Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-01-13 / 2. szám
Szinórváralja, 1914 Januar 13 — 2. szadi Tizenegyedik évfolyam LAP. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETI-CISfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szóm ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : Nyilttér soronkint 4 » fillér. FABIAN ISTVÁN. MEGJELENIK MI NO E N K ED DEN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szlnérváral]a“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon köslőnh. Gazdasági helyzetijük. Irta: Matlekovics Sándor. Gazdasági állapotunk még mindig válságos. Munkahiány, üzlette- Jenség, kevés pénz: a válság külső Jelei ; segítség az állam, a társadalom, a bankok részéről: a válságos -beteg állandó áhitozása. így zártuk az 1913. évet és aggódva nézünk a jövöbe A súlyos viszonyok javulása a gazdasági életben is csakúgy, mint az egyes egyén betegségének gyógyítása mindenekelőtt a baj lényegének és ókainak felismerését, a helyes diagnózist követeli meg. A lázas beteget meg nem gyógyíthatjuk, ha nem tudjuk, mi okozza a lázat A válság ellen hiába küzdünk, ha nem tudjuk, mi a válság oka. Ha okait kikutattak, akkor lehet gondoskodni gyógyításról, szerekről, melyek által a rendes helyzet ismét beállhat; vagy meg kell nyugodnunk abban, hogy gyors *e- gi tés nincs és ki kellene majd bójtöl- ni, szigorú takarékossághoz, nélkülözésekhez kell szoknunk, hogy idővel a bajt kiheverjük, A mai gazdasági beteges állapotot — mellyel kapcsolatban a legnagyobb külső kórtünet a munkanélküliek nagy száma — három föokra lehet visszavezetni. Ez a három főok ■ az építkezés terén 1908. óta mutatkozott tulspekuláció, a külföldi tökének visszavonulása és vele kapcsolatban a pénz megdrágulása és szűk volta — és a Balkán háború és vele kapcsolatban a védelmi mozgósítás. Az építkezés terén a törvény által 19ü8-ban biztosított 30 éves adó- mentesség a város bizonyos részeiben építendő uj házak számára, megadta a lökést arra, hogy az 1896. óta pangó építkezés a fővárosban újra | meginduljon, A bankok, nem okulva az 1896. előtti szédelgő vállalkozási korszakon, most is bőven kínálták az építkezési hiteleket és épült uj palota mellett uj palota, romba döntettek egész utcasorok, mintha uj város építéséről volna: szó. Az építkezések föllendülése mindenütt, de különösen nálunk nagy jelentőségű* Az ‘építkezés a tulajdonkénem építési iparon kívül az asztalod, lakatos, bádogos, a. ázoló, festő, szereld és más nagy jelentőségű iparok munkáját éleszti és a nagyobb lendület az építkezés terén nagyobb lendületet ad az összes iparoknak. Ha ez a lendület oly nagy mértékű, amilyen az 1908. év óta mutatkozott, akkor a lázas tevékenység átterjed az egész ipari testbe, mindenütt nagy a sürgés, nagy a rendkívüli munka. Mind ez a munkások tömeges alkalmazásával és ez ismét a munkabérek fokozásával jár. A lendület mámorában sem a vidékről tömegesen bevonuló munkásság szaporodása, sem a magasabb munkabérrel járó nagyobb termelési költség nem okoz gondot és csak előre törekszik mindenki. Ez a roham bajt mindaddig nem okoz, mig az „építkezési“ hitelek bő forrása rendelkezésre áll. a pillanatban azonban, mikor ezt a forrást elzárták, — beáll a túlzás és tulhajtás természetes következménye: — a* pangás, a nyomor, a munkanélküliség. Az építkezési hiteleknek ez a megszorítása bekövetkezett, talán hamarább, mint különben gondolták, mert nemzetközi viszonyok siettették. Európa egy idő óta folyton a világháborúk sejtelmei kOzt nyög. A marak- kói kérdés után Trípolisz és utána a Balkán mozgalom és háború tartja az a „SZINÉRUARAUA" CARCftiA. Vágyódás. Szeretnék egyszer vidáman dalolni* Mosolygó, játszi gyermek álmokat; Szeretnék egyszer könnyezve nevetni, Ha lelkem mélyén vágy, remény fakad! Feledni mindent, álmok elmúlását, Nevetni csupán a vesztük felett; Feledni a múlt borongd fájdalmát, A meg nem értés hosszú Oolgotháját, Amit a lelkem végig szemvedett!.. . S éreztem egyszer felujjongó vággyal, Hogy kívánságom betelik nekem, Mikor először láttalak meg téged, S átfogott mámoros, csodás ifjú lényed, S először lobbant fel kiégett szemem!... Csendült a dal; ... a boldogság fénye Sugallta lázas, ujjongó szavam, S megszületett az első sor, amelyet Mosolygva írtam behón, boldogan ! .. . S e sorban izzott, lüktetett az élet, Suhant a dal, mint mámoros zene ... S azután . . . ? lassan elhalt a vig dallam, Fájö könnyel lett két szemem tele; Az élet czőkját ellopta lelkemből A Jövő sötét, koldus — szelleme . . . Törökfalusi Pap Zsigmond. A féltékeny asszony. Irta : Baka János, I. Körülbelül egy éve annak, hogy Bur- nóti Tibor feleségül v»tte egy fővárosi tanító kedves és nagyon bájos leányát, írónkét. Kezdétében a fiatal pár nagyon jó viszonyban élt egymással s ennek a jó viszonynak látszatát később is megtartotta, noha utóbb az őszinte bensőség a házasságból már hiányzott. Á fiatal asszony a férjére állandóan féltékenyedett s annak viselkedését sehogy sem találta összeegyez- tethetőnek a tisztességes férjhez ülőével. Az utóbbi időben nem volt olyan nap, hogy a férje ne jött volna éjfél után haza a kaszinóból. Legalább a féri mindig ezzel a kifogással állt elő, valahányszor későn jött haza. Az asszonyt teljesen beteggé tette az a tudat, hogy a férje megcsalta őt. Egy alkalommal, midőn tizenegy óra tájban lefeküdt, hallotta, hogy valaki óvatosan nyitja az előszoba ajtajai, majd azon belépve, egyenesen a szobalány szobájába megy. Ez az eset, mivel többször ismétlődött, szeget ütött az asszony fejébe és most már nemcsak férjére, hanem a szobalányra is gya nakodott. mert azt gondolta, sőt határozót tan is merte állítani, hogy az illető egyé” nem lehet más, mint a férje, aki visszaélve az ő bizalmával, háta mögött megcsalja. Ezért elhatározta, hogy véget vet ezen áldatlan helyzetnek, mely rá nézve csak sok szenvedést és szomorúságot okozott; tehát meg fog győződni a valóról. Nem is várt sokáig tervének keresztülvitelével. II. A férj kereveten hever, újságot olvas- Az asszony egy darabig némán és szótlanul nézi férjét, majd izgatottságát elpalástolva, megszólal. Az asszony (halkan) Tibor ... Tibor .. A férj : (az újságot letéve) szóltál valamit ? . . . Az asszony (mosolyt erőltetve): Igen . . . azt akarom mondani, hogy ma este színházba megyek. A férj : (megütközve) Egyedül színházba menni ? . . . Ugyan Irénként, hogy gondolhatsz ilyet.? Az asszony : Nem egyedül mennék, hanem Nelly vei (céllozva) Tudod édesem, ma van „a poruljárt férj“ c. vígjátéknak a bemutatója s mivel a lapok nagy hasábokban közölték és agyondicsérték a szellemesen és ötletesen megirt darabot, elhatároztuk Nellyvel, aki délelőtt itt volt, hogy megnézzük. Sőt Nelly már meg is váltotta a jegyét. A férj: (mosolyogva) Ha a .Póruljárt fe\eség“ cimü vígjátéknak volna a be
