Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-05 / 39. szám

1909. Október 5. SZINÉRVÁRALJA 39. szám. (31 Öh de hányszor, számot tevő sokszori át­helyezésem miat e lapnak soraira sem támasz- kodhatom, arra csak azt zokoghatom Rákóczy, — Rákóczy, — Miért mentél ki, — Rákóczy, — Rákóczy, Miért nem kellett neked Semmi ny. b. stb. Szép, nyílt, megható, — páratlan a maga nemében. Én magamat úgy sem éltethetem, nmélt. Bánó Józsefet a kegy. urunkat éltettem. Éljen soká páratlan kitartással. Ám úgy lenne. Mivel úgy vele az elaltatlot magyar nemzetnek fiatal munkás, polgár és igazi földmunkás, ipar, keres­kedelmi, úgy a földbirtokos, páratlan magyar mágnásai, itt a jeles magyar mágnásaink, koránt sem az tőzsd. foglalkozó angol »Lordok« — sem a hirb. név. Francia márgihoz hasonló mágná­sok, — itt a nemes magyar mágnásaink báró, gróf, hercegeinek, fő és zászlós és Dr jog és papjaink az összes t. tanári karokkal egybevéve, nemes szivüek, kik között nemes szivü mágná­saink több 100—200 családokat, gondosan tar­tanak fent, s nem szócihálókat nevelnek — ha­nem igen szorgalmas fáradhatatlan munkásoknak adnak megélhető boldogulást és gyakorolják a kellő ellenőrzést, vele egyben az összes t. köz- igazgatás, — mint a csorbát szenvedett t. bíró­sági személyek, — sőt az összes katonai al és főtisztviselői és m. k. csendőrség felett is a kellő felügyeleteket gyakorolják. Éljenek boldogul soká! — S azt velünk szemben is jogosan gyakorol­hatják, azonkép azt mi is szt. törvényeink sze­rint gyakorolhatjuk; — Én, ki a rögös veszélyes társadalmi osztály egyenetlen utain kellő tapasz­talatokkal felhalmozva, azok egyengetési után maradok, s e szövegbe foglalom Csősz lettem én a nyáron, Szamosháti v. a Petri határon. Leteritem a dolmányom Oda várom az alispánom a megyébe. Méltóságos főispán urnák Szamostelek, 1909. IX/22. Tisztelettel lévén Blazsek Antal család majorátus HÍREK. Az uj évnegyed alkalmából tisztelet­tel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Áthelyezés. A földművelésügyi miniszter ítóth József szinérváraljai járási állatorvost, Nagy­károlyba helyezte át. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter szept. hó 17-én kelt 69411. számú ren­deleté alapján Érsekujvári Gézát vámfalui posta­mesternek nevezte ki. Papválasztás. Czelder Béla méhteleki ref. s. lelkészt, néhai Czelder Márton volt felsőbányái és Moldvaországi missiói lelkész, protestáns író fiát Tisztaberekre rendes lelkészül hívták meg. Tanító választás. Az ombodi ref. egyház­tanács Csele József géberjéni ref. tanítót válasz­totta meg tanítónak. Kinevezés. A belügyminiszter Kálnay Gyula főispáni titkárt, címzetes segédfogalmazót valósá­gos segédfogalmazóvá nevezte ki. Kazánrobbanás. A szatmár—nagybányai vasútvonalon Udvari állomáson vasárnap esteli vonat gépje félrobbant s e miatt a 8 óra 45 perces vonat éjfél után 2 órakor érkezett be Szinér váralj ára. A robbanás okáról és hatásá­ról eddig bővebb tudósítást nem kaptunk. Fehérgyarmati Hírlap cim alatt Fehérgyar­maton hetilap indult meg október 1-én dr. Magyarédi Boross Lajos szerkesztésében. Elő­fizetési ára egész évre 8 korona. Megjelenik minden csütörtökön. 6yászhir. Lapunk zártakor vettük a meg­rendítő hirt, hogy községünk egyik legbecsül- tebb férfia, Boér Károly, kereskedő, pár heti kínos szenvedés után meghalt. A derék ember halálának hire mindenfelé mély megdöbbenést és szomorúságot keltett. Vasút az Avasban. A jövő hónapban Halmi kiindulási állomással Bikszádig terjedő helyi érdekű vasút építését kezdik meg, melynek célja a személyforgalom lebonyolításán kívül az avasi erdők kitermelése, valamint az azon vidéki gyümölcs- és szőlőtermelés értékesítésé­nek, a most megnyitás alatt álló kőszéntelepek kibányászásának és az elhanyagolt aranybányák megújításának előmozdítása. Qkt g I Nagy, nehéz dátum, keserű------L—LJ emlékek egész halmazát idézi föl a magyar szívben. Az ősznek halálünnepe ismét közeledik. Szerdán lesz, mely alkalomból a templomokban gyászistentiszteleteket tartanak. Emlékezzünk régiekről . . . emlékezzünk meg a vérpadra hurcolt hősökről, kik bátran haltak meg a szabadságért — és a szabadság mégis .. . hol késik ? . . . Figyelmeztetés szüret előtt. Az uj bortör­vény értelmében minden szőlősgazda, aki több mint 4 kát. hold szőlővel bír, mustjáról, borairól nyilvántartást vezetni köteles. Eleve figyelmez­tetjük ezért t. olvasóinkat, hogy a szükséges nyilvántartó füzetekről vagy könyvekről ideje­korán gondoskodjanak, hogy abba mindjárt a szüret befejezte után a készletet bevezessék. Az a szempont, hogy sokan a mustot, illetve bort rövid időn belül »szokták« vagy szeretnék el­adni, senkit nem mentesít a bornyilvántartás kötelezettsége alól. Amig a bor a pinczében van, annak mennyiségéért és minőségéért a pincze tulajdonosa felel s igy esetleges vizsgá­latnál a szüreti eredményről és történt válto­zásokról felelni tartozik. Azért szükséges a bor­nyilvántartó iveket idejében beszerezni és ha a must vagy uj bor el is adatott, továbbra is meg­őrizni, nehogy esetleg érzékeny pénzbüntetés legyen a vége. Mintaszüret Szinórváralján. Mint már kö­zöltük, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium támogatásával rendezett mintaszüret Szinérvár- alján folyó hó 11-én lesz. Miután ugyanezen napra esik a szinérváraljai országos vásár is, a m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelő felhí­vására értesítjük az érdeklődő közönséget, hogy nevezett felügyelő, ha esetleg valaki az orszá­gos vásár miatti 1-én délelőtt akadályozva volna a megjelenésben, kívánatra délután is szívesen szolgál kimerítő felvilágosítással, ha eziránti óhaját a közönség közli a kir. felügyelővel a helyszínén. Változás a honvéd tisztikarban. A 12-ik honvéd gyalogezred tisztikarában a következő áthelyezések történtek: Csaszkóczy Emil fő­hadnagy Szatmárról M -Szigetre, illetve Kassára, Torma Károly hadnagy Szatmárról Nagyká­rolyba, Scherer Károly hadnagy Nagykároly­ból Szatmárra, Fodor László és Retsky András főhadnagyok Kassára a kerületi tiszti iskolába, Both Gyula főhadnagy ezred segédtiszt lett. — Finkelstein Ezra tábori rabbi a közös hadsereg kötelékéből a 12-ik honvéd gyalogezredhez helyeztetett át. Levél a szerkesztőhöz. A következő levél érkezett hozzánk: Tekintetes Szerkesztő ur! A »Szinérváralja« múlt hó 28-án megjelent számá­ban »Kossuth-szobor« cim alatt megjelent közle­mény reánk vonatkozó soraira szíveskedjen e pár sornak becses lapjában helyt adni. A tisztelt cikkíró ur nincs tisztában a dolog lényegével és ezért kétségbe vonja hazafiságunkat. Pedig a dolog egészen másként áll. Hogy a közebéd is nálunk legyen megtartva, teljesen díjtalanul ajánlottuk fel a bizottságnak a tánczmulatságra a termet s igy áldoztunk volna a hazafias cél­nak. S úgy, amint a tánc helyiségét meg lehe­tett változtatni, ép úgy lehetett volna a köz­ebéd helyét is megváltoztatni. Úgy látszik azon­ban, hogy a hazafiság leple alatt bizonyos érdek van szolgálva és azért van a mi hazafiságunk kétségbe vonva. Ennyit az igazság kedvéért. Szinérváralja, 1909. október hó 1-én. Hazafias tisztelettel: Stern Kövérek, a »Korona« szálloda bérlői. Rákóczi-zászló avatás. Mátészalkán f. hó 10 én avatják föl az állami polgári iskola Rá- kóczi-zászlóját. Az ünnepség sorrendje kővet­kező: D. e. 9 órakor a tanulók istentisztelete. D. e. 10 órakor felavató ünnepség. Ennek ré­szei: 1. Hymnus Kölcseytől. Előadja az iskolai énekkar. 2. Bodnár György kir. tanfelügyelő be­széde. 3. »Rákóczi Ferencz Rodostóban« Váradi Antaltól, melodráma. Szavalja Somogyi Arlhur tanár, zongorán kiséri Keiler Aladár tanár. 4. Öméltósága dr. Falussy Árpádné zászlóanya fel­avatja a zászlót. 5. Deme Károly igazgató át­adja a zászlót a tanulóifjúságnak. 6 A szegek Leverése. 7. Kuruczdalok. Élőadja az iskolai énekkar. 8. Rákóczi-induló Farkas Imrétől. Sza­valja Péner Jenő IV. oszt. tanuló 9. Szózat Yö- rösmartytól. Előadja az iskolai énekkar. Ünnep­ség után az iskola megtekintése. D. u. 1 órakor közebéd a zászlóanya tiszteletére. Este 9 órakor tánczmulatság a Rákóczi-alap javára Mikszáth Kálmán jubileuma. Mikszáth Kálmán ezidén tölti be munkás­ságának negyvenedik esztendejét. Irodalmunknak ez az örömünnepe köz­életünknek hányatott napjaiban virradt reánk, mikor sokszoros buzgósággal kell ápolnunk a hitet nemzetünk szellemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képviselője Mikszáth. Költészeté­nek szeretete, megbecsülése, elismerése tegyen bizonyságot róla, hogy a magunkénak is érez­zük azt az erőt, a mely e gazdag pálya sugallója, hogy mi is részei vagyunk. A mi nemzetünk lelkében, képzeletében és érzésében meleg és derűs, igazszavú és szeretetreméltó, hűséges és biztató: ott ragyog költészetében. Tréfálva itél, évödve vigasztal, borongva gyönyörködtet, mesélve jövendői. E költészetnél mi sem tárja fel gazdagabban és elevenebben a korunk magyar lelkét; mi sem erősiti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti messzebb ide­genbe jogunkat a inegbecsültetésre. Köszönjük meg neki; köszönje meg egész nemzetünk. A mint teljes életében azon dol­gozott, hogy ez a föld a mi nemzetünké ma­radjon : fejezzük ki iránta hálánkat azzal, hogy ennek a földnek azt a kicsiny darabját, melyet az ő eleinek, apáinak verejtéke öntözött, aján­dékozzuk vissza neki. Még pedig akként, hogy az ajándékozó is megajándékozottnak érezze magát. Legjava munkáinak harmincz kötetét (20 kötésben), a költő saját szerkesztésében, rendezzük sajtó alá: egész regényköltészetünknek egyik leg­kiválóbb és legbecsesebb gyűjteményét. Árát sokkal kisebbre szabtuk a régi kiadásokénál, mindössze 80 koronára (20 díszes kötésben 120 korona.) Az előfizetések feléből fedezzük a kiállítás költségeit, másik fele pedig a nagy Írónak szánt nemzeti ajándékra jut. Kétezer- ötszáz előfizető biztosíthatja a nemzethez és a költőhöz egyaránt méltó terv megvalósítását. A magyar miveltséghez és a magyar köz­érzéshez, a magyar észhez és a magyar szívhez fordulunk. A kiben ereje él, lángja ég: egyesek, intézetek, testületek, hatóságok támogassanak bennünket. Ékesítsünk fel minden magyar könyvtárt, minden magyar könyvtárnak ezzel a diszével: Mikszáth Kálmán munkáinak jubi- láris kiadásával. Nemcsak a legméllóbb koszorút fonjuk igy, hanem a nemzetnek legbiztosabban termő magot hintünk. Budapest, 1909. szeptember havában. A Mikszáth-jubileam bizottsága. Piaci árak. Szinérváralján a múlt csütörtöki szept. 30. heti­vásáron a következő legmagasabb terményárak érettek el: Búza.............................................................27 K 20 Rozs............................................................17 K — Ár pa.................................Nem volt kapható. Za b (uj)...................................................12 K — Tengeri ,....................................................16 K 80 Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. bérletre és eladásra nagy számban vannak bejelentve Poszvék Nándor gazdasági szakirodájánál Szatmá- ron. Közvetítés legszolidabb alap on Szatmáron, Batthány-utca 15. sz. (Pál János házba) helyezte át. i Telefon 189. 36—12

Next

/
Oldalképek
Tartalom