Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-05 / 14. szám

14. szám. SZINÉR VARALJA 1910. Április 5. (3) télén elhalt. Igen nagy veszteség, mert Papp Endre igazságszerető, határozott jellemű, alapos tudással biró tagja volt a birói karnak. Alig volt 32 éves, midőn törvényszéki bírónak neveztetett ki Szatmáron, hol ezlőtt mint jegyző működött. Mintegy 6 év óta bűnügyi főtárgyalási elnök. Mint ilyen az igazság felderítésében fáradhatatlan. Az életerős férfiút élete javakorában — még csak 51 éves volt — érte utói a halál, midőn senki sem gondolta volna. Bátyja, Papp Géza, Szatmár volt polgármestere hasonló tragikus módon hirtelen halt el. Választás. A helybeli Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet felügyelő-bizottságának elnökévé Irinyi Sándor állami iskolai igazgató-tanitó vá­lasztatott meg. Örvendünk a szerencsés válasz­tásnak, mert hisszük, hogy eddigi lagymatag ten- gődés helyett Irinyi uj, pezsgő életet visz be a szövetkezetbe, melynek működéséhez oly sok, szép reményt fűztünk, de amely remények — sajnos — eddig nem váltak valóra. Imádkozik és lop. A szatmári püspöki tem­plomban nagypénteken egy ájtatoskodó öreg asszony mellé helyezkedett egy buzgó férfiú s túláradó buzgóságában kiimádkozta öreg szomszéd­nője zsebéből annak 220 koronáját. Most a ren­dőrség keresi az ájtatos tolvajt. Napszám tüzmentésért. Fekete Tódor, szinér- váraljai lakos 1 (egy) koronát hozott szerkesztő­ségünkhöz azzal, hogy azt jótékonycélra fordítsuk, mert ezzel a koronával őt Barbus János, községi albiró meg akarta fizetni azon munkáért, amit Fekete a Barbus tűzeseténél végzett. Mi a koro­nát rendeltetési helyére juttatjuk. Havazás, fagy. A korán tavaszra vált idő haragos szint öltölt magára. A verőfényes tavaszi napok öröm helyett aggodalmat hoztak, mert március 30-ára virradó éjjelen jelentékeny havazás volt, mit állandó éjjeli fagy követett. A rend­kívüli időjárás a barack, cseresznye és a korai körte termésére nagy hátránnyal van. Gyűlések. A nagybányai ref. egyházmegye ez évi tavaszi rendes közgyűlését április 26- és 27-ik napján tartja meg Nagybányán, Széli György, esperes és Helmeczy József, egyházmegyei gond­nok elnöklete alatt. Az egyházmegyei tanügyi bizottság Sátor Dávid elnöklése mellett április 7-en Szatmáron gyűlést tart. Eljegyzés. Nógrády Pál, czeglédi telekkönyvi tisztviselő eljegyezte Papp Margitkát Abonyból. Hivatalos órák a helybeli adóhivatalnál. A nagykarolyi m. kir. pénzügyigazgatóság márc. hó 23-án kelt 18.845/1/1910. számú rendeletében a szinérváraljai adóhivatalt illetőleg a hivatalos órákat folyó 1910. évi április 1-től kezdve to­vábbi intézkedésig hétköznapokon délelőtt 7 órá­Csak az idősebb Adolphe állott az ajtóban és nézett szigorúan, szomorúan. — Már-már örvendtem, Adolphe, hogy ezt a gyönyörű reggelt komoly munkára szántad .. . Gondolhatod, milyen szomorú azt látni nekem, hogy szórakozol és ilyen pompás alkalmat mu­lasztasz el . . . Adolphe, az ifjabb, sunyin nézett az idő­sebbre és érezte ebben a pillanatban a nagy kalapácsot, hogy sujt-sujt a fejére, tompán, zsib- basztó erővel ... A kis beszéd helyett bután csak ezt mondta: — Épen, hogy a kezembe vettem . . . De azt már érezte, hogy a mai tanulásból nem lesz semmi. A díszteremben, nyakában aranylánccal, szónokolt a rektor és az ifjabb Adolphe dere­sedé fürtökkel bágyadtán, fáradtan hallgatta. Há­tul, a sarokban, az öregebb Adolphe élénken, fiatalos jókedvei fülelt . . . Szónokolt a rektor: — Önök, hogy úgy mondjam eddig a tudo­mány inasai voltak, most már önök a tudomány­nak, hogy úgy mondjam, kezdő katonáivá lettek. Ugyancsak az önök soraiból lehetnek és lesznek valamikor azok is, kik a tudománynak koroná­zatlan fejedelmei . . . És itt kissé kidüllesztette hasát a rektor ... — A tudomány koronázatlan fejedelmei, mondom, ha tanulnak, ha szorgalmasan tanul­nak . . . — Megölöm!... hörögte az ifjabb Ado'phe. — Ez az . . . morrogta valaki a közönség köréből hangosan, vidáman, fürgén . . . tói délután 1 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 11 óráig állapította meg. Befize­tések hétköznapokon reggeli 8 órától déli 12 óráig eszközölhetők. Kifizetések is ugyancsak ezen idő­ben teljesittetnek. Mórlegjavitó tanfolyam. A debreczeni m. kir. állami fémipari szakiskola igazgatóság az ottani iparkamara kerületéhez tartozó lakatosok részére f. évi április hó 24-től kezdődőleg 10 napig tartó mérlegismertető és javító tanfolya­mot rendez. Ezen tanfolyamra a kamara kerü­letéhez tartozó vidéki városok iparosai és azok alkalmazottjai vétetnek fel. A tanfolyamon 60 tanórában a mérlegek és sulyok szerkezetét és javítását tárgyalják, 40 tanórában pedig a gya­korlati fogásokat sajátítják el a hallgatók az is­kola tanműhelyében. Jelentkezni az iskola igaz­gatóságánál 5 K lefizetése ellenében írásban is lehet. A tanfolyam sikeres bevégzéséről a hall­gatók bizonyítványt kapnak. Debreczen, 1910. március hó 31-én. Sztankay F. Béta, igazgató. A debreczeni kamara ösztöndíjai. A deb­reczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot irt ki a folyó évre megállapított következő ösz­töndijakra és jutalmakra. 1. Tanulmányutazási ösztöndíj iparos-ifjú számára, külföldi utazásra 600 korona. 2. Szabó Kálmán utazási ösztöndíj két, egyenként 300 koronás, egyike iparos, másika kereskedő ifjú számára. 3. Iparos önállósitási ösztöndíj, két, egyenként 200 koronás, Debreczen- ben felszabadult jóravaló iparos ifjú részére. 4. Munkásösztöndijak. Öt, egyenként 100 koronás és hat, egyenként 50 koronás jutalomdij és ok­mánykitüntetés. E négy fajta ösztöndíj pályázati lejárata 1910. május 15. 5. Szakiskolai ösztön­díjak. A debreczeni fémipari szakiskola tanulói­nak 7, egyenként 200 koronás, a szatmári faipari szakiskola tanulóinak 3, egyenként 150 koronás, más idegen ipari vagy kereskedelmi szakiskolák tanulóinak 4, egyenként 150 koronás ösztöndíj. 6. Kereskedelmi iskolai ösztöndíjak. A debreczeni felsőkereskedelmi iskola tanulói részére 3, egyen­ként 200 koronás ösztöndíj, ezek közül kettő tandijmentességi. A szakiskolai és kereskedelmi iskolai ösztöndíj pályázatok határideje 1910. jú­lius 15. 7. Tanoncziskolai kitüntető érmék a ke­rület tanoncziskoláit jeles eredménnyel végző iparos- és kereskedő tanulók részére, az iskolai igazgatóságok javaslatához mérten, összesen 100- 110 nagy ezüst érem, okmánnyal. Általános fel­tétel, amennyiben más kikötés nincs, az, hogy a pályázók a debreczeni kamara kerületében ille­tékes jóravaló szegény ifjak legyenek s első sor­ban jönnek figyelembe a kereskedők és iparosok gyermekei. Ezenkívül a kamara a kereskedelem­ügyi miniszter megbízása folytán pályázatot irt ki 8. Goldberger-féle »Erzsébet« ösztöndíjakra, 10, egyenként 300 koronás segélydij iparosok özvegyei számára, és a 9. Voigtlender-féie 2 egyenként 1150 koronás ösztöndíj önállósulni tö ­rekvő iparosok számára. Lejárat 1910. április 15. A fővárosnak egyik legfontosabb egészség- ügyi intézménye, dr. Batizfalvy István Zoltán égi. tanár, Pest vm. t. főorvosának, az operativ és műfogászat speciálistájának fogorvosi intézete (Károly-körut 3.) A főváros ezen joggal egyedüli- nek mondható ilynemű intézményének, melyben évtizedeken keresztül száz és százezer fogbeteg­ség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyi­ségei a közegészségügy és operativ kívánalmai­nak megfelelően a legmodernebbül vannak beren­dezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8-tól este 7-ig nyújtanak biztos segélyt a fog­fájás kinzó betegsége által gyötörteknek. Az in­tézet laboratoriummal és technikai mühelylyel van összekötve, hol a legjobb rendszerű müfog- pőtlások készülnek és minden kellemetlenseg nélkül helyeztetnek be. Mérsékelt árak. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Sok pénzt kereshetnek urak és hölgyek, összekötteteseik révén. Ajánlatok »Existencia« jelige alatt Garai Kornél hirdető irodájához, Budapest, VI. Vörösmarty u. 73. intézendők. Borzalmas szerencsétlenség. Rettenetes sze- rencsetlenseg játszódott le Börvelyben. Löffler Béla ottani bérlő tanyáján. Dombi Sándor, bör- velyi munkás gépfürésszel fát vágott Löffler Béla számára. Délután, úgy négy óra tájban hirtelen eddig ismeretlen okból elszakadt a gép szíja, a fűrész .kiugrott s úgyszólván ketté fűrészelte a szerencsétlen munkást. A mellét vágta át, még pedig oly mélyen, hogy egész hatalmas véres cafatokat hozott ki a belsejéből, kiforditotla a tüdejét, máját, beleit. Szemtanuk állítása szerint oly borzalmas volt a katasztrófa, hogy gyöngébb idegzetű ember nem bírta volna nézni az iszo­nyatos képet. A községi választói szavazati joggal bírók figyelmébe! Folyó évi márc. 26-án délután 3 órára képviselőtestületi rendkívüli közgyűlés hivatott össze, melyek tárgysorozatában folyó közigazgatási ügyek mellett a következők szerepeltek: 3- pont. A Szatrnár-nagybányai helyi érdekű vasút f. évi márc. 30-iki közgyűlésén a község képviseltetése. Ezen vasútnál a község 20 részvénnyel van ér­dekelve. 4. pont. Községi kölcsönök convertálá- sára tett ajánlat tárgyalása. Folyó évi ápril 1. d. e. 9 órára tavaszi rendes közgyűlés lett össze- hiva, melynek főtárgya az 1909. évi községi számadások megvizsgálása volt. Egyik gyűlésen sem jelent meg egyetlen egy tag sem. Vájjon a fent említett gyűlési tárgyak s azoknak mily mó­don (beható részletességgel és lelkiismeretesen avagy könnyed felületességgel) való letárgyalása érintik-e a község vagyoni, anyagi érdekeit? Ha ott, ahol a község anyagilag érdekelve van nem képviselteti magát; — ha egy esztendőről szóló községi számadást, ahol 36.206 K 99 fillér bevé­telről és 31.336 K 41 fillér kiadásról van szó, részletesen át nem vizsgálnak, sőt a legnagyobb közömbösség tanúsításával egyáltalán meg sem jelennek azok, akik az adózó közönség bizalmá­ból arra vannak hivatva, hogy érdekeiket meg­védjék, hogy számon kérjék és felülvizsgálják, hogy a községi pótadó címén befizetett filléreik hová fordittatnak, — nem merül-e fel a kérdés, törődik-e egyáltalán Szinérváraija nagyközség képviselőtestülete a község anyagi érdekeivel vagy nem s ha mint a fenti — nem első sorban, incidáiétet, hanem már rendszeresen kórtünetiíeg mutatkozó — jelenségek mutatják, nem törődik: ez által kötségkivül veszélyeztetve van a község anyagi érdeke s vele jóléte — mert ugyanily kö­zömbösség tapasztalható azon gyűléseken is, ahol nem a fillérek számonvételéről, hanem azok meg­ajánlásáról van szó, — amely község képviselő­testülete pedig akár cselekvő, akár mulasztásban álló eljárásával veszélyezteti a község jólétét, azt a képviselőtestületet a belügyminiszter a törvény- hatóság előterjesztésére, avagy máshonnan tett előterjesztésre a törvényhatóság meghallgatásával az 1886. évi XXII. t.-c. 61. §-anak első bekez­dése alapján feloszlathatja és a megye utján intézkedik, hogy helyette a községi ügyek mikénti folyásával törődő s a község kötelékén kívül álló megbízottak vezessék a községi ügyeket. Mert tá­lán az is közérdek, hogy a közigazgatasi ügyek kellő időben lebonyolütassanak s az illetőségi ügyek, — amelyekből kifolyólag a község ma is 1848 korona betegápolási költséggel van megterhelve — szintén behatóan tárgyaltadnak ? s ha egy köz­ség képviselőtestülete nemtörődömségével meg­akasztja a közigazgatás rendes folyását, ebben a megye, de első sorban azok az egyesek vannak hátrányosán érdekelve, akiknek az ügyei tárgya­landók lennének. Szégyen lenne a községre, ha képviselőtestületét kötelességtudás hiánya s en­nek nem teljesítése miatt gyámság alá helyeznék, pedig mindkettőnek fennállása sajnos, bebizonyít­ható tény és valóság. A régi idők bűne. (A gyám­ság ala helyezést megérdemlik. A nagy községi atyák megszokták válogatni a saját embereiket a választások alkalmával. Hát ez a válogatás egyéni szempontból lehet hasznos, hiúságot ki­elégítő, de a községre, mint e cikk is mutatja, mindenesetre káros. És ezt a választók talán meg is fogják maguknak jegyezni. Szerk.) Szerkesztői üzenetek. S. L. Nagysikárlú. Minthogy elkésve érkezett s igy időszerűségét elvesztette, nem közölhetjük. Legyen szives máskor korábban kelni. jt?. 31. Üdvös rendeletedért üdvözöllek. K. ti. Nyomdafestékünket drágán adják, nem paza­rolhatjuk ilyenekre. D. J. Hát az Avas csendes ? Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 1Ü7Ö—1910. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi ható­ság közhirré teszi, hogy a Szilágy-Kraszna és vidéke tp. végrehajtatónak Nagy Miklós mint kisk. Nagy Árpád törv. képviselője, végrehajtást szenvedők elleni végre­hatási ügyében kérelme következtében az újabb árve­rést 146Ö5 korona 20 fillér hátralékos vételár követelés és ennek 1908. évi november hó 3. napjától járó 5°/0

Next

/
Oldalképek
Tartalom