Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-11-01 / 11. szám
HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 NOVEMBER HÓ Néhány gondolat a Becsület Adóhoz... Ha adóról és becsületről van szó, három dolgot kell megemlíteni: a becsületes ember, aki adja — a becsületes ember, aki összeszedi — és a becsületes ember, aki felhasználja. A “becsület" szó jelenti, hogy semmi féle kötelező jellege nincs, az adó fizetése a becsület, azaz a magyarsághoz való ragaszkodás miatt történik, annak beszedése egy olyan testület által kerül lebonyolításra, akit mindenki becsületesen a magyar élet központjának tart, a befutott összegek pedig megint csak kizárólagosan a becsület alapján lesznek felhasználva, hogy azok minden magyar becsülete szerint is helyesen és igazságosan legyenek megosztva. • AKI ADJA... Menekült magyar életünkben lényegében két embertípust különböztetünk meg; vannak, akik minden erejükkel támogatnak minden lehető magyar ügyet, öt-hat újságra előfizetnek, egyházi hozzájárulásukat magyar meggyőződésük szerint adják, magyar iskolákat, ifjúsági mozgalmakat, sőt azokat a politikai kezdeményezéseket is, melyek az illető lelki alkatához legközelebb áll, igen komolyan támogatják. Ennek az embertípusnak a becsülete, ha szabad ezt a szerencsétlen kifejezést ebben a vonatkozásban is használni, a legteljesebb mértékben elégtételt kapott, egy új becsületadó bevezetése csak annyit jelent, hogy egy olyan kezdeményezést is támogasson, ami eddig nem szerepelt az anyagi juttatások sorában, tekintet nélkül az illető, keményen dolgozó magyar becsületére. A másik típus, aki a menekült élet nehézségeit úgy ítéli meg, hogy azokba jobb nem belekerülni, jobb távolmaradni a magyar élettől, így minden kellemetlenséget, veszekedést el lehet kerülni. Ezeknek a becsületét egy új kezdeményezés csak akkor mozdíthatná meg, ha valóban olyan kezdeményezés indulna, melynek megítélésére a teljesített münka alapján lehetőség nyitódna. Ezt a réteget nem lehet elérni a becsületre való hivatkozással, csak akkor van lehetőség ilyen embertípusok bekapcsolására, ha a munka pozitív értelmét világosan bizonyítani lehet. Ennek a rétegnek számára az adakozást "becsület adónak”, illetve olyasminek hívni, ami az indikáció folytán szinte kötelező, szerintem egyenesen nevetségesnek hangzik. A becsület szó gyanús emocionálizmus, különösen, ha azt veszszük figyelembe, hogy az adás tényét teszik becsületbeli kötelességnek, meg sem említve a kapás, vagy felhasználás kérdését. • AKI ÖSSZESZEDI... A magyar menekült életben még csak megközelítően sincs olyan szervezet, aki vagy amelyik akár csak egy elhatárolt földrajzi területen is elmondhatná magáról, hogy annyira élvezi minden magyar bizalmát, hogy egy ilyen nagyszabású pénzkezelést elvállalhasson. Vallási szervezeteink nem vállalhatják egy általános magyar becsületadó összeszedését, mert saját magukon belül nincs erre a célra kimondottan magyar elképzelésből született központi szervük, sem pedig egymás között nem tudják megtalálni az áthidalást. Ez nem reménytelenség részemről, hiszen a jövőben, éppen az új irányzatok alapján, kialakulhat valamilyen összefogó, ha tetszik ekomenikus szerv, de ma kétségtelenül nincs ilyen. Legalkalmasabb lenne, ha a földrajzilag megszervezett magyar csúcs-egyesületek vállalkoznának ilyen szerepre, minden politikai árnyalatot messze elkerülve. Itt Amerikában van az Amerikai Magyar Szövetség, amelyik az úgynevezett regionális szervezetek között