Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-23 / 46. szám
Szinérváralja, 1909. November 23. — 46. szám. Hatodik évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szincru áralj ára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Eredménytelen munka. (P. M.) Kezdjük ott: szeretett hazánkban az emberek munkája nem érvényesül olyan mértékben, ahogy kellene, illetőleg végeredményében egyáltalán nem érvényesül. Ma azok élnek jólétben, gond nélkül, akik a szó értelmében vett munkát lenézik és e helyett szerencsejátékkal, szélhámos spekulációkkal tartják fenn magukat és családjukat úri kényelemben. Jelszavuk: »Semmit sem dolgozni és sokat keresni!« És igazuk van. Magyarországon a tisztességes munka nem érvényesül. Az iparos hiába dolgozik jól, hiába elégíti ki rendelőit, nem boldogul. Tele van elviselhetetlen terhekkel, hitelt nem élvez, de az elkészített munkát hitelbe kell kiadni. A kereskedő, ha forgalmat akar csinálni, cseh, osztrák és német áruval kell, hogy felszerelje üzletét, mert magyar gyáripar nincs és az a nehány gyár, amely magyar árut állít elő, olyan drágán hozza azt forgalomba, hogy abból csak a bukás szélén álló kereskedők kérnek — hozómra. Az állami, városi és magánhivatalnokok kínlódnak. Testet, lelket ölő munkájuk abszolúte nem érvényesül. Még csak megélhetésre is kevés a fizetésük. A szövetkezetek és uzsorások jóvoltából tengetik életüket. A földmivelők is mindjobban unják eredménytelen munkájukat. Földet, házat pénzzé tesznek és kivándorolnak Amerikába, I gyárakban, bányákban robotolni. Szinte már közmondásossá vált: Magyarországon nem érdemes dolgozni. És ez nem frázis, hanem szomorú tény. Napról- napra ijesztően rosszabbodnak a viszonyok és hogy hova fog ez vezetni — senki sem tudja. Azok, akik hivatva volnának az ország zilált, beteg helyzetén segíteni, mással töltik idejüket. A politikusok ezek, akik válság nélkül élni nem tudnak, akiket az ország nyomora egyáltalán nem érdekel. Már ott tartunk, hogy a politika komédiává sülyedt. Minden nap uj helyzet és minden nap nagyobb bizonytalanság. Hol kettészakadnak a pártok, hol újabb dörgedelmes és honmentő jelszavakkal egyesülnek és közben tart a nyomor, szegényedik mindjobban az ország és kivándorolnak az emberek. Tisztelet adassék minden politikai pártnak. Jól van, legyen politika, hangozzanak a jelszavak, de az Istenért, törődjenek már egy kicsit ezzel a beteg, elszegényedett, segítségért ordító országgal is! Haladjunk már egyszer mi is a többi kulturállam nyomdokain. Tegyük lehetővé azoknak, akik igazán dolgoznak, hogy érvényesüljön a munkájuk, legalább annyira, hogy megéljenek belőle. Végre is soká már nem tarthat ez a felforditott állapot. Vagy sürgősen segítenek rajta, vagy általánosan megunják az emberek az eredménytelen munkát és senki sem fog dolgozni. Akkor pedig nehéz lesz rendet teremteni! Kaszinó és kártyajáték. Budapesten egy kaszinó tagja adós maradt a tagsági díjjal, amit a kaszinó pór utján akart behajtani. Járásbíróság elé került az ügy és az alperes nem is tagadta, hogy ő nem fizette meg a kaszinói tagsági dijat; de nem is tartotta magára nézve kötelezőnek a fizetést, mert azt tapasztalta, hogy a kaszinóban csupán csak kártyajátékot játszanak, ami ellen ő hiába szólalt fel és a miatt nem is tekintette magát a kaszinó tagjának. A biró elfogadta ezt az érvelést és elutasította keresetével a kaszinót. Lehet, hogy a paragrafus-smokkság vitába tudna szállni a biró álláspontjával, de bizonyos, hogy a józan ész igazsága a biró mellett szól. Ez az igazság az igazság. Amikor valaki egy kaszinó tagja lesz, nem kell okvetlenül arra gondolnia, hogy azért iratkozott be, mert a kaszinó falain belül szabadon folyik és folyhatik a kártyajáték. És az sem valószínűtlen, hogy akad o'yan uj tag is, aki azt várja a kaszinótól, amelynek kötelékébe lépett, hogy az a kaszinó teljesítse alapszabályaiban kifejezett rendeltetését. Olyan kaszinó pedig még nem alakult, amely az alapszabályaiban a bakkarat és a ferbli, vagy a makaó, alsós, vagy tarokk kultiválását tűzte volna ki czélul. Ilyen kaszinó ilyen alapszabályokkal még nem alakult, nem is engedték volna megalakulni, a valóság azonban, hogy a kaszinókban nemcsak játszanak kártyajátékot, de szinte egyebet sem játszanak. A valóság továbbá az is, hogy úgy ezekben A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Heraklesz a keresztutcái. Elálmodoztam ... Az arany fövenyt Pajkosan csapdosták fodros habok. Illadt áradt, majd felrebbent a szél, S foszló szirmot a rózsa hullatott. Olmos ég alján felcsillant a fény, Hol a tűnő nap álmos képe int; S éreztem múlt ködébe tűnt regék Bűvös varázsa amint meglegyint. . .. Szólott a lány: A szerelem csodás Sugarát én komor szivedre hintem. Bóditó mámor, gyönyör vár reád Holdvilágos, szerelmes éjjeinken. Jelened kába álmokért ne add, Élvezd amit nyújt üdvök-üdve benne ; S mint üstökös sötét, nagy éjszakán Fényt szórva tűnjünk el a végtelenbe. Büszke leikéhez nem fért a csáb. . . , Legendák hőse volt. Sok-sok regét Költ fel róla a kigyuit képzelet, Beragyogják egy tűnt kór éjjelét: Virágos kert omló romok felett. Mesés idők . . . Lelkem felsír reá. Ami él bennem, mind a sok remény, Amiért küzdők éjjel napra léve : Egy mosolyáért — elfelejteném. . .. Elálmodozlam. Az arany fövenyt Pajkosan csapdosták fodros habok Illadt áradt, majd felrebbent a szél, S foszló szirmot a rózsa hullatott. Reszler Sándor. Apró komédiák. I. Mariska sorsa. (A kávéházban két ur a hét legszenzációsabb eseményéről, a szabadkai tárgyalásról beszél.) — Végre egy olyan hét, a mikor az ember magasabb élvezettel vehette a kezébe a lapokat és olvashatott, izgulhatott, művelődhetett és ami a fő — élvezhetett. — Maga a Mariska tárgyalását célozza? Azt, öregem. Ez egy olyan tárgyalás volt, amelynek párja még nem akadt. Az újságolvasó férfiakat valósággal elragadták, lázba hozták azok az intim dolgok, amelyek az aranyos Mariskáról és a kedélyes fogházról kiszivárogtak, — Talán maga is lelkesedik Mariskáért? — Ki nem lelkesedik Mariskáért ? Többszörös családapa vagyok, de mód felett lelkesedem Mariskáért. Mióta a tárgyalás folyik, az én életem egy boldog gyötrelem. — Pfui, de poetikusan beszél. — Mit ért maga ehhez ? Mariskáról ábrándozik most az egész ország ébren és alva és szidják az ügyészt, aki rózsacsokrokkal felfegyverkezve hódította meg éjjelenként Mariska szivét. — Lássa, ez egy finom ügyész. —• Finom ügyész és szerencsés ügyész. Mit gondol, hányán szerettek volna annak az ügyésznek a bőrében lenni ? — Például többek között maga is. — Eltalálta. Csak arra vagyok most már kiváncsi, hogy mi lesz az én szeretett Mariskámmal, illetőleg az ország szeretett Mariskájával, miután a tárgyalást elnapolták? — Hja, most, egy másik esküdtszék elé kerül az ügy. Azután egy harmadik, majd egy negyedik, ötödik, kilenczedik esküdtszék elé. Tudja, az ügy annyira érdekes, hogy az ilyen Ám szólt az élet. Küzdelmet Ígért. Átélni a lét minden viharát. Keble feszült. A harcokért epedt; ne tétovázzék, hanem _ _ "5 használjon azonnal mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Ha fáj a fej e. Sere t vas-pasztillát, Kapható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás.
