Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-05 / 14. szám
Szinérváralja, 1910. Április 5. — 14. szám. Hetedik évfolyam. w m TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak'. Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilltér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felel6s sz rkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Gazdasági szervezkedés a politikában. Gazdasági viszonyainknak épen most tulajdonitank kiváló fontosságot, mivel minden téren nagy átalakulások vannak készülőben s ezen társadalmi átalakulások jelentőségteljes fordulatot visznek be gazdasági életünkbe. Társadalmi és gazdaságpolitikai szempontokból kell helyzetünket bírálni, mert hisz ez a két szempont adja egy ország képét, szorosan összefüggő szempontok ezek. Az az állam lehet gazdaságilag edzett, melynek társadalma okos, értelmes embereket nevel és viszont minél erősebben lüktető gazdasági élet uralja az országot, annál könnyebben nevelhet társadalmat is. Önként vetődik fel tehát a kérdés, vájjon melyek a társadalmi és melyek a gazdasági élet alapfeltételei? Elsősorban a békés nyugalom. A lehetetlen megvalősitásáról való lemondás, mely helyreállítja a megzavart békét. A nemzeteknek épugy kell tudniok lemondani, mint egyeseknek. Európa rendje, egyensúlya, békéje, csaknem minden nép nyugalma és boldogsága lemondáson is alapul. A ki e fogalmat kirekeszti a népek kódexéből, az tönkreteszi a békés megtérést épugy, mint I. Napoleon, a ki a lehetetlent akarta igno- rálni s a szótárból kitörölni. Waterloo megtanította rá, hogy hiábavaló annak a lángesze és óriás ereje, a ki a lehetetlent akarja. A nyugodt és biztos fejlődés előfeltétele épen a gazdasági téren működő produktiv erők munkájában keresendő. Az európai államok teendője magas vámok által elsáncoltatni magukat a védelem szempontjából, a támadási irányzat magasabb organizációt, tudást és ténykedést, mindenekelőtt azonban kölcsönös megértést, állami egységet követel. És épen állami létünk alapja van megrendülve ! Hol van ez az alap? És meiy eszközök tehetik lehetővé annak a kiépítését? Állami létünk alapját a 67-es kiegyezés építette ki s ennek az volt a célja, hogy kapcsolatunkat Ausztriával oly alakba öntse, hogy ezzel együtt nagyhatalom lehessünk. Nemzetek, melyeknek száma és egysége egymaga elegendő existenciájuk biztosítására, megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy ábrándok után fussanak. Nekünk higgadtan kell vizsgálnunk, bir- juk-e egymagunkban a megoldásra váró keleti kérdéseket dűlőre vinni? Az áldatlan politikai viszonyok, a folytonos bizonytalanság, az osztrákokkal kiélesedett harcok, mindmegannyi okozói gazdasági viszonyaink kedvezőtlen alakulásának. A kereskedelem, ipar, közlekedés és pénzügy terén oly sok a tennivaló, hogy kizárólag a hosszú válságok és igy a parlament munkaképtelenségét okozhatjuk a mulasztásokért. A mutatkozó törekvéseket meg kell valósítani. A gyakorlat embereit hely illeti meg a parlamentben, mert azok képviselik a dolgozó Magyarországot! Reformek kellenek! Kereskedelem, ipar, közlekedés és ennek nyomában iskolázott, egészséges sok-sok munkás! Az idő. Fura egy időjárás biz ez a mostani. Egész februárban szépen sütött a nap, az ember azt hitte, hogy meleg van, (mert valójában foga volt az időnek), előkerült a szekrény mélyéből a tavaszi felöltő, — s ime most! Mintha az elmulasztott telet akarná pótolni, fagy nap-nap után. Nem azon ütközhetni meg, hogy fagy; hisz elő szokott ez fordulni még májusban is, nem április elején, a bolondok hónapjának küszöbén, de tudja Isten, hozzászoktunk már a meleghez, s az ember fogvacogva emlegeti, miért e különös idő? A tudósok uagyképüsködve előre hirdet- getik az időt, nem is szólva a leveli béka szájából a kenyeret elvevő időjósokra. Mennyi arczátlan szemfényvesztés kerül e czimen a nagyközönség elé, kezdve a kalendáriumokban olvasható »százesztendős jövendő- mondótól« egész fel, mondjuk proff. Falbig. El kell ismerni, hogy a tudomány egy napra talán előre megmondja az időjárást, prognózisa a depressiók általános összehasonlításán alapulva meglehetős megbízható, de okvetlen teljesülésre mégsem tartanak igényt. Komoly, tudományos következtetés alapján állapítják meg az úgynevezett kritikus napokat is, a csillagok járásának megfigyelésével, hisz a régi rómaiak is, akiknek asztronómiájuk valóban nagyon alacsony fokon állott, észrevették, hogy egyik-másik uralkodó csillag felkelte, vagy le- nyugta mennyire befolyásolja az időjárást. A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Könnyek. í. Csókold meg, csókold meg a szemem az arcom, Öleljen fehér bársony karod. Eddig a szél csókolt, eső vert arcon: Csavargó vagyok. Leány még nem csókolt, nem ölelt engem, 8 nem sirt miattam senki soha, Mindig csak fütyülve suhogott felettem Az ég ostora. II. Könnyeztem már, mert éheztem, mert fáztam, Es könnyeztem, mert bántottak nagyon, S mert hóban, fagyban, mint a bolygó jártam Országutakon Hullt már a könnyem, mert bitangnak néztek, Könnyelmű, léha alakok. És most könnyezem, ha hosszan elnézlek, 8 ezek a könnyek nem fájnak, nem égnek ügy mint amazok . . . JPeterdi Andor. Adolphe ifjú kora. — Irta: Jean Ribaud. — — Én tehát azt gondoltam . . . Mert hiszen ilyen nagy lépést nem szabad elhamarkodni . . Nem lett volna szabad semmit sem gondolnod, Adnlphe, amig tanácsaimat ki nem kérted. Az öreg kor, tudod ugye, a higgadtság és megfontolás, sőt bizonyos tekintetbe a jövőbe való látás kora. Én tehát, bármit is gondoltál, mérnöknek szántalak. Mérnök leszel Adolphe, mint bátyád, a kiváló Gustave . . . — Én . . . — Ne vágj a szavamba, Adolphe, mérnök leszel, valami előérzet azt súgja nekem, hogy amit te akarsz, az botor könnyelműség, különösen a Gustave bátyád fényes és ragyogó pályája után . . . Ezt akartam tudtodra adni ... A nagy vakációt megérdemled fiam, mert dolgoztál, bár mélyen elkeserít, hogy algebrából csak jó eredményre tudtál vergődni. Mindenesetre ez szomorú csapás, de azért már mindegy. Élvezd a vakációt kedved szerint . . . Csak arra kérlek, hogy naponta nyolc-tiz órát mégis szánj rá a középiskolai tantárgyak ismétlésére . . . — De . . . — És erre a ritka alkalomra való tekintettel pénzt is akarok neked adni. Ezen pénzjutalmat a következőképen használd fel, hogy szórakozásodnak némi erkölcsi alapja is legyen. Színházba mégy, második emeleti zsöllyébe, ez két korona. Szinlapot váltasz, ez húsz fillér. A darabban, melyet neked e célra kiszemeltem, öt felvonás van és igy négy felvonásköz. Az utolsó háromban egy-egy narancsot fogsz enni, sőt citromvizet is ihatsz egy pohárral, ez is húsz fillér, összesen volna két korona negyven fillér, de hogy zavarba ne jöhess, netalán nem várt esetben, két korona ötven fillért adok . .. Akarsz valamit mondani, fiam? . . . — Én . . . — Én? Én?! . . . — Szeretnék ma este menni, a hires filozófus darab megy, az »Előítéletek« . . . — Nem fiam. Száz és egy okom van, hogy ettől a lépéstől visszatartsalak. Sem a darabot, sem a szerzőjét nem ismerem, még nem informálódtam és igy nem tehetlek ki téged valamely káros hefolyásnak. Holnap mégy és pedig a nagy Corneille darabját nézed meg, a kitűnő »Cid«-et. A gyermeki kötelességtudás és hazafias bátorság ezen klassikus költeménye annál is inkább fog téged érdekelni, fiam, minthogy annak idején könyv nélkül is tanultátok. Ha végleg kikerülsz az éleibe, még hasznát veheted tanításainak. Ha fáj a feje, “öjtfÜST Béretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretváa Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
