Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-01 / 5. szám
Szinérváralja, 1910. Február 1. — 5. szám. / \ H *> \ Hetedik évfolyam. SZIlEKTiBiLJi TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. ! Nyiltlér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Színérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Községek országos szervezete. (N. H.) A pusztában álló magányos fát lépi, zúzza a vihar, de ahol a fák erdővé tömörülnek, a tömeg oltalmában a csenevész egyén is biztonságot élvez. Az emberek évezredek óta ismerik a szervezkedésben megnyilvánuló erőt, a társadalmak alakulásában is ez a törvény érvényesítette befolyását. Tudománynyá azonban csak egy félszázad óta emelkedett. A szociális irók, legalaposabban Marx, ajándékozták meg az emberiséget ezzel a tudománynyal s mert a gyakorlatba átvitt elmélet óriási vívmányokat szerzett a munkás társadalomnak, a polgári társadalom is mihamar felismerte nagy horderejét. Ma már mindenütt megkeresik és megtalálják egymást az emberek, akiknek közös érdekeik vannak. Az arányok mindjobban megnövekedtek, a keretek kitágultak. A rokoncélokért szövetkezett egyének a rokonszervezetek között is sietnek megalkotni a kapcsolatot. Helyi érdekű egyesülések országos hálózatba illeszkednek. Megnő a látásuk, az öntudatuk és megnő az erejük. A vesszőkéve meséjét évezredek óta ismerik az emberek, de csak egy félszázad óta követik. A legújabb országos szervezetet a magyarországi községek alakítják meg. Tízezer magyar község! Anyagi és kulturális érdekei csaknem minden vonalon azonosak. A közigazgatási szervük pedig teljesen ! azonos. És ezek a községek mégis ma- | gukra hagyatva, elszigetelten állottak. Az ország lakosságának háromnegyed része községekben él. A mezőváros és falu képviseli az ország örök erőforrásait. A vá- j rosi kultúra is a falu erejéből táplálkozik. És a falu mégis az emberi kultúra* áldásaiból alig élvez valamit s az állami.gon-: doskodásnak is mostoha gyermeke. A falu az a mesebeli tejelő tehén, amelyet--'-gondozásban alig részesítenek. Csak a tejét, a húsát, a bőrét veszik. A tízezer magyar községből vegyünk el ezret. A megmaradó kilencezerben ősi állapotok uralkodnak. Csak az adóvégrehajtó érdeklődik irántuk és a képviselőjelölt, választások előtt. Ilyenkor tyúkot, és kalácsot ígérnek a falunak, de az ígéret mindig csak ígéret marad. Nem is a képviselő az oka. Aki anyagi és kulturális előnyöket akar elérni; aki sérelmeinek orvoslását, sebeinek gyógyulását várja: az maga mozduljon meg. Minden képviselő akarhatja és keresheti a kerülete javát. Ez az akarás azonban ötletszerű; nincsen benne egységes törekvés. Egyik a másikat rontja le. A községek megyei szervezete, ameny- nyiben a megyei autonómia keretén belül fennáll, szintén nem alkalmas a községek előnyének képviseletére. Ez a szervezet közigazgatási célokat szolgál. A falu gazdasági és kulturális érdeke külön képviseletet kíván. Oly szervezetet, amely a falu nívójának és jólétének emelésére egyetemes szempontokat keres és egységes alapon működik, mindamellett úgy, hogy minden egyes falunak speciális helyzetét is gondoskodása körébe vonja. Tízezer község kebeléből kiküldött közös érdekképviselet rendelkezik is a i: szükséges erkölcsi és anyagi sulylyal, hogy f kiküldetésének megfelelhessen. — Nem j csodaválásra létesül a szervezet. Csoda nincs, csak fejlődés, utjain pedig akadályok tornyosulnak, a legtöbbször oly természetűek, amelyeknek léte senkinek sem használ és mégis oly mérvűek, hogy a falu, de j még a megye sem tudja azokat elhárítani. | Közöny és lanyhaság is marasztalja az j akadályokat. A községek tele vannak jogos I sérelemmel. A panaszukat el is küldik az i illetékes fórumokhoz, de vajmi ritkán találnak orvoslást. Szervezetre vár a feladat, hogy a hatóságok hallását — ez alól a miniszteriu- ; mok sem képeznek kivételt — kiélesitse I és a közöny helyébe érdeklődést hozzon. Ereje is, módja is lesz hozzá. Gyakran az ! is baj, hogy a községek nem tudnak a sérelmeikre helyesen rávilágítani. A községek országos szervezetének — a központja Budapesten lesz — mégis az lesz a legfontosabb teendője, hogy a gazdasági és kulturális boldogulás tényezőit megszaporitsa, hogy utakat, és módokat teremtsen a falu anyagi erőforrásainak hasznosabb gyümölcsöztelésére. Ez a szervezet elsősorban gazdasági szervezet lesz. A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. A falu. — Irta: Szilágyi Jenő. — Asszonyokról beszélgettek. Istenem, ha egy társaságban egy-két szellemes, vagy legálább annak tartott ember van, ugyan miről is beszélnének? Asszonyokról, szerelemről . . . Az ideálistának ismert doktor hevesen kelt ki a közkifogás ellen. Most, hogy a sor rajta volt, nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy mident elmondhasson. — A nőkről négyféle felfogást ismerek: van aki azt mondja, hogy minden asszony jó. Az ilyen emberre azt. mondják, hogy bolond. A másik a rósz akarat, kivételeknek mondja. Ez a két optimista felfogás. Van, aki kivételeknek nevezi a jó asszonyokat. És végre a legpeszimistább felfogás szerint: minden asszony rósz. Ha kivételeket sorolsz elő neki, vagy azt mondja, hogy ez az asszony még nem rósz, vagy csak mi nem tudjuk, hogy rósz, vagy végül, hggy azért nem romlott meg, mert nem volt rá alkalma. De hogy egy asszony önmagában véve is rossz lehet, azt nem ismeri be. Nos, ez az utolsó a legveszedelmesebb felfogás. És el sem képzelhetik, hogy hány embernek mételyezte meg ez a lelkét. En nem vallom ugyan ezt az elvet, de ha megengedik, egy kérdést vetek föl: mik azok az okok, vagy körülmények, melyek miatt egy asszony nem csalja meg a férjét? Egy ábrándos szemű szőke asszonyka közbeszólott : — Tudtommal mostanáig csak azokat az I okokat keresték, amelyek miatt egy asszony tneg- j csalja a férjét. A doktor nyugodtan, megszokott, kedves fejbólintással felelt: — Igaza van asszonyom. De én most a legpeszimistább fölfogás nevében szólottám. A kérdés tetszett.. Meg is vitatták minden oldalról. A férfiak nem győzték eleget hangsúlyozni, hogyha az asszony nem csalja meg a férjét, érdeme van abban a férjnek is. Az asszonyok természetesen tiltakoztak ez ellen és példákkal bizonyitották, hogy némelyik férj megérdemelné a szarvakat és igazán magasztalni lehet az olyan asszonyt, aki nem ékesíti föl velük az ilyen férj homlokát. Pedig hát ez nem érdem, de ilyen esetben igen is magasztalni kell. Mindent elmondottak erről a kérdésről, amit csak lehetett. A beszélgetés mindinkább csöndesebb lehetett. Látszott, hogy ezt a témát nemsokára tárgyalják. Csak egy ember volt a társaságban, aki eddig még egy szót sem szólt. Kíváncsian fordultak feléje, mert az ő véleménye mindenkit érdekelt. Az öreg orvos volt az, akit tapasztalataiért, tiszta életfelfogásáért és nyugodt, derült, kedélyéért mindenki nagyra becsült. — Önök az én véleményemet akarják hallani, — mondá mély, gondolkodó tekintetét végig jártatva a hölgyeken. Nos, ehelyett egy kis történetet logok elmondani önöknek. Csak megvártam, hogy mind hozzászóljanak a kérdéshez, mert az, amit én akarok mondani, csak legutoljára jön. Régen történt. Nem is emlékszem már pontosan, hogy hány év előtt. Ott éltem egy csöndes kis városkában, melyet éppen csöndjéért inkább falunak lehetne nevezni. Ismertem egy asszonyt, aki innét az ország szivéből jött oda. Mondhatom, igazán szép asz- szony volt. Szénfekete, omló haja, érző lélekre valló, mély, fekete szemei voltak. Férje végrehajtó volt és a környéken sokat utazott. Korán reggel elment és néha későn este jött vissza. Azelőtt pályája volt. Mint gyógyszerész, egy másik vidéki városban csöndesen, könyelmesen élt. De Ha fáj a fej e ne tétovázzék, hanem j használjon azonnal mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 filler. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Borotvás-pasztillát, Kapható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás.
