Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-08-01 / 8. szám
1967 JÚLIUS-AUGUSZTUS HÓ SZITTYAKÜRT HETEDIK OLDAL A VÖRÖS DIPLOMÁCIA Radványi Jánosnak, a washingtoni vörös-magyar követség vezetőjének nemrégi disszidálását meg lehet érteni, de a szokásos diplomáciai keretek között megfejteni nem. A magyarázat nem világítja meg a tényleges okokat, melyek — vörös diplomáciáról lévén szó — egészen különlegesek. A múlt számunkban megemlítettük, hogy a kommunista diplomácia szervesen össze van fonva a külföldi felderítő- és kémszolgálattal, valamint az “antik világ” forradalmosítására irányuló szovjet törekvésekkel. A vörös-diplomata tehát nem a hagyományos diplomáciai feladatokon áll vagy bukik, és a vörösdiplomatának a bukást életével kell megfizetnie, ha nem elég ügyes, hogy disszidáljon. Radványi esetében ennyi a biztos. Az adott eset hátterében pedig legbiztosabb eligazítást nyújt, ha a kérdés szakértőjének tájékoztatása alapján, a vörös-diplomácia boszorkánykonyhájába tekintünk bele. AZ ELVÖRÖSITETT MAGYAR DIPLOMÁCIA A budapesti külügyminisztérium személyi káderezése bele van illesztve a kommunista hatalmi szervezetbe. A MSzMP mindenható Politbürójának tizenöt tagja közül Kádár és Biszku Béla, az első és másod-titkár, aztán a kormány tagjai közül Fehér Lajos, Ilku Pál, Korom Mihály kimagasló érdemeket szereztek a politikai rendőrség tagjaiként. Már pedig ez a politikai rendőrség legalább hatvanezer antibolsevista vagy szovjetellenes magyart kínzott agyon, és legalább tizenötezer ártatlan magyart preparált akasztófára. Akik ma Magyarországon vezető pozícióban vannak, azoknak nagyobbik fele 1945-46-ban, mint terrorista váltott képesítést magasabb állásra. Nagyrészük éppen diplomáciai szolgálatba lépett. Tulajdonképpen diplomáciai szolgálatban vannak azok is, akik 1956 októberében Bécsbe menekültek, majd onnan az IRC külön repülőgépen szállította őket különböző államok fővárosaiba, köztük nem egyet Washingtonba is. Ezek ugyan jólfizetett “semleges” állásokban helyezkedtek el, de tovább szolgálják — Moszkvát. Magyar vonatkozásban is különbséget kell tenni az úgynevezett párt-diplomácia és az állami diplomácia között. A párt Központi Bizottságának külügyi osztálya elsősorban a szovjet KGB-től kapott elvek és feladatok szerint irányítja az állami diplomáciát. A külügyi osztály vezetője évek óta Púja Frigyes, aki protokolszerüen is a külügyminiszter elé van rangsorolva. Rangban még hivatalos fogadásokon is megelőzi a külügyminisztert. Gyenes András és Garai Róbert a két legközvetlenebb munkatársa, de még ők is sokkal befolyásosabbak, mint a külügyminiszter valamelyik helyettese, vagy egy külügyminisztériumi főosztályvezető. A párt és az állam diplomáciája között állandó a súrlódás, mert a párt külügyi osztályán keresztül a külügyminiszter többnyire olyan feladatokat továbbit, amelyek beleütköznek a diplomáciai területenkívüliségbe, ami a külföldre akkreditált diplomatákat csak a hagyományos feladataik teljesítéséért védi. Az összeütközést csak akkor bírják elkerülni, ha a diplomataként szereplő személy előzetesen különleges politikai rendészeti kiképzésen vett részt, és ilyen téren kitűnő gyakorlatra tett szert. AKI “JÓL” VÉGZI DOLGÁT . . . Érdekes példáját mutatja ennek Vincze József ÁVH-százados, akit gyorstalpaló tanfolyamon diplomatává paukoltak, és utána Párizsban lett magyar nagykövet. Minden feladatát ÁVH-s tiszthez illő ügyességgel hajtotta végre. A Magyar Ház gondnoka mellé az alvilágból betörőket, gyilkosokat szervezett, és ezen keresztül “akciózott”. így például, amikor tudomást szerzett arról, hogy dr. Szalay Jeromos bencés professzornak nagyértékü és nagytömegű bizonyítékai, feljegyzései vannak a trianoni békeszerződés vétkesei ellen, lakásába betörést szervezett, hogy a bizonyítékokat a lakással együtt kiégethessék. Hasonló meglepetés érte a különben szélsőbaloldali szocialista Rosta László emigránst is, akinek lakását azért égettette ki, hogy megsemmisüljön az a dokumentációs anyag, melyre francia és angol nyelvű kommunista-ellenes folyóiratának kiadásában támaszkodik. S mert Rosta a lakásának elpusztulása után is kiadta a folyóiratát, következett a gyilkosság. Rosta László egy párizsi közkórházban mérgezés következtében — meghalt . . . Szász József hasonló mérgezésben halt meg, és a nyomozás szálai ugyancsak a párizsi “magyar nagykövetség”-hez vezettek. Pedig ezesetben olyan valaki volt az áldozat, aki 1944-ben zsidómentéssel nagy érdemeket szerzett, mindössze később szabotált egypár direktívát, amiket Budapestről kapott. . . . ANNAK NEM KELL DISSZIDÁLNIA . . . A párizsi rendőrprefektus polcán egyre vastagabb lett Vincze József, ÁVH-százados, nagykövet bűnügyi dossziéja. Hazarendelték. A “magyar” külügyminisztérium sorozatosan próbálkozott más-más polgári államok kormányainál azzal, hogy Vincze újabb követi kinevezését elfogadják, de sikertelenül. A “nagykövet” úr párizsi alvilági munkáját mindenhol nyilvántartották. Jóidő múlva sikerült kinevezni nagykövetté — Bukarestbe. Ott ugyanis hasonló, kicsiségre nem adnak . .* . KÜLÖNÖS DIPLOMATA -VÁLTOZATOK Egy másik féle “diplomata-típust” képvisel Gyáros László, szovjet partizán-százados, aki ÁVH-s tisztből tájékoztatásügyi miniszterféle lett. Miután egypár sajtókonferencián botrányosan részeg volt, Afrikába helyezték ki magyar nagykövetnek — forradalmi feladatokkal. Ott azután sorozatosan csinálta a botrányokat, nem maradhatott a helyén, hát kinevezték nagykövetnek Iránba. Nem kétséges, hogy hamarosan már csak egy kommunista államban jut számára lehetőség “diplomáciai” szolgálatra, mert Budapesten még kommunista körökben sem állják. Még érdekesebb típus Koós Péter, akinek csak álneve ez a jóhangzású magyar név (mint sok másnak is!), mivel Konduktorov Leo néven szovjetorosz állampolgárként született. A végzete akkor érte el, amikor Ghánában magyar nagykövetként, az egész fekete Afrikára szétágazó szovjetbarát összeesküvéseket szervezett. Hazarendelték. Van orosz neve is, magyar neve is, és még ki tudja, hányféle. Újabb álnevet is megkívánhat valamiféle “diplomáciai érdek”. Kubában Beck János magyar nagykövet végzett hasonlóan kitűnő NKVD-KGB-munkát — az USA ellen. Annyira tarthatatlanná tette a helyzetét, hogy maga Castro kérte a kicserélését egy óvatosabb diplomatával. HA FELDERÜLNÉNEK A DIPLOMATÁK PRIUSZAI? . . . ... a budapesti kormány külföldön szolgáló diplomatái alighanem valamennyien “nem kívánatos személy”-ként kerülnének haza. Nagy baj ebből sem lenne, mert a politikai rendőrség mindig gyorsan tud káderezni bármely állásra kellő számú kipróbált terroristát. Külföldről semmit sem tudhatnak róluk, otthon is más a szolgálati nevük és más a családi nevük. Elfogadtatni tehát nem nehéz őket. A KGB új vezetője: Juri Antropov, budapesti szovjet nagyköveti szolgálata alatt bőséges személyi kapcsolatot szerzett a budapesti alvilág köreiben. És ezekből a körökből állandóan folyik a diplomata-képzés. Nagyon valószínű, hogy az alvilági diplomaták kiképzése, a gyakorlati tapasztalatok alapján egyre megfelelőbb lesz, s így joggal várható, hogy a “magyar” diplomaták mind meglepőbb “bevetésre” kerülnek. A SIKER MÁSIK TITKA . . .. A hivatalos diplomáciai szolgálathoz hasonló feladatokat látnak el a SZOT (szakszervezeti tanács) külföldi képviselői is. Külügyi osztálya hetvenkilenc országban tart állandó képviseletet. Megbízottait a forradalmi akciók végrehajtásában még annyi látszatfék sem köti, mint a hivatalos diplomatákat. Az apparátus tehát teljes. Húszesztendős alkalmazásával sikerült a magyar diplomácia tekintélyét is teljesen tönkretenni. (s —d) (Folytatjuk) Győr Négy év múlva ünnepli várossá alapításának 700. évfordulóját a Kis-Alföld metropolisa, a Rába-parti Győr. A jubileumra készülődés csak fokozza a fejlődés ütemét. A vasúton túli Nádorváros főutcáját Bartók Béláról nevezték el. Az elmúlt év végén 920 modern lakás építése fejeződött itt be a négyemeletes, pázsittal övezett házakban. Ez a távfűtéses lakótelep méltán viseli a magyar zeneköltő nevét, míg a régi, lebontott városrész ütött-kopott földszintes házaival inkább az első névadó, Wennes Jenő polgármester éKlUTkliT őrizte. Hasonló új lakótelepek épültek a közeli Mester, Álmos, Zrínyi és Táncsics Mihály utcákban és új lakótelep előkészítését kezdték meg a volt Körmenceutca környékén. Itt 6,900 lakás épül fel. A város másik külső kerületében, a Kis-Dunánál az úgynevezett Torkos-kert környékén épül fel Győr új felsőoktatási intézménye, a műszaki főiskola. Az új főiskolában elsősorban közlekedési szakembereket, híd-, út- és vasútépítő mérnököket képeznek. A főiskola hallgatóinak létszáma előreláthatóan 1,500-1,600 lesz, a vidékiek számára épül egy 1,400 személyes kollégium és külön lakótelepet emelnek az oktatói karnak. A Kis-Dunába torkoló iparcsatorna partján, a város keleti peremén új gyárnegyed bontakozik ki. A régi sportrepülőteret megszüntették, helyén hatalmas üzemcsarnokot építtet a Magyar Vagon- és Gépgyár. Az elkövetkező öt évben egyébként e gyár beruházásai meghaladják a 3 milüárd forintot. A Rába és a Kis-Duna összefolyásánál az ódon vár tövében új termálfürdő épült. Jelenleg három medence áll a közönség rendelkezésére, de a fejlesztés során építenek még kád- és súlyfürdőt, fedett uszodát és vendéglőt is. A városközpontban a műemlék-házak már új köntöst kaptak. A Széchenyi-téren például minden épület megújult, köztük a híres Apátur-ház, a mostani Xantus János-muzeum. Újonnan aranyozták a Bencés templom torony-sisakjait, keresztjeit. Renoválták az 1725-ben épült Karmelita templomot is a volt Erzsébet, a jelenlegi Köztársaság téren. A műemlékekben olyan gazdag belváros magvát nemrégiben teljes egészében védettnek nyilvánították. Ugyanakkor modern, új épületek emelkednek az értéktelen régi épületek helyén. A Royal Szállóhoz 40 szobás új szárnyat építettek a múlt évben és már megkezdődött a további 100 szobás szállodarészleg építése is az Árpád-út felőli főbejárattal. A Baross utón lebontották a régi Hungária kávéházat és már alapozzák a Hungária-tömbnek nevezett épület-komplexumot, amelyben lakások, irodák, üzlethelyiségek, éttermek kapnak helyet. A Kiskuti liget mellett épül fel a város népszerű futball-csapatának, a kupaküzdelmekben is sikeresen szereplő ETO-nak a 35,000 néző befogadására alkalmas új stadionja.
