Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-25 / 26. szám

SZINÉRVARALJA 1912 Junius 25 Kereskedők nyugdija. A kereskedők rokkant- és nyugdij biztosításáról nálunk már nagyon sokat beszéltek és írtak. Sajnos, az ügy ma is abban a stádiumban van, mint volt az eszme felvetésekor. Mindenekelőtt a következő kérdé­seket kell tisztáznunk: Milyen esetekben következzék be a nyugdíjjogosultság ? (Rokkantság, agg­kor, stb.) Milyen igényekjállapitandók meg a kereskedő özvegye, kiskorú árvái- részére? Milyen támogatás volna kívánatos elszegényedés, tönkremenetel esetén és milyen módozatok mellett? Hogyan gyűj­tendő össze a nyugdij alapjául szolgáló tőke? Idegen segítségre aránylag nagyon kis mértékben számíthatunk, a nyugdiat tehát a kereskedőknek maguknak kell akár rendszeres befizetések, akár valam alkalomszerű teljesítmények formájában összegyűjteni. A Magyar Kereskedők Lapja azt ajánlja, hogy a bevásárlás néhány százalékát üsse minden keres­kedő a bevásárlási árhoz és ezt a százalékot fizesse be az erre a célra létesíthető pénztárba, amely gyümölcsöz- tesse és amely ebből a befizetések arányában folyósítsa bizonyos előre meghatározott idő múlva, munkaképte­lenség vagy elhalálozás esetén a nyug­dijat, amelyet a hitelezők által meg- támadhatatlannak óhajt a Magyar Ke­reskedők Lapja kimondatni. A' legtöbb szakma és a legtöbb cikk könnyen elbírna ezen a címen 5 százalék árpót­Gizike, meri hiszen tudoJ, hogy végtelenül sze­retlek, mindem megteszek a kedvedért, a göncöl szekerén kocsikáztatnálak keresztül a városon, — szavaltam kifakadó páthosszal, — de tudod, kimondhatatlanul jóleső lelki nyugal mat köszönnék neked, ha eiről a csekélységre» lemondanál. „No persze,“ következett aztán'az erős csí­pős szemrehányások áradata ezért az ügyet­len féltékenykedésért, de miután megnyugtató­ig kötötte a lelkemie, hogy nincs mitől tarta­nom, végre elhatároztam magamat. El voltam készülve a végzetes változás­ra, s úgy is történt, ahogyan sejtelmem sugalla. Vladimir szemlátomást belopózott Giziké szivébe Hiába, töprengtem sóhajtoztam, az én fáj­dalmas esdeklésem elenyészett a leány sóhaj­tása a ellett, amelylyel e szót kiejtéj Vladimir!* Vladimír volt az érdeklődés központja az ő iskolában oly csendes szava adia meg Gizikénél a hangot, s a bálványozott fiú mel­let az én tulszerény egyéniségem mintha tel­jesen elenyészett volna. Ki csodálná, hogy ezek után Vladimir iránti érzelmeim megváltoztak. Dehogy láttam már benne a szeretetreméltóság megszemélye­sítését, mint előbb — s amint most Giziké látta. Meggyülöltem. De csakhamar kiengesztelőd- tem, amikor hallottam, hogy távozik városunk­ból. Az évvégén elbukott s atyja a kadétiskolá­ba küldte, hogy a katonai pályán biztosítsa jövőjét. Vagy két év múlva olvastuk a lapokban a hírek között: „Zgorszki Vladimir hadapród­iskolái növendék szivenlőtte magát. Öngyilkos­sága okául azt tartják, hogy a vizsgán elbuk­ván az apai szigor elől menekült a halálba.“ Érzékeny könyekre fakadtam. Az unokahugom is. lékot. Vevőközönségünk alig venné észre, mert hiszen a legutóbbi időben hány cikkünket drágították meg a gyá­rosok vagy más termelők és mi minden esetben kénytelenek vagyunk a maga­sabb árakba belenyugodni, de velünk együtt fogyasztóközönségünk is. Tény, hogy talán ez volna a legcsekélyebb megterheltetés, amelylyel a célt el lehetne érni és meg volna az az előnye is, hogy minden kereskedő úgyszólván ön­kéntelenül forgalmának arányban jutna nyugdíjhoz. Viszont az is igaz, hogy az ilyen­forma tőkegyűjtést gyakorolhatná minden kereskedő a nyugdíjpénztár nélkül is ide bizonyos, hogy senki sem gyakorolja és még ha valaki össze is gyüjlené valamely takarékpénztárban évi forgal­mának néhány százalékát, annak csak a tőkéjét és kamatait élvezhetné, mig a nyugdijbiztositásnál az élet és elha­lálozás esélyei is javára számítódnak, nyugdiját növelik. A nyilvános pénztár­ból való biztosításnak előnye még a befizetés kényszere és az, hogy a kedvezményezett nem rendelkezhetik feltétlenül az igy gyűjtött tökével, az tehát okvetlenül arra a célra marad meg, amelyre gyűjtöttük. Elképzelhető a nyugdíjbiztosítás úgy is, hogy minden kereskedő évenként, félévenként, vagy akár havonként egy meghatározott összeget fizet be a nyugdijpénztárba^és bizonyos számú évek múlva ennek ellenében előre megálla­pított nyugdíjra van igénye. Ez tulajdon­képen nem volna más, mint az az üzlet, amelyet a járadékbiztosítás nevén majd­nem minden biztosító-intézet kultivál. Mindegyik módnak meg vannak az elő­nyei és hátrányai. És épen ezeknek az előnyöknek és hátrányoknak az alapos megvitatása adja meg majd a nyugdij intézet létesítésének módozatait. Aki tehát a kérdéshez uj eszmék felvetésé­vel hozzászól, elősegíti ennek á kétség­kívül igen fontos intézménynek a létre­jöttét. HÍREK. Eljegyzés. Stuller Erzsiké, tanítónőt e lió 15-én Csapon eljegyezte Viosz Imre, honvéd­hadnagy. Kinevezés. Az igazságügyiminiszter Becsy Sándor, ügyvédi Írnokot a székelykereszturi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá, Ziegler József, sárkányi járásbíróság! dijnokot a szinérváraljai kir. járásbírósághoz írnokká kinevezte. Egy üdvös liatáro-,at. Sziuérváralja község képviselőtestülete Legutóbb tartott gyűlésében elhatározta, hogy idegeneknek "és viszonieiáru sitóknak dél előtt 10 óráig nem szabad a barom­fipiacon vásárolni. Községi közmunka. A képviselőtestület junius 19-iki közgyűlése kimondotta, hogy a községi közmunkát első sorban a piac-tér kikö- vezósére fordítja. Ezt követi a Magyar- a Vá­sártér- és mindazon utca rendbehozatala, mely eddig el volt hanyagolva. Egy igás napszám a községi közmunka megváltásánál 5 korona, egy kézi napszám 1 K. 80 fill. A közmunka felét mindenki köteles pénzen megváltani, de az itt közölt dij ellenében az egész közmunka is megváltható. Hulla & Szamosban. Junius 17-én egy felosztásnak indult uői hullát fogtak ki a Sza­mosból. Néhány nappal azelőtt eltűnt özv. Kis Lajosné a lakásáról. Midőn a fia, Kis Endre napokon át eredménytelenül kereste, jelentést tett a hatóságnak az eltűnésről. A Szamosból kifogott hullat megmutatták Kis Endrének, ki a homlokon levő forradásról és a fogakról édesanyjára ismert. A szerencsétlen asszony már régebben elmezavart volt s egy őrizetlen pillanatban szökött ki a lakásból. Hatósági szemle után 18 án temették el. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1883. évi 44. t. c 19§ a alapján, alakult adó­kivető bizottság Szinérváraija adóközségre vonatkozolag működését a Korona-szálloda emeleti helyiségében folyó cv junius hó 28 ik napján d. e. 8 órakor kezdi meg. Miről minda zou ujadózok, a ,kik Ll-ik osztályú kereseti adóval első i/.beu fognak megrovatni, a kitűzött időben és helyen saját érdekükben megjelenni ne késsenek. — Községi elölj íróság. Váitotós a fö dadánál Szinérváralja nagy községre vonatkozó és az 190t). évi V. t.- ez. alapján készült uj földadó munkálata megérke­zett, miért is felhivatnak mindazok a kiknél a korábbi adóalap uj osztályba sorozás felytán megváltozott, vagy az alac onyabb osztályba sorozás ineilőzíetett, nótáin felszólalásaikat a hivatkozott törvéry 19 §-ábau meghatározott időben és módon adják be a községi eiőja- róságnál. Egy kiváló férfiú ünneplése. Tokaj város történetében kitörölhetetlen betűkkel fog ékes­kedni az a fényes ünnepnap, molyét a valódi érdem elismerésére és tisztelőiére szentelt a város közönsége junius 18-án. A város legkivá­lóbb vezető férfiút, Székely Károly ügyvédet ünnepelték abból az alkalomból, hogy a tokaj álh isk. gondnokságának 40 év óta elnöke. Ez alatt a hosszú idő alatt Székely Károly úgy az iskola felvirágoztatása, mint a tanítók érdeké­ben igen sokat fáradozott, de részt vett minden olyan munkában, moly a város eiőhaladásác célozta. Nem csoda, ha e kiváló férfiú ünnep- lésére, díszbe öltözött az egész város, ős isko­lák, egyházak, egyesületek stb. mind siettek üdvözölni a munka, a vezetés ritka alakját Ott volt Meczuer Gyula vármogyi főispán is, ki meleg szeretettel üdvözölte a jubilánst. Örömmel látjuk, hogy e kiváló férfiú összes nemes tulajdonait bírja az ő derék fia, dr. Székely Farkas, kir. járásbiró is. F'ontos hiva­tali tisztén kívül ő is ápja nyomdokait követi, tezet, tanácsol, támogat, buzdít mindenütt Vová őt a. ta sado'o n tisztele.e és bizalma álliiotta Érje utói édes apját a társadalmi nemes munkában, hiszen a társadalomnak igen nagy szüksége van önzetlen, bölcs vezetőre. Turvékony- vámfaiui Máriavői- gyi fürdő megnyílt. Elsőrendű ma- gyarhonyha, hiíünö baroh, figyelmes eföséheng kiszolgálás. Ja Icgmérsé- hdíebb árak. Absolut tiszta, és e- gészséges szobák. Júliusban soroznak. A Indügymi- niszten rendeletét intézett a hadkiegészítő parancsnokságokhoz s utasította őket, tegyenek meg minden előkészületeit arra hogy julius végén megtarthassák ti sorozást. Azért tolták ki a terminust julius végére, mert közbeesik azc aratás időszaka és az aratási munkálatokat nem akarják a sorozással megzavarni, “Termé­szetesen, a sorozást az uj véderő javaslat a- lapján kívánják megtartani, mely szerint Ma­gyarország 136 ezer újoncot áliit ki. Előléptetés. A vallás és közokt. ügyi mi­niszter Perényi Jánost, a szatmári kir. kath. tanítóképző igazgatóját a Yi. fizetési osztályba lépptette. elő Áiiiuukksbiztositó törvény revíziója. A magyar Kereskedők Lapja arról értesít, hogy állást foglalt a legtóbbi közgyűlésen a beszter­cebányai kamara is a munkásbiztositási törvény revíziója érdekében, egyhangúlag elfogadván a Pozsonyi kamatának ismeretes köriratát, amely­lyel az ez irányban megindított mozgalomhoz való csatla kozásra szólította fel az ország összes kamaráit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom