Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-06-23 / 25. szám
1914 iunhis 23 2 PZJNÉRVARALJA 24 szám intézményekké csak később és csak részben fejlődtek, Megizmosodásuknak titka nemcsak abban rejik, hogy a megánváltalkozásokkal egyidöben keletkeztek, hanem abban is, hogy az egészséges fejlődés követelményeinek megfelélöleg szabták meg azt a kört, amelyben pénzvállalati működésüket megkezdték és folytatták. Kétszeresen szükséges, hogy a fokozatos és természetes fejlődés ez útjáról mi le ne térjünk. Okulnunk kell azokon a tapasztalatokon, amiket a gazdasági kultúrában haladottabb országok gazdasági fejlődése s a gazdaságtörténelem nyújthatnak nékünk, mert csak igy kímélhetjük meg országunk termelését és nemzeti vagyonát a helyes irányú haladásért folytatott küzdelem felesleges erővesztesé- geitöl. A fejlődés természetes rendjéhez való alkalmazkodást, a fokozatosság betartását teszik egyébként ránk nézve szükségessé töketermelésünk csekélysége, gazdasági életünk vérszegénysége. Az előbb kifejtett gazdasági princípiumból kiindulva könnyen megszabható az a kör, amelyen belül a községi takarék- pénztár tőkéjének és betéteinek gyümöl- csöztetése céljából működhetik. Így pupillád is biztositásu értékpapírokat szerezhet be. Tekintve azonban, hogy úgy a tökekamatadó, mint a tőzsdei árhullámzás, az ily papírvásárlások pénzügyi {hasznát igen csekélyre szállítják le, ennél- ogva rátérhet a községi takarékpénztár, törekvő és megbízható kisexistenciák részére rövidlejáratu, s mérsékelt kamattélü kölcsönök nyújtására. Tőkeerejéhez mérten résztvehet közegészségügyi, kulturális és szociális községi közintézmények finánciális megalapozásában is. Ott, ahol a hitelszervezet hiányos, a községi takarékpénztár általános hitel- intézetté is kifejlődhetik s mint ilyen községi kölcsönöket nyújthat, jelzálogüzletet folytathat, — cheque, clearing- és lombard- üzletekbe locsátkozhatik, őrzési letéteket kezelhet, idegen számlára és megbízásra állapodtunk, hogy mikor is lesz az esküvő. Pedig már itt volna az ideje. Délután, mint rendesen, felkereste a művésznőt. — Klárikám édes, tudja mi jutott eszembe ? Nem volna jó meghatározni az esküvő napját ? Mondjuk, mához egy hónapra. Egy vasárnapja esik . . . A lány arca elborult. — Látja Feri, én ettől féltem. Örültem, hogy magát nem kell szenvedni látnom, örültem, hogy magával lehettem, hisz társasága igen kellemes, de mint tisztességes nőnek meg kell vallanom, hogy én nem szeretem magát szerelemmel. Borzadok arra a gondolatra, hogy magának jogai legyenek velem szemben, hogy nekem le kellessen élni magával az egész életet ... A férfi arca fakó lett, mint a halotté. Nagy, barna szemei nedvesen ragyogtak elő gödreikből. Fátyolozottan, tört hangon beszélt. — Klára, ne űzzön gúnyt belőlem. Ne kergessen az őrületbe. Mondja, hogy nem igaz. Klárából már kitört az asszony. Vonásai büszkék, önteltek lettek, szemeiből kialudt a szánalom meleg fénye. — Nem tréfálok, komolyan, őszintén beszélek magával. S ha ezek után is ragaszkodik ahhoz, hogy elvegyen, akkor nem férfi. Érti ? — Ez hát a maga jó lelke ? Hagyjuk a romantikát, Feri.