Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-05-11 / 19. szám

Szinérváralja, 1909. / Május 11. — 19. szám. / Hatodik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Ngilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő­ségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = A tagosítás vármegyénkben. (P. V.) Május 1-én a tagositási eljárás során uj rend lépett életbe. Lapunk más helyén közöltük, hogy a földmivelésügyi miniszter kiket nevezett ki vármegyénk­ben a löld osztályozását és becslését végző bizottságok elnökéül. Amint a közzétett névsorból kitűnik, a kinevezésnél gondja volt a miniszternek arra is, hogy minden vármegye területéről legalább három-négy kisgazdát is felvegyen a szakértők közé, hogy e fontos birtokpolitikai eljárásban a kisember érdekei is megfelelően érvénye­sülhessenek. A tagositási eljárás legfontosabb része, amitől elsősorban függ a tagosítás ered­ményessége, megbízhatósága — a helyesen keresztülvitt osztályozás és becslés. Az 1832. évi tagositási törvény értelmében a Király­hágón inneni jogterületen az osztályozás és becslés az érdekeltek jelenlétében, az uraság és jobbágyak által szabadon és egyenlő számmal választolt személyek hoz­zájárulásával történik meg. A birói gyakor­lat az alkalmatos szakértői bizottságot úgy állította össze, hogy az érdekeltek érdek- csoportok szerint úrbéri választmányt ala­kítottak, amelynek kebeléből kiküldött be­csüsök végezték az osztályozást és becs­lést az eljáró biró vezetése alatt. Könnyen látható, hogy a szakértői bizottság eddigi összeállításában nem felelhetett meg a kivánalmaknak. Számos panasz merült fel, hogy a szakértői bizottság tagjait az osz­tályozás és becslés keresztülvitelénél nem tárgyilagos indokok, hanem megbízóik érde­kei vezérlik. És ez érthető is, mert a szak­értői bizottság eddig csupán a különböző A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA A liftben. Irta: Békeffy József Rohonczy István, a világjáró magyar mág­nás még mindig ott állott a szálloda várótermé­ben, holott már rég elolvashatta volna a neki kézbesített leveleket; végre azonban mégis meg­indult a szobája felé, hogy a klubebédhez felöl­tözködjék. Csakhogy a klub-ebéd csakhamar kiment az eszéből. Annak a bizonyos levélnek a tar­talma minden más gondolatot kizavart az agyából. Barátjától, Birchtől kapta, akit épp egy hó­napja, hogy Kairóban elhagyott és aki most ar­ról értesíti, hogy a Kingsley-család is elutazott London felé, de valami 14 napra Párisban is megpihennek. — Igv hát a tengerpart ismét megüresedett öregem s ha kedved tartja, most visszajöhetsz megint — hangzott a baráti rábeszélő szózat. — Különben is bolondság volt megszökni úgy, mint ahogyan te tetted. Keress fel 14 nap múlva itt ezen a helyen s még mindig idejében foghatunk hozzá a tervezett kóborlásunkhoz. Rohonczy összeszoritotta a fogait s mikor a liftbe szállt, a szeme is összeráncolódott, érdekcsoportok megbízóiból alakult és abban a helyi érdektől távol álló tárgyilagos szak­értelem képviselve nem volt. Az uj rendelkezések ezen a bajon gyökeresen segítenek. A tárgyilagosság abban nyeri biztosítékát, hogy a szakértői bizott­ság elnökét a bíróság nevezi ki és csak olyan nevezhető ki, aki a folyamatban levő birtokrendezési ügyben érdekelve nincs. A kinevezendő elnök szakértelmét pedig az biztosítja, hogy a bíróság azon gazdasági szakértők közül választhat elnököt, akiket a földmivelésügyi miniszter kijelölt. Erdők osztályozása és becslése esetében pedig egyenesen — a bíróság beleszólása nél­kül — a földmivelésügyi miniszter jelöli ki elnökül a legalkalmasabbnak mutatkozó szakértőt. Ezért jelentősek a mostani ki­nevezések. A szakértői bizottság összeállí­tásánál azonban most sem mellőzhetők a helyi különleges viszonyokat ismerő szak­értők, akiknek a bizottság tagjaivá és pót­tagjaivá való megválasztása továbbra is az érdekcsoportok feladata marad. A szakértő bizottság most a határ felerészét biró nagyobb és a határ másik felét biró kisebb birtokosok érdekcsoport­jai által választott két rendes és két pót­tagból áll, akiknek elnökét a földmivelés­ügyi miniszter által most kijelölt egyének közül nevezi ki az eljáró biró. A válasz­tott rendes szakértő helyébe akadályozta­tás esetén a választott póttag lép s ilyen­kor a póttag helyét tölti be a biró kine­vezéssel. így a bizottság tagja gyanánt lehetőleg mindig olyan szakértő működik, akit az érdekeltek bizalma választott be a bizottságba. Mert az eljáró biró szabadon csak akkor nevezhet ki szakértőket, ha a Tudta, hogy a Kingsley-család tagjai ezzel a rögtönzött elutazással, eredeti tervüktől eltérve, tartózkodásukat megrövidítették. S könnyű volt kitalálnia ennek az okát is. Azért jöttek haza hamarabb, hogy a lányuk tervezett házasságát minél gyorsabban lebonyolíthassák. — Nekem pedig el kell menekülnöm, még mielőtt ők megérkeznének — határozta el ma­gában a fiatal ember. — Minden további kése­delem nélkül visszatérek Kairóba. Gondolatainak ilyen elfoglaltsága mellett alig vette észre, hogy egy hölgy telepedett le melléje a liftnek egyik, homályban fekvő sar­kába ; de ennek a hölgynek a jelenléte sem adott gondolatainak más irányt. Mikor a saját maga hat lábnyi magasságá­ból letekintett rá, csak éppen a kalapját láthatta meg; ő maga nem is ült le, hanem a már el­foglalt másik sarokban állva maradt; a liftke­zelő gyerek becsapta az ajtót, megindította a gépezetet s a kocsi csikorogva a magasabb ré­giókba szállt. A lift hirtelen megállóit; olyan hirtelenül, hogy Rohonczy, aki erre egyáltalán előkészülve nem volt, önkénytelenül lábujjra emelkedett, karjait, mint a repülésre készülő madár, két oldalt kiterjeszté, aztán kecsesen a másik sarok­ban ülő utashoz lejtett. Mielőtt az egyensúlyt megtalálta volna, a lift ismét néhány lábat visszasülyedt s olyan hirtelen állott meg, mint valami acélrugó, el­tárgyaláson sem a rendes, sem a póttag nem jelenik meg, vagy ha az érdekeltek sem rendes, sem póttagot nem választot­tak. Tehát a működő bizottság tulajdon­képpen csak két tagból és az elnökből áll. De ez az összeállítás nemcsak költség­kímélés szempontjából helyes, hanem azért is, mert az eddigi tapasztalatok szerint az osztályozás és becslés tényleges munkáját csak egy-két szakértő végezte, mig a töb­biek szerepe csak arra szorítkozott, hogy a szavazásnál szavazatukkal a tárgyilagos­ság rovására megbízóiknak érdekei felé billentsék a mérleget. A szakértői munkálkodás a mintaföl­deknek a helyszínén történendő felállítá­sával veszi kezdetét. Ugyanekkor meg kell határozni az egy becsholdnak megfelelő pénzbeli egyenértékét is. Az eljáró biró a megállapodásokat jegyzőkönyvbe veszi és az egyes földrészletekre megállapított mű­velési ág jelzését és a földrészletek osztály­számait az osztályozási jegyzékbe saját- kezüieg bevezeti. A bírót ebbeni munkájá­ban kell, hogy támogassa a szakértő gaz­dasági szakértelme. Itt dől el a tagosítás igazságos volta. Mert egy közös tömegbe olvadt tagositandó területből minden érde­kelt csak úgy nyerheti vissza jogos tulaj­donát, ha a tömegbe beadott ingatlanainak értékét a szakértők helyesen állapítják meg és a határ minden egyes darabját he­lyesen értékelik. Vizeink lecsapolása. Régóta súlyosan érezzük már azon káros hatást, mit szép számú hegyi patakjaink szabályo­zatlansága okoz határunkon. Régebben is fog­annyira, hogy a társnője előtt térdre vonulni volt kénytelen. Még rosszabbá vált a helyzete azáltal, hogy az egyensúlyt megtartandó, valami támpont után kapott s leültében bájos társnőjének mindkét karjába belefogódzott, még pedig olyan görcsösen, mintha ketté akarta volna törni. A zavar első pillanatában úgy vette észre, hogy a nagy kalap valami csinos fehér arcot árnyal s a nő megmarkoltatásától szabadulni igyekezvén, gyenge sikolt hallatott. Ez a sikoltás észre téritette. Felugrott s valami érthetetlen mentegetődzést mormogott. — Nincsen semmi veszély, asszonyom — kezdte el megnyugtató hangon — csak éppen hogy két emelet közt fennakadtunk s várnunk kell, amig .... De megütődve hirtelen elhallgatott, mikor a nő ijjedtségét és különös viseletét észrevette. Még mindig a pad sarkába húzódott, a zsebkendőjét arcára szorította, mig vállainak ideges rángása arra engedett következtetést, hogy zokogását el­fojtani igyekszik. Meglepetésében s azon érzéstől vezettetve, hogy őt megnyugtassa s bátorítsa, Rohonczy ép­pen melléje akart ülni, mikor valami nevetés- szerű, hang hallatszott a zsebkendő mögött. Rohonczy mélyen elpirulva talpra ugrott. — Bocsásson meg, kérem! — és a nevető hang hirtelenében hízelgőre változott. — Tudom, hogy csúnya dolog volt tőlem ez a nevetés, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom