Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-05 / 14. szám
(2) 14. szám. SZÍN ÉRVÁR ALJA 1910. Április 5. De ha ezek a kritikus napok nem teljesednek be a jóslat szerint, még nem a tudomány hibás. A hypothezis volt helytelen, igy a belőle vont következtetés sem lehetett helyes. Igaz, hogy ha valaki megfigyeli az időjárást és a barométert, arra a meggyőződésre jut, hogy sohase mutatnak egyformán, vagy az idő extem- porizál, vagy a barométer. E malicziózus megjegyzést nem szabad lett volna ugyan tenni, de jól esik néha-néha a mindenható tudományon is csípni egyet. Hogy a tudomány jóslásán ki vili mi mindenből következtetnek az időre, az aztán a mulatságos. A Gyertyaszentelőkor barlangjából kibúvó medve, a béka kurutvolás, a reuma, a nap véres lemente stb. és még ezer meg ezer, vidékenkint csalhatatlannak bizonjmlt más-más körülmény biztos támpont az időről való jósolgatásra. Az a kis faházikó, amelyet oly sok ablakban lehetett régente látni, a bennelévő fura kis figurával, még az is időt jósolt. De ennek a figurának még csak meglehetett bocsátani a tévedést. De mikor az ember jósolgat s nem üt be, bizony már inkább lehet bosszankodni. Mulatságos, de bosszantó is pl. az az eset, ami mostanában történt Párisban egy időjóssal a Szajna áradásakor. A monsieur folyton szép időt jósolt, a Szajna pedig folyton áradt, már ki is öntött, deő még mindig »változatlan derűs, verőfényes«- nél tartott. Persze, hogy a végén a kis öreget leintették, mire behúzta csápjait s többé nem jósolt. Később kisütötték róla, hogy kalapból húzott sorsot arra, hogy mit jósoljon. Stilszerü volna, ha mi is jósolnánk valamit előre, hisz nagyon érdekli a gazdaembert, hogy soká tart-e még ez a fagy, mely a baraczk termést már úgy is tönkre telte. Megpróbáljuk tehát, de csak olyan dodonai szellemben, mint egy közelünkben lekvő városról csuíondárosan emlegetni szokták, hogy szombaton kidobolják: »Ha eső (és fagy) nem lészen, szép idő lészen.« A mi prognózisunk is ez. Ököritó. Valamennyi vármegyei lap között lapunk múlt számában mi adtuk a legelső tudósítást arról a megrendítő szerencsétlenségről, mely nemcsak Ököritöt, hanem Szalmárvármegyét borította mélységes gyászba, hanem kihívta az egész ország, sőt az egész világ részvétét: 283 halottról szólt említett tudósításunk. Most már meghaladja a halottak száma a négyszázat A mi toliunk gyenge ahoz, hogy leírja az iszonytató képet, mit a borzasztó eset festett. Olvasóink részint a fővárosi lapokból, részint magánértesülés utján tudomást szereztek már a rettenetes katasztrófa részleteiről. Mi itt saját tudósítónk könnyekig megható referádáját mellőzzük, mert az teljesen fedi a hivatalos jelentéseket s mert az amúgy is felkorbácsolt érzelmeket megindító szavakkal fokozni nem akarjuk. A magunk részéről csak csodálkozásunknak adhatunk kifejezést a hatóságok köny- nyelmüsége felett, melyek a köteles ellenőrzést elmulasztották. A belügyminiszterhez érkezett hivatalos jelentések a szomorú valóság tiszta képét nyujf- ják, azért csak ezek közlésére szorítkozunk. Szatmár vármegye főispánja a belügyminiszternek telefonon a következőket jelentette: Az eddjgi vizsgálat adatai szerint az Ököritó községben történt tüzeset alkalmával a csűrben, amelyben a táncvigalmat rendezték, a rendezőség intézkedésére azért zárták el a nagy kapukat és hagytak csak egy ajtót nyitva, hogy fizetés nélkül senki se mehessen be. A tűz úgy támadt, hogy egy petroteumlámpa, amelyet egy szekerész-katona kardjával leütött, felrobbant. A tömeg az ajtó felé rohant, de azok, akik az j ajtó körül támadt tolongásban elestek, már az ! első percben eltorlaszolták a kijárást s igy aj menekülés az egyetlen nyitva hagyott ajtón át 1 lehetetlen volt. A kis ajtónál a hullák két méter magasságra halmozódtak. Közben a menekülők a hátsó nagy kaput kifeszilették s itt menekültek ki azok, akik addig még el nem pusztullak. Alighogy a hátsó kaput sikerült feifeszi- teni, a fedél leszakadt és maga alá temette a tömeget. Ezért menekültek meg aránylag olyan kevesen. A főispán jelentése szerint a hatóságokat mulasztás nem terheli. Az összes hatóságok állandóan a helyszínén tartózkodnak. A vizsgálóbíró már kint volt. A segélyakciót szükségesnek tartja, mert vagyontalan egyének is estek áldozatul s ezek után számos árva maradt. Mindezekről táviratban fogok részletes jelentést tenni. •t A hatóságok és testületek gyűjtést indítottak a Szerencseden község javára. Maga a király 30,000 koronát adományozott. Mi úgy értesülünk, hogy gyűjtés szüksége nem forog fenn, i mert a község minden lakosának volt miből ! megélnie. Itt, ha van vigasztalás, ha lehet enyhíteni a kimondhatatlan fájdalmat, lelki segítségre van szükség. Ezt megadja a megrázó esetben is a hit, a vallás. * Az ököritói rémes eset hatása alatt Bay i Miklós, járásunk főszolgabirája a következő ren- J deletet intézte a járásbeli jegyzőkhöz: 1626-1910. Valamennyi körjegyző urnák! Szatmár-ököritó községben folyó évi március 27-én rendezett táncmulatságból származott mégrenditő szerencsétlenség nemzetünkre nézve oly gyászos esetet képez, mi miatt a szi- nérváraljai járás területén í. évi julius hó 1-ig táncmulatságra engedélyt nem adok. Felhívom, hogy ezt a legszélesebb körben tegye közhírré, valamint azt is, hogy f. évi julius hó 1-től táncmulatságra csakis azon esetben adok engedélyt, ha kérvényezők minden egyes esetben az illetékes községi elöljáróságtól kérvényeik mellé egy olyan értelmű bizonylatot mellékelnek, mely szerint a táncmulatság úgy tüzrendőri, mint közerkölcsiségi szempontból teljesen kifogástalan helyen fog megtartatni. A községi elöljáróságokat felhívom, hogy annak idején ezen bizonylatot kérvényezőknek díjtalanul adják ki. Szinérváralja, 1910. április 2. Bay Miklós, főszolgabíró. * Reméljük, hogy az ököritói szerencsétlenség és Bay Miklós példája a többi szolgabirá- kat is rábírja hasonló rendelet kibocsátására. HÍREK. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elhunyt Halmai József helyébe a nagybányai főgimnáziumhoz dr. Varga Sándor főgimnáziumi tanárt nevezte ki, aki ezideig a budapesti V. kér. állami főgimnáziumhoz volt szolgalattételre berendelve. Elhalt törvényszéki bíró. A szatmári kir. törvényszék bírói karának egyik legtekintélyesebb tagját veszítette e) a napokban. Papp Endre törvényszéki bíró szélhüdés következtében hirHarminc percre most elmehetsz hazulról, remél- lem, nem fogod elcsavarogni az időt mellékutcák homályában. A Piac-téren kívánom, hogy sétálj le- és fel . . . Mielőtt azonban elmennél, meg tudnád-e mondani, ki hozatta azt a törvényt, mely szerint a francia trónról a nők örökre ki vannak zárva ? — V. Fülöp . . . édes apám. — ügy van, fiam, V. Fülöp . . . No és .. . Tessék besétálni . . . Alázatos szolgája, főtisztelendő ur . . . Éppen a fiammal foglalkozom. Köszönj, fiam, a főtisztelendő urnák . . . — Kezét csókolom . . . — Csak hadd fiam, szervusz. — Most már te is elmehetsz, Adolphe. — Kezét csókolom főtisztelendő ur . . . Kezét csókolom édes apa. — Szervusz. — Derék fia van, Adolphe ur . . . Isten megáldotta Önt. — Nem szahad zúgolódnunk, főtisztelendő ur . . . Hálás vagyok a mindenhatónak, testére nézve csakugyan kiváló fiú az én Adolphom. Iskolai előmenetelére sem lehet épen kifogásom, de mindenesetre aggaszt, hogy nincs benne semmi önállóság . . . semmi akarat ... És néha hangosan nevet . . . Semmi komolyság. Az ifjabb Adolphe azt hitte, hogy most már végre érti. A dolog ugyan kissé zavaros, ő pe-. dig nagyon fáradt már és álmos, de még egyszer keresztülsiklik az egészen es akkor a dolog világos lesz. Veritékes faradsággal motyogta tehát: — Vagy alapszerződés, vagy nemzetközi szerződés, vagy törvény . . . Alakjára nézve törvény, törvényt azonban egyoldalulag más nemzet hadi és trónöröklési ügyét illetőleg nem hozhatunk, tehát mégis csak szerződés, csakhogy a trónöröklés kérdését illetőleg azonban mi önálló- lag rendelkezhetünk, így tehát mégis csak törvény. Ellenben . . . Ekkor belépett a szobába az idősebb Adolphe , . . — Csak tanulj, édes fiam ... Én nem zavarlak . . . Tisztelem, becsülöm a munkát és mást sem zavarnék, nemhogy téged . . . Tanulj fiam, tanulj csak szorgalmasan . . . Az ifjabb Adolphe úgy érezte, hogy egy nagy kalapácscsal ráütöttek a fejére és ott a pragmatika sankció szövetkezik a lobogó és a czimer használatával. Egy pillanat alatt mindent elfelejtett és ká- bultan nézett körül. Az idősebb Adolphe már nem volt benn, a másik szobában suttoga : — Tanul . . . — Tanul, — gondolta keserűen az ifjabb Adolphe; Tanul! Most! Most, mikor a szoba komoran, fenyegetően, kérőén jóságosán zengi: — Csak tanulj, édes fiam! . . . A szeme etőtt nagy, zöldes betűk imbolyog nak, agyára ráütögetnek a nagy kalapácscsal és fogalma sincs most már róla, hogy az alapszerződés lehet-e nemzetközi szerződés, feltéve, hogy meg van az egyoldalúság mint törvényben.. . De meg fogja mondani. Most lefekszik, mert már vege. Vege mindennek. De reggel korán fel kel és tanul. És persze jön majd az idősebb Adolphe az örökös Tanuljá-val es akkor megmondja. Csendesen, szelíden. Édes apám, ez egészen más, mint amikor azt mondod a Mihálynak, eredj, vágj fát . . . Eredj, hozz vizet ... Így nem megy. A tanuláshoz Keli egy kis ihlet, hogy úgy mondjam, egy kis hangulat. Es te nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy jól teszed, mikor kizökkentesz engem a hangulatból, mikor már nagy keservesen beledolgoztam magam. Ne tedd ezt, nagyon kérlek, édes apám . . . Elvégre a tanulásnak meg van a maga finom, de nagyon száraz poézise és ezek a te akkordjaid megzavarjak az egésznek az összhangját. Ezt megmondja, miért ne mondaná, miért ne mondhatná meg . . . Elaludt. Reggel még az ágyban elkezdte olvasni a »Divatkiraiy« tárcáját, de aztan eszébe jutott, hogy felkel és be végzi már azt a fejezetet. A feje elég tiszta. Most könnyen fog menni. A szerződés, törvény és nemzetközt szerződés közt rendet kell teremteni . . . Semmi . . . Róth Bankház 4 BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. g v FOLY ÓSÍTUNK: ^ ^ Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— ±%—4‘V|,-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lii-ad helyi betábiázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg ö‘|í"|a-al. Szeméi}'- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpajiirokra, vidéki pénzintézetek es válláratok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsaemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdében lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredrnénynyei; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakna vágó minden reáiisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. asy Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk.
