. JOBB ANDOR a Külügyi Osztály vezetője VÉGHELY TIBOR a Szervezési Osztály vezetője MAJOR TIBOR a Sajtó és Propaganda Osztály vezetője MOLNÁR LAJOS a Tájékoztató Osztály vezetője NYITRAI JÁNOS a Pénzügyi Osztály vezetője tarcali TÖRÖK JÓZSEF az Egyeztető (Igazoló ésEllenőrző) Bizottság vezetője MÓD LAJOS a Sportlövész Osztály vezetője (USA) FASCHING ANTAL a Sportlövész Osztály vezetője (Kanada) SZENDREI ISTVÁN a HSzM zászlótartója A Vezető Tanács javaslatára a HSzM Tanulmányi Osztályának munkáját ideigle­esen a Sajtó és Propaganda osztály vezetője végzi. A munka kapacitása Amerikában Érdekes statisztikai adat hívja ma­gára a figyelmet. Mindig a munkás társadalom egyöntetű törekvésének tüntették föl a heti munkaórák szá­mának a leszállítását. Az USA volt az első a heti negyven órával. Tizen­öt évvel ezleőtt már komoly szó esett itt a 36, sőt a 32 órás munkahétről. Most kiderül, hogy épp a munkaidő­csökkentés kampányának tizenöt éve alatt emelkedett a munkaórák átlagos száma. Utóbb már heti 58-ra! Ebből az világlik ki, hogy a munká­sok nem elsősorban kívánnak keve­sebb időt dolgozni. A heti munkaórák leszállításáért csak avégett küzdenek kollektive, hogy egyénileg túlórapén­zért dolgozhassanak többet. Ez vi­szont azt is jelenti, hogy itt, a legma­gasabb munkabér gazdasági területén sem elegendő a kereset. Az árak el­nyelik a duplát is, olyan magasak. Egy egyetemi tanár — szociológus — ezt mondta: Amerika büszke lehet arra, hogy munkástársadalma ma már csaknem minden kényelmi eszközt meg tud magának venni; de szégyel­nie kell, hogy akik egyszer megsze­rezték ezeket és ragaszkodnak hozzá­juk, azoknak újból és újból meg kell vásárolniok, olyan hitványak, annyira nem tartósak. így frocliznak "valakik" a munkás­társadalommal, meg a magas életnívó­val — a saját zsebükre. Mozgalmi hírek HSzM ÜJ VEZETŐSÉGE MONTREALBAN: Mozgalmunk montreáli csoportja 1969. február 9-én — a Vezető Tanács javaslatára új vezetőséget választott. A montreáli csoport vezetője Véhely Tibor, vezető helyettes Szucsán Ká­roly, ügyvezető titkár Höcs József, pénztáros Nyitrai János. Az Egyezte­tő Bizottság elnökéül tarcali Török Józsefet, a Sajtó és Propaganda osz­tály vezetőjéül Somlai Miklóst vá­lasztotta meg a közgyűlés. A közgyűlés kinevezte illetve megerősítette Éderer Rezső zászlótartói, Filep Zoltán szer­­tárosi tisztségét. LEGYEN SZABAD A SZABADEGYETEM Nívós, változatos a Magyar Társa­ság clevelandi Szabad Egyetemének márciusi programja. Két péntek este áll a magyar irodalom szolgálatában, — a két tudományos előadás közül pe­dig egyik orvosi tárgyú, a másik tör­ténelmi: a hajdani Pannónia helyze­tét karcolja a római kor vonatkozá­sában. Az előadók nevei is garantál­ják, hogy ebben a keretben érdemes művelődés, magas színvonalú szóra­kozás várja Clevelandban a magya­rokat. Mi hiányzik mégis a programozás­ból? A magyar sors szívig sajgó, idősze­rű, kézen és szőnyegen fekvő kérdé­seinek érintése! Miért e tartózkodás? Nincs aki merjen hozzájuk nyúlni? Vagy az efaj­­ta tárgykört mi magunk sem akarjuk levenni a "kényes kérdések" asztalá­ról? A gondolat járás és gondolatközlés szabadon csatangol körülöttünk, egé­szen a meztelenségig, — miért nem ra­gadjuk meg fajtánk javára, miért nem kötjük be a jó tájékozódás szekerébe? Miért nem készítünk magunknak iránytűt a dzsungelben? Miért csak mellette csatangolunk a gondolatsza­badságnak? — félénken kerülve min­den "kényes kérdést”, amikor emig­­rációs szellemi életünk épp azoknak a pontján lehetne az elnémított ma­gyar sors hangja. Várjuk, hogy felszabaduljon a Ma­gyar Társaság Szabadegyeteme! Ezt a rovatunkat azért tartjuk fenn, hogy a mai élet groteszk jelenségei közül egyről-másról nyíltabban szól­hassunk, esetleg a humort és a gúnyt is segítségül hívjuk a helyesebb ér­telmezésükhöz. Alábbi közleményünk kivétel. Tar­talma olyan megbotránkoztató, hogy arra nincs emberi kifejezés. De nem tehetünk rá lakatot, mert ha a ke­resztény lélek ma azért aggódik, hogy belülről romlik íz egyház, akkor lássa meg azt is, hogy kívülről hogyan ront­ják! így működnek a botrány agitátorai — Kivonat az ÉSZAKI VÁRTÁN c. társadalmi, kultúrális és természet­­tudományi szemle 1968 decemberi kü­­különszámából. — Svédországban hetekig látogatható volt egy képrajz és propaganda kiál­lítás. Címe:“A művész, mint agitátor”. A megnyitás napján botrányt váltott ki és akik még nem vetkőztek ki az emberségükből, a rendőrséget ostro­molták a kiállítás hatósági lezáratá­­sáért. Eredménytelenül. A rendőrség ‘‘li­berális". Szerinte a mételyezés is az emberi szabadságjogokhoz tartozik. Ulm Hamacher stockholmi ügyvéd vádiratot adott be az államügyészség­hez. A kiállítás förtelmes anyagának az idézésével indokolta. Svédből fordítva egypár szemel­vény: Három propaganda szöveg illusztrá­ció nélkül: "Jézus halott, kiherélve halt meg.” — "Ki kell herélni a pá­pát!” — "Minden apáca prostituált.” A 18. számú kép: egy komdom-auto­­mata a pápa képével. A 85. sz. kép: Keresztfa, emberi csontváz van rá szegezve, mintha ez volna Jézus Krisz­tus. 108. sz. kép: A Szent Péter temp­lom képe. Kapuján vörös folyadék ömlik elé, és az épületből előkúszó szörny karmai körülmarkolják a Föl­det. 109. sz. kép: Az Ég és a Föld kö­zött lebegő pápa képe egy komdomon, amit felhőből kinyúló kéz tart. Alatta kiéhezve embercsoport. Kezükben üres tányért tartanak, és könyörgő tekintettel néznek a saját magával el­foglalt pápára. Az aljas gyalázat leginkább a 44. sz. képről mutogatja magát: Ez egy mon­tázs, központjában a Szent Szűz ké­pével. Alatta a pápa egy apácával. Fö­löttük mezítelen női testek, kihangsú­lyozott nemiszervekkel. Balra egy há­­tonfekvő csupasz nő, szétvetett lábak­kal, semmit el nem takarva. A pápa szájából ez a szöveg olvasható: "Mi­­revaló volna nekünk a P-tabletta?” A válasz a Szűz Mária kép szájából jön: “Képzeld, ha az én fiatal koromban P-tabletta lett volna, akkor még olyan... (itt a "művész" a Szentleiket gyalázza végképp idézhetetlen szavak­kal). ☆ Hasonló förtelmes idézeteket csak Hubert Lipót kanonok többkötetes dokumentációs munkáiban lehet ta­lálni magyarul, de ott se pornográf illusztrációkkal, hanem a héber-betűs talmudszövegek és egyéb írások ere­detiének bemutatásával. (M. T.) Az Árpád-pályázat eredménye A Magyar Találkozó állandó titkár­sága évről-évre meghirdeti a tudomá­nyos, irodalmi és művészeti ÁRPÁD- pályázatot, amelynek nyerteseit — ki­magasló értékű szellemi alkotásaik alapján — arany, ezüst és bronz Ár­pád-éremmel, díszoklevéllel, vagy ok­levéllel tünteti ki. Az Árpád-pályázat eredményeként a bírálóbizottság 1968-ban: arany Árpád­éremmel tüntette ki: Eszláry Károly dr. (Páris, Francia­­ország) "Historie des Institutions Publiques Hongroises” c. jeligés kéz­iratát; Fehér M. Jenő dr. (New York, N.Y.) "Középkori magyar inkvizíció” című történelmi tanulmányát; Kárpáthy András dr. "Ahogy a vas­függöny mögött látjuk” c. jeligés kéz­iratát; Selye János dr. (Montreál, Kanada) "From Dream to Discovery on Being a Scientist” című művét; Lökkös Antal (Geneva, Svájc) "Bal­­ladák-Énekek" című verskötetét; D'Albert Ferenc dr. (Chicago, 111.) "Tarantelles for Violin and Piano” cí­mű zeneművét és Gyímesy Kásás Ernő (New York, N. Y.) "Budai utcarészlet" című fest­ményét. Ezüst Árpád-éremmel tüntette ki: Botond István (Sydney, Ausztrália) "Megosztanám Veled” című versköte­tét; Szőts Vilmos (Mexico 1, D. F.) "Hungary in its Fight for Freedom 1956” c. rajzait; Tuba István dr. (Irwin, Pa.) "Sel­ected Studies” című művét. Bronz Árpád-éremmel tüntette ki: Bónis László (Sao Paulo, Brazília) "Tűz és víz között” c. verskötetét; Debreczeni József dr. (Akron, O.) "Economic Planning" c. jeligés kézira­tát; Fenyvessy Jeromos (Köln, Német­ország) "A dominóvár” c. novelláskö­­tetét; Gyékény esi György (Cleveland, O.) "Napnyugati kantáta” c. jeligés költe­ményét; Irsa Béla (Calgary, Ata., Kanada) "Az empirikus tudomány bukásának küszöbén” c. jeligés tanulmányát; Naphegyi Imre (Winnipeg, Kana­da) "Tetemrehívás” c. jeligés kézira­tát; Seres Péter (Binghamton, N. Y.) "Tito” c. jeligés kéziratát. Díszoklevelet kapott: Konkoly Kálmán dr. (München, Né­metország), Kutas Erzsébet (Hunting­­ton, N. Y.) és Nemeskéry László (Linz Ausztria). Oklevelet kapott: Abaffy László (Huttenheim, Né­metország), Bíró Zoltán dr. (Pinka­feld, Ausztria) és Kristóf Sándor dr. (Winnipeg, Mann., Kanada). Az Árpád Akadémia tagjai közül új­ból sikerrel vett részt a pályázaton: Domokos Sándor, Erdélyi József, La­­jossy Sándor, Negyedi Szabó Margit, v. Németh Ernő dr. és Szilassy Sán­dor dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom