Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-11-23 / 46. szám

(2) 46. szám. a klubbokban, minden egyéb csak formalitás vagy jelentéktelen súlyú a kártyajáték mellett. Köz­gyűléseket tartanak, hogy éppen tarthassanak és a közgyűlés után való lakomán az ünnepi szó­nok beszélhessen a kaszinó igazi hivatásáról. Még jó, ha egyik-másik kaszinó hangversenyt rendez, a tagok egy része legalább a hangverseny ideje alatt nem ül a kártyaasztal mellett, a má­sik része akkor is ott ül. Van a kaszinóknak szivük meczenáskodásra is, elvétve művészeti pályadijakat is tűznek ki, az élezek-éleze azon­ban, mekkora a különbség a kártyapénz és a pályadijak nagysága között. Egészen nyugodt lélekkel el lehet hinni, hogy a kaszinók tagjainak élég nagy hányadrésze nem a hazárdjáték, sőt egyáltalán nem a kártya­játék kedvéért jár klubba. Ezek számára élvez­hetetlen a kaszinói élet és ezek számára kitűnő preczedens a biroi Ítélet, amely a tagsági dijat nem tartja kötelezőnek az oly kaszinóban, ahol a hazárdjáték folyik. Talán nem is szofizma, hogy ez után az Ítélet után senki számára sem köte­lező a kaszinói tagsági dij, mert minden kaszi­nóban ütik a kártyát. Ezeket azért mondjuk el, mert minálunk Szinérváralján is nehezen megy a kaszinói tag­sági dijaknak beszedése s nemsokára a bíróság­nak is lesz dolga ez ügybee. Mit szólnának hozzá a kaszinó elöljárói, ha megismétlődnék itt is a pesti birói ítélkezés?!! Egy. * A mi felfogásunk szerint minden tagnak meg kell fizetnie a tagsági dijat. Ha a kaszinó iránya, szelleme nem tetszik, joga van kilépni; elvállalt kötelezettségét azonban teljesíteni tar­tozik. Szerb. Amink még mindig nincsen. (F. É) Idestova beáll a téli idő s a mezei munkával foglalatoskodók nagy tömege hosszú hat hónapra tétlenségre kárhoztatik. A föld pi­hen s az emberi munkás, szorgos keze ölbe téve parlagon hever, noha munkabírása volna s meg­erőltetés nélkül is hasznosíthatná gazdája. De nincs mit tennie. A ház körül semmi teendője, a mező, a szántóföld, a gazdaság a természet hófehér takaró leple alatt szunnyad s a mezőgazda csak nézi-nézi a természet gyö­nyörű gondoskodását, ő maga saját jólétének fej­lesztéséről nem gondoskodhatik. A téli idők alkalmasak a háziipar művelé­sére. Ilyenkor adódik idő és mód a magyar faj természeténél fogva ritka ügyességének kifejlesz­tésére. De nem teszi. Nem teszi pedig azért, mert nincs senki, aki o lyas valamire oktatná, ami otthon végezhető s mégis gyümölcsözőleg érté­kesíthető. A háziipar nálunk nincsen kifejlődve. Mert bizony azt a pár ezer magyar családot, aki a háziipart kultiválhatja, nem állíthatjuk be, mint az egész ország lakosságának háziiparát -művelő SZINÉR VÁR A L J A tömegét s számuk oly elenyészően csekély, hogy szinte nem is érdemes őket felemlíteni. Nincs háziiparunk, ha lehetne, a magyar kéz ügyességét nem használják fel, noha a világ szívesen venné azokat a magyar speezialitásokat, melyeket a magyar fantázia, vállvetve a magyar kéz ügyességével, produkálni tudna. Pár évvel ezelőtt egy lelkes magyar nőkből álló társaság Berlinben magyar háziipar-kiállitást rendezett s ez oly nagy sikerrel járt, hogy he­teken keresztül nem beszéltek egyébről Berlin társaságában, mint a kalotaszegi varrottasról, a szepesi csipkékről s egyéb a magyar kéz ügyes­ségét hirdető háziipari munkákról. Pár nap alatt a kiállítás egész anyagát a vásárlók ezrei elkap­kodták s még vagy százszor annyinak is akadt volna jól fizető gazdája --ha lett volna. De nem volt. Hiába sürgették utánrendelésekkel a szük­séges czikkeket, nem volt elég gyakorlott magyar kéz, amely a szükségletnek eleget tehetett volna. Akkor aztán némi felbuzdulást láthattunk úgy társadalmi, mint az illetékes tényezők kö­rében, de bizony az is úgy elaludt, mint ahogy elalszik sok egyéb felmerülő, szalmalánggal messze- világló. de azután elhamvadó nemes idea, melyek úgy látszik, csak azért lobbannak fel időről-időre, hogy perczekre bevilágítsa azt a széles látókört, mely a magyar háziiparnak s egyéb magyar in­tézménynek kínálkozik, hogy azután kihamvadá- sukkor még sokkal feketébb sötétség boruljon mind e szép tervekre. Akkoriban a kormány is elrendelte a házi­ipari vándorkurzusokat. Faluról falura, községről községre, városról városra mentek a háziiparban kiművelt mesterek, hogy a kormány megbízásá­ból s díjazása mellett oktassák, tanítsák a föld népét azokra az ügyességekre, melyek azután szép jövedelmet hajtanak olyan időkben, mikor a munkában kérges tenyér más tennivalót az időjárás változásai következtében nem találhat. Egy nehány vidék ki is hasznáita az al­kalmat, melyet a fellobbanó jóakarát szolgál­tatott néki s elsájátitotta azokat a kézügyes­ségeket, melyekkel azután az egész téli időszak alatt hasznot hajtó munkásságot lehet kifejteni, de egészben véye, mégis csak kicsinyke cseppet képez azon vidékek lakossága az egész lakos­sághoz viszonyítva, melyek a kellő percet meg­ragadva a kínálkozó alkalmat a maguk gazdagí­tására s előmenetelére nem szalajtották el. Még sok tennivaló akad e téren s nem lenne felesleges fáradozás, ha társadalmi utón is előmozditanók a háziipar fejlesztését. Munka programmot kellene megállapítani erre nézve, hogy mely vidéken, minő háziipari cikkek készí­tésébe vezessék be a népet. A társadalom műveltebb elemeinek kellene propagálni ezt az eszmét, amelylyel a magyar nép gazdagságát s evvel egyidőben művelését, fejlődését vihetjük nagy lépéssel előbbre. Rendezzünk kulturünne- pólyeket, melyek jövedelméből azután a vándor­1909. November 23­tanító légiója járja be a magyar vidékeket, hogy oktassa, tanítsa a népet arra, miképen használ­hatja fel a téli, parlagon heverő idejét arra, hogy magának gazdagságot, hazájának pedig művelt lakosságot szerezhessen. Minden egyes ember odahasson, hogy a környezetében megforduló mezei munkával foglalatoskodó embereket a háziipar művelésére biztasson, hogy feltárja előttük azokat a kiakná­zatlan kicsesbányákat, melyek csakis az ő aka­ratától ontanák tenger aranyukat, ezüstjöket. Ha mindnyájan, a művelt társadalomhoz tartozók elhatározzuk, hogy közös akarattal elő­mozdítjuk e mindnyájunkra nézve elsőrendű fontossággal biró feladatot, akkor rövidesen mi magunk, saját erőnkből megteremthetjük a magyar háziipart, s akkor majd a magyar paraszt is előre örvend a téli időszak bekövetkeztének, melynek hasznossága talán nagyobb lesz reá nézve azokban a boldogabb, elkövetkezendő időkben, mint a forró nyár verejtékes munká­jából fakadó édes gyümölcs. HÍREK. Áthelyezett orvos. A magyar királyi állam­vasutak igazgatósaga dr. Egry Károly szatmári vasúti orvost Királyházára helyezte át. Képviselőnk köszöneté Az orsz. független­ségi és 48-as párt tudvalevőleg legközelebb ketté szakadt. Egyik rész követte Kossuth Ferencet a békés megoldás felé, a másik rész megmaradt küzdő tábornak az önálló magyar nemzeti bankért Justh vezetése alatt. Kerületünk képviselője, dr. Földes Béla, mint áz önálló bank rendithetlen hive a Justh-csoportban maradt. Ezen elhatáro­zásáért a szinérváraljai függetlenségi párt nevé­ben Mándy Zoltán elnök üdvözölte Földest, mire Ő a következő távirati választ küldte: >Mándy Zoltán urnák Szinér vár alja. Köszönettel vettem a párt bizalmi nyilatkozatát, melyből újabb erőt meritek hazánk gazdasági függetlenségéért folytatandó, feltétlenül győzelemre vezető küz­delemre. Földes,« Urvacsora-osztás. A szinérváraljai ref. egy­házban az ujbori urvacsora-osztás a jövő vasár­nap, november 28-án fog megtörténni. Kilépés az országos függetlenségi pártból. Dr. Makray Mihály nagybányai polgármester, az országos függetlenségi és 48-as párt beltagja, Kossuth Ferencz és pártja kilépése alkalmából szintén bejelentette, hogy az országos függet­lenségi és 48-as párt kötelékéből kilép. Közigazgatási bejárás. A kereskedelmi mi­niszter most állapította meg a nagybánya—lápos- völgyi h. é. vasút közigazgatási bejárásának sor­rendjét. Ez év november 29-éré Felsőbányára meghivattak Giródtótfa!u,Felsőujfalu, Felsőbánya, Magyarkékes, Lacfalu és Felsősándorfalu közsé­gek; november 30-ára Kápolnokmonostorra, hazánk szép fővárosába, hogy szeretett Mariskánk­nak mi is tapsoljunk. — Helyes, felutazunk. De, mondja csak, mit gondol, Mariska fellépéseit meg fogja-e nézni Winchler ügyész ur? — Hogyne, hogyne! O az első sorban fog tapsolni . . . (A politikára terelik a beszédet.) Függetlenségi lapvélemény — Egyetlen kibontakozás lehetséges. A király végre belátja, hogy egyedül a független­ségi párt hivatott arra, hogy az ország kátyúba ragadt szekerét kirántsa. Ebből kifolyólag meg fogja bízni Kossuth Ferencet kabinetalakitással és meg fog születni a tiszta, hamisítatlan függet­lenségi kormány . . . pazar tárgyalás élvezetében az egész ország közön­ségét részesíteni akarják. — Mond valamit, öregem, önnek igaza le­hel Máskülönben érthetetlen, hogy ezen a tár­gyaláson el nem intézték Mariska sorsát — Mariska sorsa el lesz intézve. Attól ne féljen. A kilencedik esküdtszék fel fogja menteni Mariskát és az ország örömmámorban fog úszni. — Most veszem észre, maga is lelkesedik Mariskáért. — Nem rossz. Maga azt hitte, hogy kőből van a szivem. Jegyezze meg magának, hogy én is lelkesedem annyira, mint maga a drága nőért. — Jó, jó. Ha már maga is lelkesedik, mondja meg mi lesz Mariskával, ha kiszabadul? A felelet nagyon egyszerű. Látszik, hogy maga egy naiv ökör, aki nem tud a jövőbe nézni. Mariska, mihelyt kiszabadul, fényes szerződést kap a Royal orfeumba. Es az összes pesti pri­madonnák meg fognak pukkadni, mert Mariska estéről-estére tapsviharban fog utazni. — Zseniálisán gondolkodik, öregem. — Igen. És ez esetben mi is felutazunk II. Politikai jóslások. Talán fölösleges is hangoztatnom, hogy szeretett hazánkban jelenleg politikai válság dúl. A kormány lemondott és uj kormányalakulás fog bekövetkezni. Ilyenkor minden rendű és rangú ember az eshetőségeket bírálja. Minden kávéház­ban, minden vendéglőben, sőt odahaza a boldog családi körben is kizárólag a politikáról folyik a beszéd. A kedélyek módfelett fel vanak izgulva és sietve adja le mindenki a maga tipjeit. Ilyenkor az újságok is kitesznek magukért. Ilyenkor az újságok érdekesek. Ilyenkor az alábbi kis jóslások látnak napvilágot a különféle lapokban: A bankosok jóslása. — Sikerült. Felvettük az önálló nemzeti bank kérdését és ebbe beletörött a koalíció bics­kája. Bukik és eltűnik a föld színéről. Ha az or­szág meg akar menekülni a válságtól, akkor a kormányalakítást a mi kezünkbe kell letenni. És mi vállaljuk is azt. Mi az önálló bankot ez eset­ben ki is fogjuk — kapcsolni . . . Néppárti jóslás — Egyetlen ember van Magyarországon, a ki a válságot megoldhatja. Mondanunk sem kell, ez az ember Apponyi. Az orvoskongresszus is Rdth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: ^ ^ Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0—37,%—á%—41/,'>|0-Os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 6%-al, esetleg 5'|,“|,-al. Személy- és tárcaváltóhiteit iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2‘|*—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt, napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. ay Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket, felveszünk, if *

Next

/
Oldalképek
Tartalom