Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-04-14 / 15. szám
4 bélyeggel is ellátandók és ebbe a mellékleti bélyegbe a lerótt számlabélyeg nem számítható be. „A közigazgatási bíróság 12974Í913. sz. alatt ezt az elvet következőleg indokolta meg: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert panaszos panasziratában maga is beismeri, hogy a megleletez.tt számlát, mely 10 filléres száinlabélyeggel volt ellátva, 20 filléres bélyegjegy elriasztásával egészítette ki 30 fülé re. Ámde a számlák, ha mellékletként használtatnak, az illetéki díjjegyzék 73. tételéhez fűzött jegyzet értelmében 30 filléres bélyeggel látandók el, ebbe az illetékbe pedig éppen azon megkülönböztetésből kifolyólag, melyet a hivatkozott jegyzet a számlák és egyéb okiratok között felállit, következik, hogy a lerótt okirati illeték ebbe a mellékleti illetékbe be nem jjzámitható, A közigazgatási biróság másik határozata szerint „az a számla, melyet a számlábvő nem az üzletfél, vagy más szemé y részére állít ki, hanem a követelés igazolására valamely perhez csatol, nem esik számlabélyer alá. „A közigazgatási bíróság ezt kimondó 20.650|912. sz. Ítélete igy szól: Az elrendelt bizouyitári eljárás során beszerzett sommás periratokból kitettszik, hogy panaszos a hivatalos leletnek tárgyát képező számlát nem a megrendelő félnek a részére, hanem a saját használatára, a perhez való csatolás végett készítette el, (ízt a keresetéhez A. alatt mellékelte. Elviszik a magyar ezredeket. A közeljövőben a magyarezredeket kiviszik az országból s helyüket nemzetiségi katonasággal töltik be.A sort a huszársággal kezdik meg és még a tavasz folyamán valamennyi magyar lovasezredet felviszik Galíciába, az orosr határra. A huszárokat nyomon követik majd a gyalogosok, akik közül két jó magyar ezredet el is vittek a fövá- vosból. Nyilvánvaló, hogy a birodalom biztonsága érdekében érthető ez az intézkedés, mert a monarchia területén egyetlen a magyar, akire bizton lehet számítani. Csak látnok már egyszer, hogy méltányolják ezt a nagy értéket s a magyarság lenne az első nemzett a monarchiába nemcsak akkor mikor az ellenség szuronya elé kell áilani. nértékhitelesitő központok. A kereskedelmi miniszter a vármegyéhez a napokban érkezett leiratában közli a mérték hitelesítési központokat. Az állami rnériék- hitelesités központja Szatmárnémeti. A vármegye területén a hitelesítési központok a j következők: Nagykároly* Csenger.Gacsály, | Porcsalma, Szanosdob, Szabna rököritó, Fehérgyarmat, Cégény, Jánk. Kölese Nábrád, Nagyar, Nagyszekeres, Tiszabecs, Szabi ár cseke Mátészalka, Hodász llk, Kocsord, Kántorjánosi, Nagydobos Nagyecsed, Nyir- csaholy, Ezek időszakos hitelesítési éve minden páratlan év. Továbbá Felsőbánya, Avasfelsöfalu, Avasujváros, Bikszád, Tartolc Erdőd, Alsóhomoród, Királydaróc, Kraszna- béltek, Alsófernezely, Erdőszáda, Kapnikbá- nya Misztótfaíu, Fehérszék, Nagynyires, Nagysomkut, Pusztahidegkut, Szakállasfalva, Batizvasvári, Lázári, Mikola Nagypalád, Nagypeleske, Ombód, Sárköz Szamoskrassó, Szatmárudvari, Szatniárzsadány Bői válaszút, Apa, Aranyosmegyes, Nagysikárló, Ezek időszakos hitelesítési ideje minden páros év. — „Zongoravsárlóknak neu kell a fővárosba fáradniok ! Kitűnő referenciákkal rendelkező zongoratanár és szakértő 10 korona honorárium utólagos beküldése ellenében zongorát választ intézetek, magánosok, részére, cserél, vagy eladásra közvetít a fővárosban. Ezen a módon sok pénz és idő takarítható meg. — Teljes garanciavállalás minden irányban ! Cim megtudható a „Géniusz“ kiadó- hivatalában . Budapest, VII. Lövölde-tér 1. sz. Válaszbélyeg. SZÍNEK VÁRALJ A Életrevaló mozgalom. Életrevaló s minden pártolásra méltó mozgalmat indított meg Farkas Jenő felsőbányái polgár- mester Szerda délutánra értekezletet hívott össze Nagybányá a, melyen igen számosán jelentek meg. Az értekezlet célja volt előkészíteni a Kárpátegyesűlet hányavidéki csoportjának megalakítását. Bejelentette azon örvendetes hirt is, hogy á Kárpát Egyesület keleti osztálya ez évben Nagybányán fogja tartani közgyűlését, mely alkalommal gróf Teleki Pál nagyérdekü előadást fog tartani. HIRDETMÉNY. Az Éliás Mór és neje tulajdonát képező és zárgondnoki kezelés alatt álló lakóház, udvar* kert és szántó a szinérváraljai községházánál 1914 évi április hó 16 napjának d. e. 9 órájákor megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbeadatik. A bérbeadás közelebbi feltételei alantirott zárgondnoknál, valamint a községházánál kifüggesztve levő árverési hirdetményből megtudhatók. Szinérváralja, 1914 április hó 9 n. Dr. Keller Lajos ügyvéd zárgondnok Főmunkatársak: dr. Katona Sándor és dr. Kaba Tihamér 3 59! 1914 tkszám. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Selagian László ügyvéd által képviselt „Szatmareana'* tak. és hitelintézet r. t. végrehajtatónak Demian Liza avasujfalusi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. t.-c. 144. 146. és 147 § értőimében elrendeli a végrehajtási árverést 2000 K. tőkekövetelés, ennek 1911 évi november hó 23 napjától járó nyolc ^százalék kamata, 47 K. 50 f. eddig megállapított hátralékos per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 55 K. költség es járulékai behajtása végett, a szinérvaraljai kir. járásbíróság területén levő, Avasujfalu községben fekvő, s az avasujfalui 64 sz. tjkvben A. I. 71 hrsz ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére 1715 K„- és az avas újfalui 1139 sz. tjkvben A. 1. 18-420. 459. 698. 1668 hrsz. ingatlanakból vérehajtást szenvedő illetőségére 932 K, kikiáltási árban elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Avasujfalu községházánál megtartására 1914 évi május hó 15 napjának d. e 10 óráját tűzi ki és az árverési feltété eket az 1881; LX t.-c 150 §-a alapján a következőkben állapítja meg. Áz árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladatni nem lehet. (1908; XLl. t.-c 26. §.) Az érvéreim szándékozók köte esek bánatpénzül a kikiáltási ar 10 százalékát készpénzben, vagy az 188! évi 60. t. c. 42 §-áb*n meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek e őlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervén t a kiküldöttnek átadni és az árverést feltéieieket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyom ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bénaipenzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet. Vevő köteles a vételárat az árverés napjától járó 5 százalékos kamatával együtt a szinérváraljai tn. kir. adóhivatalnál, mint bírói letétpén/tárnál 3 egyenlő részletben megfizetni, még pedig az. első részletet 16 nap alatt, a másodkat 30 nap alatt, a harmadikat 45 nap alatt az árverés jogerőre emelkedését számítva. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. * Szinérvaralja, 1914 évi január 28 n. Gaál s. k. kir. járásbiró, A kiadmány hiteléül: Ébertit, tkvezető 2493j 1914 tkv.-zám. Árverési hirdetményi kivonat. „Szatmáreána“ tak. és hitelintézet részv. társ szinérváraljai cég végrehajtatónak Dr. Gergely László ügyvéd által képviselt ismeretlen helyen tartózkodó Simon Gábor végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 LX. t. c. 144., 146 és 147 §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 596 K. tőkekövetelés, ennek 1913 évi augusztus hé 19 napjától járó 8 százalék kamatai, 105 K. 60 f. eddigi megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 50 K. behajtása végett a szinérváraljai kir. Járásbíróság területén levő, Szinérvaralja közsében fekvő, s a szinérváraljai 61 tlkvi sz. betétben A. 1. 1-2 sorsz, 5925(1. 5920j2 hrsz. a lelvett ingatlanokra 414 K kildáltásiárban, a szinérváraljai 68 sz. betétben A. f. 1 sor. 5930|1 hrsz. a. felvett ingátianckra 326 K. kikiáltás árban, — a 4215|4 911 tlkvi sz. végzéssel a fenti ingatlanokra Simon Tivadar és neje Koszta Flóri javára bekebelezett holtigtartó haszonélvezeti jog fentartásával Ha azonban az árverési vételár az ezen szolgalmi jogokat megelőző tehertételek teljes kielégítéséül a 61 sz. betétbeni ingatlanok tekintetében ezennel 1800 K.-ban, a 68 sz. betétbeni ingatlanon tekintetében pedig 1000 K.-ban megállapított összegeket megnem üti, úgy az ingatlanok a kitűzött határidőben a szolgalmijeg fentartása nélkül fognak e'árvereztetni. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a biróság hivatalos helyiségében (fold sz. 19 ajtösz; megtartására 1914 évi jnnins hó 5 napjának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 LX. t.-c. 150 §-a alapján a következőkben állapítja meg. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb árén eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az ISSIévi LX. t.-cz 42 §-ában meghatározott árolyammal számított, óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagv a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított ietéti elismervényt a kiküldöttnek átadni, és az árerési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnáj magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sein akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiogésziteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben amilyet haladéktalanul folyta éi kell, részt nem vehet. A vevő köteles a vételárát az árverés napjától jaró 5 százalékos kamatával együtt a szinérváraljai m. kir. adóhivatalnál mint bírói letetpénztárnál 3 egyenlő részletbeu megfizetni, még pedig az első részletet 15 nap alatt, a másodikat 30 nap alatt, a harmadikat 45 nap alatt az árverés jogerőre emelkedésétől számúvá. A bánatpénz az utolsó részletbe fogbeszámittatni. Szinéiváralja. 1914 évi maicius 30 n. Gaál s. k. kir. járásbiró. A kiadmány lateléül: Éberth. tkvezető.
