Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-08-01 / 8. szám
NEGYEDIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 JÜLIUS-AUGUSZTUS HÓ A Magyar Nemzetvédelmi Világszövetség közleménye: Többek érdeklődésére közöljük, hogy a Magyar Nemzetvédelmi Világszövetség tagja lehet minden Nemzetvédelmi Kereszttel kitüntetett bajtárs, azok elsőszülött fiai, mint várományosok, továbbá minden 18-ik életévét betöltött mindkét nembeli testvérünk, akik hajlandók szellemi harcainkban, mint tagok résztvenni. Nyugdíjasok, feleségek és a 18-ik életévüket betöltött keresetnélküli családtagok, tagsági díjat nem fizetnek. Célunk: a Magyar Szentkorona tiszteletbentartása mellett, a Kárpátok övezte szentistváni birodalom felszabadítása és keresztény szellemben való kormányzása. A Nem zetvédelmi Bizottság hivatva van, mindazoknak a Nemzetvédelmi Keresztre való jogának megállapítására és arról hivatalos igazolványt kiadni, akik valamilyen háborús kitüntetésnek tulajdonosai, ha azt okmányokkal vagy fényképekkel igazolni tudják, továbbá mindazoknak, akik minden kétséget kizáróan igazolni tudják, hogy fegyverrel a kézben, a magyar nemzet, a magyar haza és a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért harcoltak. Ezen utóbbi követelmény, válasz az 1956-os szabadságharcosoknak. Minden érdeklődőnek szívesen válaszolunk külön levélben is, ha az érdeklődéshez válaszbélyeg vagy megfelelő nemzetközi bélyegutalvány lesz csatolva. Levelezési cím: Magyar Nemzetvédelmi Világszövetség, 1148 No. Seward St, Hollywood, California 90038. A Magyar Nemzetvédelmi Világszövetség és a Magyar Nemzetvédelmi Bizottság nevében és megbízásából: GÖRGÉNYI GÉZA ügyvezető titkár. “Az Ismeretlen Anyák szobra” Már egy ezredéve, hogy mi magyarok is leborultunk az “Ismeretlen Katona” szobra előtt és ünnepeljük hőseinket! Az azonban az egész világon még senkinek sem jutott eszébe, hogy állítsunk szobrot az “Ismeretlen Hős Anyáinknak”, akik a méhükben hordozták hőseinket, s a legtöbb esetben hősiesen feláldozták mindenüket, hogy szaporíthassák nemzetünket és hősöket neveljenek nemzetünknek! Vajon ha nem lettek volna önfeláldozó Anyáink, lehettek volna hőseink?! Éppen ezért, mielőtt leborulunk hőseink emléke előtt, először boruljunk le az önfeláldozóan hősöket szülő és nevelt Édesanyák előtt! Ezt akarja megvalósítani a világon legelőször, a Magyar Nemzetvédelmi Világszövetség, amikor a hős anyák szobrával akarja a magyar nemzeti pantheont ékesíteni! Nagyanyák, anyák és leendő anyák, ti voltatok és lesztek mindég is az igazi hősök, mert ti hordoztátok méhetekben és neveltétek fel önfeláldozóan és önzetlenül hőseinket és áldoztátok fel őket a Haza oltárán! Los angelesi magyar anyák, ti, akik a legnagyobb hősök vagytok, jöjjetek el 1967. augusztus 19-én, szombaton, a Patriotic Hallba, az este 7 órakor kezdődő Szent István Emlékestre, hogy benneteket is ünnepelhessünk, mint a Hazának hősöket adó anyákat és csatlakozzatok a hős anyák szobrának megvalósításához, hogy először előttetek, a hősöket szülő és nevelő anyák előtt borulhassunk le. Minden magyar anyát szeretettel hívunk és várunk! A Rendezőség. ★ ÖRVÉNYES KÖZSÉG HATÁRÁBAN 1211 óta őröl vízimalom. A második tihanyi oklevél tanúskodik erről, öreg, rozoga épületét rövidesen rendbehozzák, és abban malomipari múzeumot szándékoznak berendezni. A régiség és a kies táj látogatóinak kedvére “rétes-csárdát” nyitnak a közelben. jének, melyben az egyéni élet minden nemes változata, tarkasága, színpompája megmarad, sőt egyre harmónikusabbá válik, de amelyből a rendezett társadalom egészséges szervezete kiveti a tüskét, kórokozót, a bomlasztó vírusokat: a dőzsölés és nyomor végleteit. A személyes magántulajdon problémája itt találkozik a gazdasági rendszer problémájával. Közelebbről: a magántőkés, vagy a közületi-tőkés termelés alternatívájával. • Kétségtelen, hogy a vagyonnak, főleg pedig a pénznek, mint tőkének a tudományos analízisét Marx végezte legalaposabban. Ez nem jelenti, hogy munkája e téren a legértékesebb is. Nem is lehet az, mert a gazdaságtudomány Marx halálakor nem tette meg azt a szívességet, hogy megállt volna a fejlődésben a marxisták kedvéért. Marx pénz- és tőkeelmélete is logikusan elvezet annak kórtani megállapításáig, hogy a szabadra hagyott magántőkés gazdasági rendszer fokozatosan felbomlasztja a társadalmakat és széleshatású katasztrófákat idéz elő. Csakhogy: az okok és okozatok nem egyszerű láncolatok, hanem bonyodalmas ágazások képében rejtőznek az életben. Nincs az a figyelem és logika, ami követni tudná gubancolódásukat. Vágyak és indulatok pedig a legoktalanabb tettekre is képesek serkenteni az embereket, és fejleményeik kiszámíthatatlanok. Marx óta azonban sokminden lejátszódott. Megmutatkozott a tőkés-termelés ellen-rendszerének minden eredménye is: üdvös és kárhozatos egyaránt. Gyakorlati és tudományos szintézisek születtek. Tökéletesen szemfényvesztés tehát azt állítani mérlegre ma, hogy a szélső tőkéstermelési rendszer és a szélső kommunista gazdasági rendszer közül melyik az érdemesebb, mert egyik sem csak jó vagy csak rossz egymagában. De egyiknek az előnyeiből a másik hátrányait kölcsönösen ki lehet egyenlíteni. Ahol ezt elvégezték, ott szintézisükből pozitív eredmények álltak elő, tehát az elvi elszigetelés végleteit fölemésztette a gyakorlati élet. Számításokba mindig belecsúszhat elszámítás, de a kész eredmények döntő bizonyságok. A túlzottan kötött gazdálkodás rendszerében nem virágzik eléggé az élet, a kötetlen garázdálkodás rendezetlenségében pedig rothad a dús termés. A magántőkés termelés természetesen magánprofittal jár, de nem a magánprofit ellenkezik a társadalmi renddel és az emberiesség eszméjével, hanem a bizonyos mértéket meghaladó nagy-magánprofit. Ez bomlasztja a társadalmakat. Ebből képződik nagytőke illetéktelen kezekbe. Csak Marx nem tett különbséget a kettő között. Tévedése (vagy szándéka?) odavezetett, hogy a demagógia megvetette és ellenezte azt a nyereséget is, mely a kis-magán-vállalkozónak egyszerűen csak szerény jövedelmét képezte. Még ha az akár az átlagos munkabérnél is szerényebb kereset volt csupán, csak mert “tőkés” ember jövedelme volt és “profitnak” mondták. Ma azonban meg tudjuk húzni a határsávot magán-vállalkozás és nagy-vállalkozás, valamint tisztes nyereség és nagy-profit között. A gépesített tömegtermelést a kor megköveteli, de azt, hogy ennek nagyprofitja magánjellegű lenne, eleve cáfolja a termelés módja és a fogyasztás. Mert a termelésben munkás tömegek vesznek részt, és a termékeket tömegek fogyasztják. Takarékos tömegek aprópénze egészíti ki— bankhitel útján — a nagyrészvényesek nagytőkéjét is. Még a gépekben is sokkal több szellemi és fizikai munka rejtőzik, mint megvásárolható anyagi érték. A nagyprofitról tehát csak a tőkés javára szóló tájékozatlanságból, vagy pedig megtévesztő szándékkal lehet állítani, hogy az MAGÁN-tevékenység eredménye, s így magántulajdon jellege is van. Robinson szigetén nem sok értéke van a nagytőkének, és semmit sem profitál. Értékessé a széleskörű társközösségi élet teszi, haszna tehát azt illeti. A nagy-vállalkozóknak a köz javára való legprogresszívebb adóztatása sem oldja meg ezt a téves beállítással mentegetett rossz szokást. Nem azért, mert gyakorlatilag lehetetlen kiegyenlíteni vele a csalárd profitrészesedést, hanem mert tömegtermelésből eredő nagy-profitot a természeténél fogva nem illet meg magántulajdoni jogvédelem. Nem mindegy tehát, hogy a gazdasági vállalkozás milyen méretű, és mekkora profitot hajt. Ha személyes jövedelem, mely nem tömegtermelésből és tömegcikkek árulgatásából származik, többszörösen meghaladja az életszükséglet költségeit, akkor felhalmozódik és luxus-vagyonná válik. (Ilyenekhez juthatnak kivételes alkotók, művészek, nagy szellemi találmányok, műremekek értékesítői.) Progreszszív adóztatással ilyenkor elejét lehet venni a túlgazdagodásnak. Ha azonban a keletkező vagyon hasznothajtó gazdasági vállalkozáshoz kapcsolódik, mint tőke, és a vállalkozás prosperitása tömeges munkán és tömeges fogyasztáson múlik, akkor a profit nem állítható a személyes magánjövedelmek sorába. Az ilyen vállalkozás tehát nem szabad, hogy magánvállalkozás formájában vegyen részt a társas közösség életében. Hogyan hát? Valamikor annak, hogy nagyvállalkozás létesüljön, első feltétele volt a megfelelő pénz-tőke. Ha ez nem állt rendelkezésre, hiába volt rentábilis gazdasági terv, és hiába álltak sorba a keresetre váró szabad munkások, akár a legolcsóbb bérajánlattal is. Rengeteg szellemi kincs veszett kárba, és rengeteg munkáskéz maradt tétlen, ha a tőkések nem látták biztosítva nagy-profitjukat valamely indokolt vállalkozási tervben. Ma azonban a korszerűen szerveződő népi közösségekben a pénztőkét hitelgaranciával is pótolni lehet, ha van rentábilis terv. A munkaszükségletet pedig nagyobb részben gépek pótolják már minden nagyvállalkozásban. A nagyvállalkozás feltételei tehát alapjaikban változtak meg, ami azt jelenti, hogy új gazdasági törvények jutottak érvényre. Számbavételüket nem lehet hát egyszerűen mellőzni és a régi verklit járatni. A szabadelvű gazdasági rendszer tisztán profitérdekű vállalatai jóidő óta már csak egymásközötti megegyezéssel bírják állni a versenyt a szabad piacon. A termelékenység változó lévén, a termelésből kiesik az a vállalat, amelyik termelési költségeit nem tudja kellően leszorítani. Ha azonban a vállalkozni kívánók nem nagy-profit érdekében és nem utólag kötik megegyezéseiket, hnaém előzetesen, a vállalkozás megalapozására, és a gazdasági terv rentábilis vagy közérdekű, hitelgaranciával mindenkor biztosíthatják a tőkét is hozzá. Ezzel a tőkés-termelés szak-termeléssé alakul, vagyis a tőkés ember mindenható szerepét átveszi a szakemberek hivatásszerű csoportja, vagy egész hivatásbeli közössége. A gazdasági törvények megújulása már pontosan rámutat arra a kérdésre, hogy kik lehetnek hát nagyvállalkozók a modern társközösségekben. Világos, hogy a társadalmak hivatásrendjei, melyek összefogják a szakembereket. A fejlődés meglátása és az új gazdasági törvények érvényesítése egyszerűen kiszorítja a társadalmakból a hiénákat, akiknek egyetlen szakmájuk: az érték-helyettesítő pénzből — közösségi jogvédelem alatt — mammut-vagyont sáfárkodni sajátmaguknak. És micsoda erkölcsi rend az, mely jogvédelmet nyújt minden vagyon tulajdonosának, tekintet nélkül arra, hogy vagyona miként jött létre? A kalóz-magánjog szellemi világa lejárt! Lejárt azonban annak az erőszak-rendszernek a világa is, mely a kommunitás eszméjét akarja mindenáron alkalmazni a közösségi életnek azon a síkján, ahol az egyénben rejlő mozgatóerők pezsdítik az életet, és formálják annak alakulását. A magántulajdon—köztulajdon nem alternatív probléma tehát, hanem: MÉRTÉK ÉS EGYMÁS KÖZÖTTI ARÁNY kérdése. Ugyanígy a szabad és kötött gazdálkodás rendszereinek problémája is. A megfelelő mérték és arány rendje pedig az ŰJ-SZOCIALIZMUS. * * ★ ★ 400 ÉVE KERÜLT MAGYARORSZÁGRA A PAPRIKA. Ott kapta a nevét is, és mégis majdnem az egész világon magyar nevén ismeretes. Széchy Margit, Zrínyi Miklós nevelőanyja vitte magyar földre az első paprika-palántákat, de ő is és még utána is jó ideig csak mint dísznövényt termesztették. Később Északmagyarországon orvosságként használták a termését. Az 1831-es kolerajárvány idején a paprika-pálinka volt az egyik legfőbb gyógyszer. ★ A TISZA ÁRTERÜLETÉRŐL csónakkal mentették a nemesvadakat az idén, de igen sok el is pusztult. A megmentett őzeket ideiglenesen rezervátumokba vitték a vadásztársaságok. Magántulajdon az új szocializmusban
