Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

HATODIK OLDAL SZITTYAKURT----------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------- ■■ ■■■■■■——I sabbrendű társadalom tagjává nevelni, hogy soha ne legyen magyar fiatal, aki elhanyagoltságában a szennyes hippi életre kényszerüljön. Amerika ifjú­ságát nem meggyőződése viszi a testet-lelket gyilkoló állati életbe, hanem az, hogy a szülők nem helyes irányba nevelik gyermekeiket, a hatóság kitiltotta az istent az iskolából, a tanító sztrájkol. Az ifjúság nincs ideálisan család és hazaszeretetre nevelve. Nincs világnézete a ma ifjúságának, csak egy számnak, falanszter-figurának van futószalagra állítva. Ezek a végzetes hibák. Történelmünk folyamán a legnagyszerűbb tettekre voltunk képesek. Akadtak Ocskaiak és gyalázatos nemzetgyilkos muszkavezetők, de azok gyalá­áldozó magyar nép. Népünnek és ifjúsá­gunknak szüksége van azon­nal egy kultúr-központra. Nem szabad a más kaptár­jába hordani a drága ma­gyar mézet. Gondoljunk csak arra, hogy évente a külön­böző egyesületek mi pénzt fizetnek ki azért, hogy má­sok esetleg a magyarság el­lenségei épüljenek, gazda­godjanak rajta. Mindez csak azért, mert hátsó mozgató erők oly ügyesen dolgoztak, hogy mi rátermett, szorgal­mas nép, képtelenek vol­tunk magunknak hajlékot te­remteni, holott a föld min­den élőlénye ezzel kezdi el életét. Kelet magyarlakta városaiban mindenütt több magyar templom és kul­­túrház tölti be szent magyar hivatását. Miért nincs itt nyugaton egyéb a szét­húzásnál? Azt kell látni, hogy azok a kohógyári Youngstown-i, vagy pennsyl­­vániai bányászok sokkal különben megmaradtak magyarnak, mint az itt ezer rétegre osztott és legyengült, kiöregedett értelmiséggel rétegzett nyugati tár­sadalom. Sok itt a kaszt, mely egymást nem magyarként tekinti, hanem szárma­zás, állás és bankbetét, valamint kocsi-évjárat szerint irigyli, vagy éppen ki­utálja egymást. Különösen hozzájárul az is, hogy különböző égtájakról és gyakran önhibájukon kívül vedlettek emigránsokká. Emlékezetes nagyon az 1938-ban visszahozott és cseh területen nevelkedett magyar ifjúság maga­tartása az anyaország gyalázatos bírálatával. Ugyanígy az erdélyi félművelt és vérségileg kevert réteg, valamint a délvidéki nem tiszta magyar nemzeti öntudattal nevelt nép. Ez a szellemi és világnézeti felfogás itt ütközik ki most a legjobban. Most üt vissza "Benes volt az apánk, volt ingünk meg gatyánk; Horthy lett az apánk, nincs se ingünk se gatyánk” cseh szellemiség. Tehát itt a nevelés hatása. A mi nagy építő munkánkhoz szükségünk van minden becsületes építő erőre, úgy nayagilag, mint erkölcsileg. Ezt a munkát azonnal megkezdjük. Részvényeket bocsájtunk ki; 100 dollár egy tégla az USA nyugat magyar Kultúr­­központ felépítéséhez. Bárhová a nagyvilágon eljutnak ezek a sorok és talál­nak még igaz magyarokra, jöjjenek, segítsenek, mert csak úgy segít bennünket az Isten! Segítsen mindenki egy téglával átmenteni a drága magyar ifjúságot ebben az eszétvesztett világban és megalapozni egy újabb dicső magyar ezred­évet. Ezzel segítjük mindkét egyházunkat. Itt minden becsületes magyarnak helye lesz, aki mint magyar élni akar. Segítsük sportolóinkat, a magyar művé­szeket, táncosainkat, a magyar iskola megvalósulását. Részvényvásárló igényét bárki a világ bármely részéről bejelentheti USA nyugat kerület irodája címére: AMERICAN HUNGARIAN RIFLE ASSN., 120 Peninsula Ave., San Mateo, Calif. 94401. — Telefon: (415) 347-5916. Az egyesületünk vezetősége építő bizottsággá alakult, hív és vár minden segítséget. Rabnemzetünk semmit nem tehet. Nekünk kötelességünk. Nem lehetünk e drága nép kiirtásának bűnsegédi bűnrészesei; 750,000 magyar ifjút adnak ki más kommunista országokba rabszolgának. Csírájába ölik évtizede a nemzete és ezt a létfenntartó ifjú réteget is felszívódásra kárhoztatják idegen kommunista érdekszférában. Moszkva cselédei újabb 20 éves szerződést írtak alá megszállásra és erre az időre tervezik megoldani a nagy pánszláv elméletet. A Kereszt és Kard Mozgalom függetlenül működik a Lövész Egyesülettől. Előbbi mindig állástfoglal a magyar sorskérdésekben és küzd a magyar nép jogaiért. Utóbbi feladata a sport, a nevelés és építés. így mindenki meg­találhatja a maga helyét. Senkinek se kell félnie, hogy az Amerikai Magyar Lövész Egyesületben politikával fog találkozni. Mi a magyar nép fiai vagyunk, ezért mindent a magyar népért teszünk. Mozgalmunk népi mozgalom. Mi nem az arisztokráciáért és a feudálkapitaliz­­musért harcolunk, hanem szenvedő rab népünkért és féltve szeretett ifjúsá­gunkért, a tisztultabb magyar jövendőért. Üj, nagy, dicső harcra hívunk min­den becsületes magyart. Hívjuk a megfáradtakat, a helyüket nem találókat, a csalódottakat, a kihasználtakat. Szűnjön meg már egymás kihasználása és az egymásra való acsarkodás. Éljünk egy kicsit jólétünkben egymásért is, ne csak önzőén magunkért. Hívjuk szakembereinket, a mérnököket, ácsokat, asztalo­sokat, festőket. Gyertek Testvérek, építsünk az új magyar nemzedéknek és Istenünknek hajlékot. vitéz Darabont Ferenc lövésztiszt USA Nyugat lövészkerület vezetője A Kereszt és Kard Mozgalommal kapcsolatos cikkek, szervezési kérdések és anyagi támogatá­sokat kérjük az alábbi címre küldeni: KERESZT ÉS KARD MOZGALOM do Zoltán Vasvári 256 Dayton Ave., Clifton, New Jersey 07011 Telefon: (201) 773-5342 zatát mindig lemosta a dicsőségben tündöklő és A világ közügyeinek irányítására életre hozott szervezet, az Egyesült Nemzetek intézménye hosszú évekig bénán működött, mert az első alapí­tók néhány kiváltságos államnak jo­got adtak, hogy elsöprő többséggel szemben is döntő érvényt szerezze­nek saját akaratuknak. Számtalan fontos, világviszonylatban is életre­való határozatnak vetett véget az orosz vétó, a “nyet”. Külföldre szórt magyarságunk köz­mondásos szervezetlensége nagy mér­tékben arra vezethető vissza, hogy a vezetők veszély nélkül, kényelmeseb­ben és sokkal hamarabb utasíthatnak vissza szélesebb látókört, nagyobb di­menziókat célzó közeledéseket, együtt­működési kísérleteket, mint azt vá­lasztott vagy választható politikusok odahaza bármkior is tehették. Itt kül­országban nagy tehertételünk, hogy körülöttünk a világ idegen nyelven változik, a magyar változásoknak nem vagyunk szemtanúi, ezért sok eset­ben a magyar gondolkodásmód gya­­nakodóan visszahúzódó, maradian csoportosított és évekkel, vagy évtize­dekkel ezelőtti tényekre és szellemi kiértékelésekre alapozódik. Három esztendeje, hogy az Ameri­kai Magyar Szövetség legmagasabb vezetőségét megnyitották a háború után kiérkezett magyar rétegek felé is. Azóta az AMSZ minden megnyilat­kozásában sürgette az életképes, való­ságos tagsággal rendelkező egyesüle­teket, kezdeményezéseket, hogy jelen­létükkel erősítsék azt a bizalmi ala­pot, amelyik az önkéntes alapon szer­vezkedő amerikai magyarság egyet­len valóságos tőkéje. Három esztendő megnyilatkozásai, melyek a legszigo­rúbb bírálat szerint sem esnek ma­gyar szempontból kifogás alá, a lénye­gesen emelkedett szakértelem, az ön­álló gazdasági alap megteremtése után remélni lehetett, hogy a felelősséggel dolgozó magyar egyesületek megta­lálják az egymáshoz vezető utat. 1968. március 30-án hosszú előké­szítés után megtartották Philadelphiá­ban a "kerekasztal” konferenciát. Az Amerikai Magyar Szövetség célja az volt, hogy a kötetlen formájú megbe­szélés lehetőséget nyisson minden mű­ködő magyar kezdeményezés számá­ra, hogy helyet foglaljanak az ameri­kai magyarság fórumán. Az AMSZ tagegyesületein kívül töb­bek között a Felszabadító Bizottság, az MHBK, a Cserkészszövetség, a Di­ákszövetség és a dálnoki Veress La­jos vezetése alatt álló Szabadsághar­cos Szövetség kapott meghívást. Az egésznapos megbeszélés kevés ered­ményt mutat. A hivatalos nyilatkozat sem tudja elkendőzni a csalódást. A Felszabadító Bizottság és a Szabad­ságharcosok bejelentették, hogy ezidő szerint nem csatlakozhatnak az Ame­rikai Magyar Szövetséghez, és ezt a döntésüket saját tagságukra való hi­vatkozással tették. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a tagság mennyire kapott részt ebből a döntésből. Vajon mennyit tudnak a magyarok arról, hogy ezzel a dön­téssel a Csehszlovákiai Magyarok és a Délmagyarországi Magyarok szer­vezeteiben működő nagyszerű szakér­tői nem vehetik ki részüket a közös munkából úgy, ahogyan azt remél­ték. Vajon mi indokolja, hogy az egyik legaktívabb 1956 után alakult szervezet mesterségesen zárja el ma­gától a minden magyar megindulást magába záró magyar képviselet lehe­tőségét. Vajon elképzelhető, hogy cle­velandi vagy pitssburghi helvi kérdé­sek, személyi problémák előbbreva-1968. ÁPRILIS HÓ lók, mint az amerikai magyarság kon­tinentális összefogása? A Kereszt és Kard Mozgalom nem vezette félre híveit, hiszen mindenki tudta azokat a nehézségeket, amit há­rom esztendővel ezelőtt vállaltunk, amikor az Amerikai Magyar Szövet­ség újjászületésében részt kértünk és részt vettünk. Tagjaink ismerik a ne­hézségeket, legyenek azok Philadel­phiában, New Yorkban vagy Cleve­­landban. A közösség, az élő és alkotni vágyó közösség összefogása és együtt­­tartása nem könnyű, nincsen küzde­lem nélkül. Meg kell állapítani, hogy az AMSZ keretében megkaptuk a le­hetőséget, hogy a nemzeti magyar ál­láspontot képviseljük, ezt meg is tet­tük, amit híven tükröz az Amerikai Magyar Szövetség minden kiadványa. Felelősséggel tartozunk, hogy bezá­­moljunk arról is, hogy az AMSZ ve­zetőségében és tagságában többségé­ben igaz magyar emberek vannak, sok esetben talán eltérőek a vélemények, de alapgondolkozásban és végső cél­jaikban egyetértünk egymással és vál­laljuk a közös küzdelmet. Talán nem lenne késő, ha egykét felelős magyar vezető újra megvizs­gálná az amerikai magyar szántóföl­det. A KKM életéből Saját tudósítónk jelenti Gary, Ind. államból, hogy 1968. március 23-án szépszámú közöség részvételével Si­mon Gyula elnök vezetésével az újon­nan megalakult Kereszt és Kard Moz­galom csoportja rendezte a márciusi ünnepséget. Műsor: Amerikai és ma­gyar himnusz; énekelte a Chicagói Magyar Kórus, Diószegi Sándor veze­tésével. 2. Nemzeti Dal, szavalta a 7 éves Hertelendi Csaba. 3. Nt. Tessényi Kornél, Chicago-i evangélikus lelkész márciusi megemlékezést tartott. 4. Pe­tőfi Sándor versét "Ismét magyar lett a magyar" szavalta a 12 éves Horzsa László. 5. Petőfi "Toborzó" versét a 7 éves Horzsa Ilonka szavalta. 6. A Chicago-i Magyar Kórus énekszámai. 7. Fazekas Ferenc a KKM USA-közép kerület vezetője tartotta meg ünnepi beszédét mélyenszántó történelmi ok­fejtések alapján. 8. "Szép vagy gyö­nyörű vagy Magyarország”; Diószegi Sándor feldolgozásában előadták: Si­mon Evelyn (klarinét), Horzsa László (hegedű), Horzsa Tibor (harmonika) és Imre András (harmonika), Diósze­gi Sándor zongorakíséretével. 9. Faza­­kas Ferenc szavalta Bocska Gyula "Akinek szól” című versét oly meg­­rázóan és tökéletes átérzéssel, hogy sokan a közönség soraiból könnyeiket nem tudták visszatartani. A Hiszek­eggyel zárult a műsor, énekelte a kö­zönség. • Albany és környéke magyarsága ál­tal rendezett ünnepségen v. Serényi István, a KKM kelet-kerületi vezetője volt az ünnepi szónok. • Philadelphiában rendezett ünnepsé­get Szántó János a KKM főtitkár sze­replése tette színessé. • Passaic, N. J. magyarsága által ren­dezett ünnepséget Vasvári Zoltán, a KKM vezetője vezette le. • A lövész-központ parancsnoksága közli, hogy a lövész-ifjúság nyári tá­borozásának megsegítése céljából idén is megrendezi a "Pöttyös bált” Passaic, N. J.-ben 1968. május 11-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel a Calvin Hallban. NEM JÓL HANGZIK A “NYET” MAGYARUL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom