Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-26 / 42. szám
Szinérváralja, 1909. Október 26. 42. szám. Hatodik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér^ Nyilttér soronkinl 40 fillér. XX', MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : ÁB IÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = A helyes szociális eszmék terje- i dése. Még idehaza közjogi harcok foglalják j le a nemzeti állam vezetőit, gazdasági bol- ' dogulásunk, a nép és a magyar föld rová- | sara, szerte a világon az újabb, helyes szociális eszmék térfoglalását ünnepük a | népek milliói. A hatalmasok közeledését a ! néphez, az együttműködés lehetőségét s ezzel országok megerősítését és fejlődését. Angol- és Franciaország vezet a helyes szociális eszmék terjedésében. Amott egy angol kincstári kancellár hirdeti a nép javát célzó törekvések szükségességét, emitt maga Briand, a francia miniszterelnök áll az újabb szociális eszmék terjesztésének élére s egy beszédében a következőket fejtegette. Gondoskodnia kell az államnak a lakosság minden rétegének jólétéről. Nem szabad megengedni azt, hogy a nemzet- ellenes, szociálista tanitás elhatalmaskodjék a lelkeken, de ezzel szemben meg kell könnyíteni a tulajdonszerzést a nép egyszerű fiai számára. íme igy beszél egy miniszter Francia- országban. Nem hirdeti a harcot, csak arra a munkára hívja föl nemzetét, amely a kisemberek a földéhes nép kielégítését tartja szem előtt. Jóltevő munka ez, erős, öntudatos munka, amelyhez, azt hisszük, hogy Briand- nak sikerülni fog megnyerni a francia közvéleményt. Minálunk, a magyar kisbirtokosság igazaiért és boldogulásáért küzdők szintén ezt hirdetjük már évek hosszú sora óta. Megkönnyíteni a földszerzést, földhöz juttatni a népet a kötött birtokok felszabadításával, tisztességes megváltásával. Azok a nagy birtoktömbök, amelyek ma beruházások nélkül csupán arra jók, hogy zsarolják a magyar földet, felszabadítva s olyanok kezére juttatva, akik produktiv munkájukkal áldást hozó mezőgazdálkodást folytatnának az általuk megvett darab földön — nyereség volna a hazára és a magyar nemzetre. De nálunk úgy vagyunk ezzel, hogy aki ezen eszméket propagálja, szociálista, radikális földosztó meg ehez hasonló elnevezésekben részesül, holott a legműveltebb államok első férfiai szállnak síkra ezen helyes szociálás eszmék terjesztésére. Idéztük előbb a francia miniszterelnök szavait, lássuk, miket beszélt L.loyd Gerge miniszter, az angol kincstári kancellár. Azt mondta egyik legújabb felsőházi beszédében, hogy a nép méltán kérdezheti, miért nem érvényesülhetne ő is, amikor van ereje, tehetsége hozzá? A hatalmasok, a földbirtok urai tették rabszolgájukká a népet, mert megakadályozták azt, hogy a nép is földhöz jusson. Kötötté jelentették a földet, amelyet a családi traditiő folytán örököltek. Ki felelős ezért az állapotért — kérdi az angol miniszter — ki az oka annak, hogy egyik ember egész életet tölt el, hogy bizonytalan ekzisztenciához jusson, a másik pedig egy semmittevő, de kötött birtok ura naponta több jövedelemre tesz szert, mint szegény szomszédja egy esztendő alatt. Ezek egy angol miniszter szavai. Nálunk, ha valaki ilyen eszméket hangoztat, kővel dobálják meg, rá fognak minden rosszat, rá azt, hogy szocialista, osztályfelforgató. Szóval minálunk meg nem értik az újabb, a helyes szociális eszméket, azért, mert ezekre még nem érett meg Magyar- ország. Pedig ezen eszmék terjedése nélkül nem fogunk tudni zöld ágra vergődni, nem fogjuk tudni megtalálni a nép, a nemzet boldogulásának útját. Igenis, e hazában is szükség van arra, hogy a kötött birtokok temérdek területének egy része hozzáférhetővé tétessék a nép számára, hogy azon megtalálhassa jövő boldogulását. A népek történetének érdekes jelenségei a francia és angol szociális harcok. Vajha mi is, az áldatlan közjogi csetepáték után ilyenekre fordíthatnánk egész erőnket! A repülő ember. Egész Budapest lázban volt. Tizenkét órától kezdve minden villamoson ott virított a rózsaszínű papírlap »Blériot felszállásához« meg a táblácska, azzal a bosszantó, kiállhataí- lan szóval: »Megtelt.« Hihetetlen mozgolódás az egész vonalon. Bizony csak gyalog kellett az érdeklődők legtöbbjének az utat megtenni. Láttam elegáns dámákat, nagyságos urakat, sőt méltóságosokat is gyalog tülekedni az Üllői utón kifelé a nagy porban. Némelyek 200, mások 300 ezer emberre A „SZ1MÉRVARALJA“ TÁRCAJi Mirry. Angolból: Ifj. Kárpáti Endre. A faminizmus apostola volt. Járt város- ról-városra, felolvasásokat tartott a népszerű bölcseletből és hogy olyan óriási sikereket aratott, azt a tudományán kívül a szépségének köszönhette. Borotvált asszonyos arcával, bajusz- talan, piros ajkaival és romantikus szemeivel talán többeket hódított meg magának mint szakszerű fejtegetései. Egyik reggel különös levelet hozott a posta számára Birminghamből. Ez állt benne: Kedves Mr. Stanton! Szálljon le a büszke magasságból és könyörüljön meg egy rajongó kis leánykán. Csak a nevét írja le a kedvemért .... örök emlékül. Hallottam felolvasását itt és Manchaterben és a világ legbölcsebb és leggyengédebb emberének tartom. Üdvözli a reménykedő Miriam Cass. Nevetve adta oda a feleségének. — Nézd édesem, ekkora hatása van a felolvasásaimnak. Mit gondolsz, feleljek neki? Mrs. Stanton elolvasta a levelet és türelmetlenül intett a kezével. — Minden bizonnyal — mondta meggyőződéssel. — Hanem tudod mit? Bizd rám a felelet megírását. Lekopogtatom az Írógépemen, te meg aláírod. Jó? — Ha akarod, nem bánom — felelt Mr. Stanton és kiment a szobából. Felesége pedig leült asztalához és a következő levelet szerkesztette : Kedves Miss Cass ! Szavai uj erőt öntenek belém jövő munkálkodásomra. Úgy látom, mi rokon- lelkek vagyunk és legközelebb meg kell ismerkednünk. Nyúlánk, törékeny, édes teremtésnek képzelem el önt, hosszú hajjal, álmodozó szemmel, aki hasonló a virágpompás júniusi mezőhöz. Készséggel irom alá nevemet, mint az ön ismeretlen barátja: — Gézához illő éberszólás! — jegyezte meg Mr. Stanton, mikor olvasta. — Tehát aláírjam? ... Jó, nem bánom, ha te jónak látod megteszem; ámbár jól tudod, hogy még sohasem Írtam asszony-félének ilyen levelet. Azzal leült és férfias vonásokkal aláírta a nevét. Egy héttel későbben Mr. Stanton mosolyogva jött be a feleségéhez és odanyujtotta neki a kezében tartott levelet. Mr. Stanton kibontotta és elpirult kissé mikor olvasta. Kedves, nemes Felolvasóm! Levele virágkeleíbeli álom volt. ügy festett le engem, aminő vagyok és elragadott édes szavaival. Ugy-e ön nőtlen ember? Én úgy képzelem és nagy csalódás lenne számomra, ha tévednék számi- tásombam Szeretnék egyelőre plátói barátságot kötni és beszélgetni irodalomról, művészetről. Ki az ön kedvenc költője? Az enyém Byron. Két ilyen rokonléleknél szükségtelen a formaszerü bemutatkozás ; úgy érzem én, mintha már évek óta ismernénk egymást . . . Tisztelője: Miriam. — Te kezdted kedvesem, — szólt Mr. Stanton — ez lett a vége . . . Azt hiszem, ezzel az ügyet be is végeztük — folytatta és a levelet összegyűrve behajitotta a papírkosárba. Aztán büszkén felszegett fejjel kiment Ha fáj a fej e, használjon azonnal ^ ^ " jp ©* »2» 5H !L S,!. 3« "tjj mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ära 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Borotvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