^Én ezerszer becsületesebben cselokszem, mint a többi nő, aki szerelem nélkül, jóindulatért vagy szokásból megy férjhez. Én azt tartom, hogy a házassághoz két túlfűtött, tőzsdei üzleteket köthet, — feltétlenül ki kell azonban zárni üzletköréből a spekulativ hitelműveleteket, mint pl. üzleti konjunktúrák hatásának kitett vállalatok alapítását, tőzsdei üzleteket, részi éti s ígérvény- üzleteket stb. A most vázolt feladatkör minél biztosabb és eredményesebb betöltése, a pénzügyi szolidaritás igazolása, a betevők érdekeinek biztosítása s a községi pénztárnak az üzleti kockázat esélyeitől való lehető füg- getlenitése céljából szükségesnek tartom, hogy az alapítás feltétele gyanánt a községi takarékpénztárnak megfelelő alaptőkével való ellátása kötelezővé tétessék, s egyszersmind a tartalékalap képzésénél követendő eljárás, ennek nagysága s fel- használásának feltételei törvényhozás utján szabályoztassanak. HÍREK. Plébánost eskü. Székely Gyula, mérki lelkész letette a plebánosi esküt a szatmári püspök kezébe. Pajor Endre, csomaközi esperes-plébános fogja hivatalába beiktatni sz. Péter és sz. Pál napján a hitközség templomünnepén. Meghívó. A Nagybányai Ref. Egy* házmegyei Tanítóegyesület folyó évi rendes közgyűlését július hó 2-án délelőtt fél 10 órai kezdettel Szatmár-Németiben, a ref. egyház tanácstermében fogja megtartani a kővetkező tárgysorozattal: 1. Az elnök megnyitó beszéde 2. Az elnök jelentései s az azokra vonatkozó határozatok. 3. György Erzsébet avasujvárosi tanítónő értekezése szabadon választott tárgyról. 4. A vallás- tanitás és az erkölcsi nevelés. Előadó: Katona Zoltán. 5. Aljegyzöválasztás. 6. Pénztáros jelentése. 7, A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 8. Indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal az elnöknek beküldtttek. Egyesületünk közgyűlésére a tagokat és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Szinér- váralja, 1914. évi junius hó 10-én. Fábián István, elnök. Fellegszakadás. Pénteken délután északról délkeletnek húzódó komor fellegek forró szív kell. Csak igy melegítheti fel a fészket. Csak igy lehetnek boldogok. Eper- jessy Klára pedig nem akar szerelmet hazudni . . . A férfi végig nézett még egyszer a nőn. Valami nyomta lefelé, lefelé, hogy lábához boruljon, hogy könyörögjön. Azután fülébe csengett ez a két szó: nem férfi. — Jól van Klára, en nem panaszkodom. L.ehet, hogy megölte életemet, boldogságomat, lehet, h )gy nem . . . Talán a letarolt fa hoz még uj rügyet, terem még virágot. Én férfi maradok. Mikor kiment, Klári belékacagott a tükörbe. Bolond fiú, már holnap itt lesz újra. Vess Feri pedig nem jött soha többé. Két napig ki sem mozdult a szobájából, harmadnap meglátogatta az öreg komikus, a Toncsi bácsi. — Ne beszélj egy szót sem, tudom. Mondtam én eléggé, hogy nem egymáshoz valók vagytok ti ketten. Benned sok a lira, Klára pedig a tragédiákat szereti. Azt hiszem, jó néven venné tőled, ha főbe lőnéd magad érte Gyere tiam velem. Van egy hely, ahol vigasztalódik az ember. „Kék flaska“ a neve. Gyere csak szépen. A hűséges öreg fiú mindennap elment Vassért. Eleinte csak ketten voltak. Egy hét múlva már ott találták Gács Terüst az apjával. Persze nem lehetett más asztalhoz ülni. Hisz az illetlenség lett volna. Azontúl a társaság minden este együtt volt. Feri csodálkozott magán. Hisz alig három hete lemondott az életről, a boldogságról, ma pedig nevetett is Toncsi bácsi pompás anekdotáján. A lelke is könnyebb. Mintha valami nyomástól szabadult volna meg. sötétítették el a láthatárt Szinérváralja • tölött. Az évenkint meg-megújuló árvíz réme fenyegette a lakosságot. Zúgva indult a zápor s ömlött szakadatlanul annyira, hogy a Zugó és Közpatak völgyben, sőt a Várhegy egyik-másik részén ültetett szőlőket alámosta, a talajt alólok elseperte, szőlőtőkéket, karókat hozott le útjában. A Közpatak több helyén a kutak korlátját elhordta az ár és a kutakat úgy beisza- polta, hogy a helyükről eem ismerni reájok. Némely meredekebb parton termő gyümölcsfákat borított ki tövestő! és ragadta magával. A Várpatak vize a temetöközön a kerteket elöntötte. A Szinér most is őrülten száguldott medrében, hátára kapván néhány apróbb hidat s az elhanyagoltabb helyeken felszaporodott patkányfamiliákat szórván a vízből kimagasló úttestre. Az alantabb fekvő s nem kellően védett telkeket, kerteket most is beiszapolta az ár, de közel sem jár abhoz a Kárhoz, amiket a Szinér medrének kibővítése előtt a legközelebb múlt években szenvedtek a lakosok. Bárcsak beérné az isteni gondviselés ezzel, mi inkább intelem volt, mint kár. Nagy tűz Mátészalkán. A Szalkay István tulajdonát képező Ujfalussy tanyán csütörtökön éjjel úgy 12 óra tájban a gazdasági szeszgyárban tűz támadt. A mátészalkai tűzoltóság gyorsan kivonult, de ekkor már az egész szeszgyár lángokban állott, mindössze a közelfekvő gazdasági épületek megmentéséről lehetett szó. A tűz továbbterjedését sikerült is meggátolni, de a szeszgyár teljesen leégett. A tűz keletkezésének okát eddig nem sikerült megtudni. A kár körülbelül 50—60,000 koronára tehető. Az épület biztosítva volt. Két honvédminiszteri rendelet. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a honvédelmi miniszter két rendeletét- amelyben a hadügyminiszterrel egyetértőenj a véderötörvény 31, §-a szerinti kedvezmény jogosulatlan élvezését megakadályozó intézkedéseket ir elő, továbbá elrendeli, hogy a tényleges szolgálatra behívandó újoncok és az első katonai kiképeztetésre behívandó póttartalékosok behivójegyeit ezentúl évente legkésőbb szeptember hó l-ig fogják kézbesítés végett az illetékes járási tisztviselőnek megküldeni, mig az egyévi önkéntesek behivójegyeit évente legkésőbb julius 20-ig fogják kézbesités végett az illetékes járási tisztviselőknek megküldeni. Egy este hiába várta Terusékat Toncsi bácsi úgy tett, mintha észre sem venné távollétüket. Feri sokáig feszengett, végre megkérdezte: Gácsék ma nem jönnek el ? — Sem ma, sem holnap, — felelt nyugodtan az öreg. Feri kezdte magát megint rosszul érezni. — De hát miért? — Hát tudod fiam, a te volt fele . . . pardon, majdnem feleséged, a Klára azt a hirt terjeszti róla, hogy szalad utánad. Hát ezért nem jönnek többé. Feri lelkén komoly gondolat száguldott végig. — Toncsi bácsi. — No. — Akar szívességet tenni nekem ? — Ha nsm kerül pénzbe. — Tudja meg Terustól, hogy szeret- e vagy egy kicsit engem? — Miért, te bolond. — Mert én szeretem. — Te vén szamár — tört ki a kacagás az öregből — hisz azért járt a „Kék fiaskóba“ . . . Ép a főpróbáról sietett haza Klára Csülkössel, mikor szembe jött vele a boldog Vass, ifjú feleségével karján. Csülkös figyelmeztette: — Nézze csak, istennőm, ott megy a maga volt bolondja Terussal. Klára elhalványult, haragosan rántotta meg Csülkös karját és szinte hörögve mondta: Megcsalt, megcsalt. Wagner Károly.
