Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-05 / 39. szám

(2) 39. szám. SZINÉR VÁRAL A 1909. Október 5. Megragadó látványt nyújtott a menetnek dr. Székely Farkas a Kossuth szobrot vetített képek­ben mutatván be emeleti lakásáról. Nagyon szép volt Bárány Béla lakása a Kossuth-képpel, zöld ágakkal és trikolorokkal dúsan ékesítve. De ki tudná elszámlálni, hogy melyik volt szép, szebb; hiszen az egész közönség versenyre kelt abban, hogy ünnepi érzéseit külsőképen is hogy tudná méltóképen kifejezni. Elég azt elismeréssel és tisztelettel megjegyezni itt, hogy a fellobogózott, kivilágított község elragadó látványt nyújtott. A községházától 50 fáklya és zene kísére­tében sok százra menő közönség vonult a Kossuth- téren és Báthory-ulcán és az Apai-utca torkola­táig. Innen visszafordult a menet a Kossuth Lajos-utcára. Mert hire futott, hogy kerületünk nagynevű képviselője, dr. Földes Béla a dél­utáni vonattal megérkezett és dr. Ember Elemér lakásán tartózkodik, az egész menet tüntető él­jenzésbe tört ki és éljenzett harsogóan mind­addig, mig Földest az ablakban meglátta. A kö­zönség kívánságára Fábián István nehány szó­val üdvözölte illusztris vendégünket, aki aztán az ő bölcs értelme és nemes szive szerint vá­laszolt. A képviselő beszédét több ízben légren­gető éljenzés szakította meg, mert a közönség most és itt is kifejezést akart adni képviselőnk iránt táplált tiszteletének és ragaszkodásának. Innen a menet tovább vonult az Erdősi- térig, fokozódó lelkesedéssel éltetve a független, szabad Magyarországot, melyért Kossuth Lajos küzdött, fáradott, szenvedett és meghalt. A vendégek fogadása tulajdonképen vasár­nap reggel a 8 órai vonatnál történt, amikor érkezett dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, dr. Kelemen Samu, Kun Árpád, dr. Pap Zol­tán és Pap Béla orsz. képviselő, valamint Szatmár­németi sz. kir. város diszmagyarban öltözött tekintélyes küldöttsége Bartha Kálmán gazda­sági tanácsos vezetése alatt. A vonat érkezése­kor a rendező-bizottság élén nagyszámú polgár­ság volt jelen a vasútállomáson. Amint a vonat megállóit, zeneszó és hatalmas éljenzés üdvözölte a vendégeket, akik az előre kirendelt kocsikon kijelölt szállásukra hajtattak. A menet a vasúti állomástól bandérium és cigányzene vezetése alatt csak lassú lépésben haladhatott ünnepies csöndben. A kocsisor eleje a Kossulh-téren volt már, mikor a hátulja az állomásról még ki sem indult. A Kossuth-tér előtt zöld ágakkal, nemzeti zászlókkal Rákóczi színeivel ékesített diadalkapu volt felállítva. E kapu alatt vonult át az előkelő, díszes közönség. A diadalkapu felírása »Isten hozott« mindnyájunk szivéből szólott. Diszgyülés. Bárány Béla községi biró 3-án d. e. 9 Órára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Szinér­— Kié e hang? így Isten szól, nem ember! Lehet-é ember ily tökéletes ? Vagy álom az, hogy minden szolga felkel, S ölelkezik a jobbágy és nemes? És egy embernek szive és tudása Fénnyé varázsol százados borút: Hat nap volt szükség az egész világra . . . A hetedik nap szólalt meg Kossuth. Magyar 1 ha most kétes jövődbe nézel: Szent glóriáját látod mindenütt. A hangját hallod, mely soh’sem enyész el. Sötétben jársz? Fényével rajtad üt, Szomjuhozol? Csak egyet lépj előre, Forrásra lelsz, vesszejétől fakadt. Az ő magyar leikével van betöltve Itt minden tér és minden pillanat. Nincs messze már, hogy eszméi megérnek, S a magyar ég is egyszer kiderül, Megértik, mit mond a szentséges ének, Imánk: »Hazádnak rendületlenül . ..« Kik tévelyegnek céloknak utána: Meglátják, hol a tiszta, sima ut; Együtt leszünk! és fény derül hazánkra! Egyet jelent: a nemzet és Kossuth. váralja képviselőtestületét. A képviselőtestület ünnepi hangulatban lelkesedéssel fogadta el dr. Ember Elemér hazafias szellemtől áthatott in­dítványait. Nagy lelkesedéssel ünnepelték a disz- gyülésen időközben megjelent dr. Pap Zoltán orszgy. képviselőt, a község diszpolpáráf, úgy is, mint a Kossuth-szobor adományozóját. A községházától a megjelent orszgy. kép­viselőkkel Szinérváralja égész közönsége a Rákóczi-zászló alatt a ref. templomba vonult ünnepi istentiszteletre. Itt, miután a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet elénekelte a 75-ik dicséretet, az Isten igazságának, a népek, nem­zetek boldogitásánák eszméit hirdető széken Sátor Dávid, ref. lelkész melyen járó gondo­latokban gazdag, tanításaiban eredményes, ha­zafias szellemű beszédet tartott a bibliából ki­választott nagyon helyes és időszerű alapigék nyomán, mely beszédben Keresztelő János világ­rendező eszméit prédikálta, a világba néző bölcs ember olyan világításában, amely át tudja tekin­teni azon viszonylatokat, amelyek Keresztelő János és Kossuth Lajos előkészítő titáni harcát az egész világ boldogitására megfesti. Isten- tisztelet után a legszebb imádságot énekeltük el áhítattal »Isten áld meg a magyart!« Leleplezés. A ref. templomból egyenesen a szoborhoz vonult az utczát teljesen elfoglaló díszes kö­zönség. Itt kellene előszedni minden irói tehet­ségünket, hogy azt az igaz lelkesedést, amely ünnepünket magas színvonalra emelte, papiroson is méltóképen kifejezhessük. Nem tudjuk mi nagyobb? Toliunk , gyengesége-e, vagy a lelke­sedés mértéke, de mi ezt kifejezni nem tudjuk, csak mélyen érezzük, hogy lelkűnkből fakadt ünnepet ültünk. A sok százra összegyűlt közönség ünnepi áhítattal leste, hogy mikor látja meg annak a hazafi-ideálnak ércbeöntött alakját, akit szivé­ben eszmélkedése óta kegyelettel hordoz. Mély merengéséből felrázta a közönséget a Hymnus, mit állva, levett kalappal énekeltünk el. Felemelő, megható, lelkesítő volt. Itt is be­bizonyult, hogy a magyar megtudja becsülni az ő nagyjait, akik közéleti müködésökkel észt és szivet úgy tudnak egyesíteni, hogy az érzés és gondolkozás egyesüléséből a nemzet, a haza boldogulása fakadjon. Ilyen könnyekig megható érzések közben lépett az emelvényre dr. Földes Béla, kit nem­csak ez ünnepély alkalmából, hanem a sze­mélye iránt táplált tiszteletnél fogva is viharos éljenzéssel üdvözölt a közönség. Földes az ő ritka, mély gondolkozásával megrajzolta előt­tünk Kossuth Lajos képét úgy amint őt, mint évezredekre előre szóló prófétát, mint útmutató oszlopot nemcsak az egész magyar nemzet, hanem az egész világ bámul. Beszéde erősítette akaratunkat, biztatta a helyzet szomorúsága miatt elcsüggedt reményeinket, lelkesített csele­kedetre. Szűnni nem akaró éljenzés rázta meg a levegőt, mikor beszéde közben lehullott a lepel a szoborról. Szinte éreztük, hogy az az érc, az az anyag nagyon kicsiny arra, hogy Kossuth Lajosnak szivünkben hordozott nagy­ságát kifejezze. Földes beszédét a szinérváraljai ref. ének­kar „Nemzeti imá“-ja követte, mely után dr. Pap Zoltán, a mi „pap“-unk szavalta el nagy hatással „Kossuth'1 c. ódáját. Hogy mit énekel e nagy szív az ő ódájában, arról e helyen nem szólunk, hiszen tárcarovatunkban olvasóközön­ségünk olvashatja azt és gyönyörködhetik e remek műben. Itt csak azt említjük meg, ami természetes is, hogy a költemény értékét, ha lehet, Pap Zoltán előadása csak növelte. Mándy Zoltán, a szoborbizottság elnöke ez után átadta a szobrot a község gondozásába. Bárány Béla, községi biró rövid, talpraesett be széddel átvette a szobrotkerilő rács kulcsát s ünnepélyesen ígérte, hogy a szobrot, mint a község drága kincsét híven megőrzi. Ezek után kezdetét vette a koszorúk elhe­lyezése. Az országgyülási képviselőház, valamint az orsz. függetlenségi párt koszorúját dr. Földes Béla helyezte a szobor talapzatára. A főrendi­ház koszorúját Mándy Zoltán tette le. Szatmár vármegye közönsége nevében dr. Falussy Árpád hódolt remek koszorúval a halhatatlan nagy emlékének. Szatmár sz. kir. város koszorúját Bartha Kálmán, gazdasági tanácsos helyezte el. Felsőbánya díszes koszorúját az egész várme­gyében rokonszenves polgármestere, P'arkas Jenő hozta. A szatmárnémetit függetlenségi párt ré­széről Gsomay Imre, veterán bajnokunk, elnök, a nagykárolyi függetlenségi párt nevében dr. Adler Adolf, elnök hozott koszorút. A szinér­váraljai hölgyek nevében lelkes beszéd kísére­tében Boythor Anna helyezte el a koszorút. A község koszorúját Bárány Béla, az ipartestü­letét Kepes Sándor tette le. Nagybánya várost az ünnepélyen Torday Imre, Smaregla János és Virág Lajos képviselte. Az énekkar ezután elénekelte dr. Pap Zol­tán »Kossuth Himnusz«-át s ezzel az ünnepély­nek ez a része befejeztetett. Az ünnepély után a Központi vendéglőben 80 teritékü banket volt, amelyen a felköszöntők — természetesen — egymást érték. Elsőnek szólott Dr. Székely Farkas, aki a vendégekre, különösen pedig Dr. Pap Zoltánra ürítette poharát. Dr. Pap Zoltán a maga és a vendégek nevében megkö­szönve az üdvözlést, Szinérváralja polgárságát éltette. Dr. Kelemen Samu a nagybányai választó- kerület képviselőjének dr. Földes Bélának egész­ségére ürített poharat. Dr. Pap Béla pohár­köszöntőjében Kossuth Lajos eszméinek a meg­valósítását óhajtotta. Kun Árpád tasnádi kép­viselő Kossuthnak az egyetértésre és együtt­érzésre vonatkozó óhajtását szeretné megvaló­sítva látni. Thurnern Albert dr. Pap Zoltánt köszöntötte fel. Szilágyi Tihamér indítványára Kossuth Ferencet az orsz. függetlenségi párt ve­zérét táviratilag üdvözölte a közönség. A táv­irat szövege a következő: »Nagyméltóságu Kossuth Ferenc urnák Budapest. Szinérváralja közönsége Kossuth Lajos szobrának leleplezése alkalmából biza­lommal köszönti és biztosítja Nagyméltóságo­dat, hogy édes Atyja nagy eszméinek meg­valósításában állandó és tántoríthatatlan har­cosai leszünk. Szinérváralja közönsége nevé­ben Mándy Zoltán, a Kossuth-szobor bizottság elnöke.« Simon Aurél paródikus szavalatával, amely­ben Kossuthot magasztalta, sok tapsot aratott. Sok volna megemlékezni a hely szűke miatt minden felköszöntőről. Csak ismételjük, hogy mindenikben gyönyörködtünk. A déli vonattal dr. Földes Béla és Falussy Árpád főispán elutazott. A többi vendégek az esteli vonattal távoztak. Este a központi vendéglőben táncmulatság volt, amely reggelig tartott. Nem mulaszthatjuk el, hogy Kertész Antal konyháját, melyről ízletes ételek kerültek az asztalra, itt is meg ne dicsérjük. Egy különleges irat. Szamostelek, 1909. szept. 22. Méltóságos főispán ur! 1907. évi vármegyei tisztujitás alkalmával a szülő vármegyei, — nem főispán — hanem alispáni állás betöltésére pályázati kérvényemet az záros határidő alatt nyújtottam be, a melyet eltitkolva megfektették, kézhez vétele után meg- felebbeztem. Vármegye termében szóhozjutottásommat, tőlem m. főispán ur elvonta volt. Szülő vármegyém majorátusa vagyok Alispánja e züllött alapotoknak lenni akkarok, Szándékos törvényes kijátszásokat, Feltétlenül megakadályozni akarom. Tisztelettel vagyok Blazsek Antal család majorátusa. Róth Bankház á i BUDAPEST. r Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ ír ír 41 ,°|0-os kamatra készpénzben. ír FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0—-3‘/*0/0—4% Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5!|,»|,-al. Személy- és íárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 211*—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Krtékpapirokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdetnegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk. ----

Next

/
Oldalképek
Tartalom