kétségtelenül a legerősebb; mégis meg kell állapítanunk, hogy egy “becsület adó” összeszedésére még ez a szerv sem alkalmas. Hogy miért nem, talán elég hivatkozni arra a politikai szervezetre, amelyik legerősebben hirdeti ma a becsület adó fontosságát, de egy általános magyar összefogást még annyira sem támogat, hogy például az Amerikai Magyar Szövetség tagságát elvállalja. Ha pedig azt hiszi valaki, hogy egy politikai szervezet alkalmas arra, hogy becsület adót szedjen össze, akkor el kell mondjuk, hogy a huszadik század magyarsága nemcsak otthon, de a menekült életben is komoly politikai iskolán ment keresztül. Egy olyan politikai vélemény, mely szerint a becsületes magyarok nekem adják a pénzt, melynek logikai következménye, hogy a másnak adakozó magyarok, vagy a nem adakozó magyarok "becstelenek”, ma már azért nagyon nevetségesen hangzik. A nagyon zöldfülű emigráció valamikor 1945—48-ban hitt ilyen képletekben, de még akkor is teljessé tették az illúziót valamilyen “törvényes jellegű” intézmény létrehozásával, mint amilyen az emigrációs országgyűlés volt. Jegyezzük meg, hogy politikai mozgalom, vagy szervezet csak addig érhet el, ameddig a hasonló politikai nézeteket valló tagjai érnek. Vonatkozik ez az 1945- ös emigráció meglehetősen tagolt szervezeteire, de még inkább vonatkozik az 1956 után alakult emigrációs politikai szervezetekre, ahol ma már világosan nem csak személyi, de komoly világnézeti különbségek is vannak. Sokan túl erősnek találhatják jellemzésemet, de aki egy politikai véleményt becsületesnek nevez, míg ennek ellenzőit becstelennek titulál, annak fogalma sincs a többségi elv igazi alkalmazásáról, mint modern nyelven mondják, kimondottan antidemokrata, és nem hiszem, hogy a magyar jövőben, vagy akár a menekült magyar közéletben is sok helyevolna. • AKI FELHASZNÁLJA... A becsület adó olyan képlet, amelynek a magyar menekült élet minden fázisát fedni kellene. A becsület adóból fizetendő a komoly magyar sajtó, az ifjúsági munka, a kultúrális élet, a szociális támogatás, sajátságosán kialakult vallási centrumaink magyar munkássága és mindazok a politikai kezdeményezések, melyet a menekült magyarság egyöntetűen tud végrehajtani. Az elnevezésben benne foglaltatik, hogy a becsület adót minden magyarnak adnia kellene, politikai, életkor, vallás, kultúrális felfogás és minden egyéb megkülönböztetés nélkül. Nos, ki mondja meg, hogy a begyűjtött összeget milyen kulcs szerint osztjuk meg? Mennyit adunk katolikus célokra, mennyit református célokra és a többi. Mennyit adunk, hogy népi kultúrát terjesszenek, de mennyit adjunk, hogy cigány- vagy tánczenét termeljenek? Mennyi jut egyetemi ösztöndíjra és mennyit fordítunk munkásotthonokra? Ki mondja meg, hogy a begyűjtött pénzből kit küldünk ki a nagyon fontos nemzetközi konferenciára, amit jövőre mondjuk Ázsiában tartanak, vagy ki dönti el, hogy a 32 tagot számláló nagyszerű dalárda új terveihez mondjuk Wellington, New Zealandban, mivel járulunk hozzá? Vagy a felhasználás egy kis kör döntésén fog alapulni, aki időnként jelentést ad, hogy erre vagy arra mennyit költöttünk? És ha valakinek nem tetszik, akkor esetleg indítson egy új, ellen-becsűlet-adó hadjáratot? Ki állapítja meg, hogy az összegyűjtött magyar javak egy kimondottan antikommunista, minden otthonit ellenző politikára használtassák fel, vagy esetleg olyan kultúrális akciókra, melyek tekintet nélkül az otthoni mai kormány álláspontjára, hosszúlejáratú magyar értékeket építenek. Nemzetes Vasvári Zoltán úrnak, az Amerikai Magyar Lövész Egyesület főparancsnokának Passaic, N. J. Alulírott vitéz Darabont Ferenc lövésztiszt hálás köszönetemet fejezem ki a nagy megtisztelő feladatért, melyet Vasvári Zoltán, az Amerikai Magyar Lövész Egyesület főparancsnoka rám ruházott. Köszönöm a megtisztelő bizalmat, lövésztisztté és az USA nyugati kerület parancsnoki munkakörének ellátására való kinevezésért. ígérem és fogadom, hogy a kapott feladatot a legjobb tudásom szerint minden erőmmel teljesítem, a Kereszt és Kard Mozgalom és az Amerikai Magyar Lövész Egyesület munkáját mindig hűséggel, híven teljesítem, feljebbvalóimnak mindenkor engedelmeskedem, mellyel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Szeretettel hívom és várom harcos fegyverforgató Bajtársaimat és az idegenbe szakadt magyar ifjúságot. Azoknak tudásomat önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül átadom és ehhez a munkámhoz mindenkor megfelelő tisztamultú, nemzethű Bajtársakat fogok a nagy magyar ügy szolgálatára felkérni. A magyar ifjúságot valláserkölcsi alapokon, nemzetismeretre, nemzethűségre nevelem, a magyar nemzet történelmének, nyelvének tanításával igyekszem megtartani magyarnak, még akkor is, ha örökre elszakadt szeretett Hazánktól. A befogadó országnak becsületes, jó polgárt nevelve, mindig becsületet, elismerést szerezve a magyar névnek. Ellenségeink elhárítására bátor, fegyverforgató ifjúságot képezni. Munkámban a fő alaptétel az ép testben ép lélek, sportszerű élet, céllövészet, vadászat, agyaggalamb lövő sport. Főfeladat a tévelygő, helyét nem találló, mindenhol csak kihasznált, agyon etetett-itatott, egyedül idevándorolt, becsületes, nem kommunista magyar testvérek összefogása. Senkitől semmit nem kérünk. Mindenkinek tudni kell Istene, Hazája, fajtája iránti kötelességét. 7—16 éves korig apródokat neve-A fenti gondolatok egybevetése után meg kell állapítsuk, hogy a magyar menekült közélet nem alkalmas egy ilyen típusú akcióra, nem lehet nemzeti lelkesedést felhasználni egyéni célokra. Sok tűrés, önmegtagadás, valóságos belső lelki kritika szükséges, amíg egy általános magyar tervhez elérünk. Ma a menekült élet széttagoltsága alapján csak annyit mondhatunk, hogy a nagynevű író jobban tenné, ha gondolkodna és írna, mintsem hogy intézményes megoldásokon törje a fejét. A mai kiáltás nem áll meg annál, hogy “Adjátok vissza hegyeinket", ma tovább kell gondolnunk, és ha valamit megfogalmazhatnánk, annyit mondanánk, adjátok vissza azt a pozitív magyar gondolkodást, amit talán Mátyás király óta soha nem tapasztaltunk magyar lélek és magyar lélek között. Andreánszky Károly lünk, azonfelül lövészeket mindkét nemben. A lányokat az édesanya szerepére, mert tudjuk azt, hogy hős magyar édesanyák nélkül nincs többet magyar jövő. A kiképzés rajonként áll: katonai ismeretek, térképolvasás, tereptan, céllövészet, általános fegyverismeret, földrajz, történelem, valamint nemzetpolitikai szolgálat ismeretéből; sport, szórakozás, kirándulás, nemes versenyek, stb. Ehhez a munkához kérjük a jóindulatú még igaz magyarságában élő társadalmat. Legyen segítségére a lövészeknek, hogy az idegenbe szakadt magyarság és főleg az ifjúság életében mutatkozó nagy sivárságot betölthessük. Isten minket úgy segéljen! vitéz Darabont Ferenc lövésztiszt, a nyugati kér. parancsnoka Képek a philadelphiai felvonulásról. HÁLA- ÉS HŰSÉGNYILATKOZAT az Amerikai Magyar Lövész Egyesület és annak parancsnoksága felé
