Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-07 / 19. szám
(2) 1907 Május 7, 19. szám. Nem hiszem, hogy volna Magyarországnak még egy községe, melynek ily rendetlen karban levő fecskendője volna, és semmi tűzoltósága. Tudtunkkal a község már szabályrendeletet is alkotott e tárgyban, de bizony mi annak semmi nyilvánulását nem latjuk annak végrehajtása késik. De ha nem volna szabályrendelet, úgy haladéktalanul meg kell azt alkotni. Szervezni kell a tűzoltóságot, minden áron jókarba kell hozni a meglevő tűzoltó eszközöket, be kell szerezni a hiányzókat gyorsan, mert közeleg a nyár, a tüzek időszaka, és jaj nekünk, ha készületlenül találtatunk. Mi hisZszük, hogy a megindított mozgalom eredményre vezet s a közönség támogatása teljes mértékben biztosítva van. Épen azért községünk vezetőihez intézzük szavunkat. Hívjanak e tárgyban gyűlést össze minél gyorsabban, hogy a mai nevetséges és boszantó állapotból valahára kiszabaduljunk, hogy tűz esetén ne szájtátó bámuló közönség lepje el az utakat, hanem dolgát értő, betanított tűzoltóságunk védje a polgárok vagyonát, és akadályozza meg a tűz terjedését. Reméljük, hogy az elöljáróság átértve e kérdés nagy fontosságát, késedelem nélkül megteszi javaslatait a képviselő-testületnek, hogy igy e községünkbe is behatolhasson a haladás szelleme. Sivár jövő. Hát bizony az Úristen ugyancsak küldi ránk a csapások, egész tömkelegét. Semmi jó, meganv- nyi rossz. És egyre rosszabb. Volt sok és egyre fokozódó drágaságban részünk. És van is. Drága a lakás, drága az élelmiszer, drága a szén, drága a ruházkodás, még éppen a kenyér tűrhető volt. Azonban az idei április alaposan befütött nekünk. Hideg, eső, szél, fagy. Immár az abnormális idő észlelhető minden irányban. A gabonatőzsdén hirtelen és tetemesen felszökött a gabona ára, mert hát ilyen istentelen idők után a legkomiszabb aratásra lesz kilátásunk. Tehát elkészülhetünk a sok rossz mellett még több rosszra is. Méregdrága lesz a liszt, a kenyér. No most már igazán mitévő legyen a szefény ember. Vagy megszokik, vagy megszökik, nkább ez utóbbit teszik és gyors egymásutánban vándorolnak Amerikába, hol inkább remélnek boldogulni, mint idehaza a biztos pusztu lásnak tehetetlenül elébe nézni. A jövő semmi jóval se biztat, mert hál az uzsoráskodások ellen hasztalan próbálkoznak az emberek védekezni, a telhetetlen, a kapzsi pénznagyságok kíméletlenül és lelkiismeretfurdalás nélkül emelkednek. Egyebet nem tudnak, mint árakat emelni. A szegény ember jövedelme ezzel szemben — sajna — nem növekedik, de azért mindent a drága áron meg kell fizetnie, meg a lakást, ha családjával tető alatt akar hálni, meg a húst, a főzeléket, a cukrot, ha enni akar, meg a szenet, fát, petróleumot, ha világítani és fűteni akar és meg a ruhát, ha öltözködni akar. De SZINÉRVÁRALJA ha nem bírja, hát mindenből valamicskét engednie kell, csakhogy igy se jut semmire és semmihez. És miután egészen tönkremenni nem akar, mert a koldulás, az alamizsna nem kenyere, kivándorol. Hiába jajveszékelünk sajtóban, parlamentben, ankéten, hogy falvak, városok egészen elnéptelenednek, a honi röghöz nem köthetjük a népet, ha tisztességes megélhetést nem tud idehaza találni. Hassunk oda, hogy a féktelen uzsoráskodások megszűnjenek, a bajokat gyógyítsuk radikálisan és gyorsan, hogy legalább megmentsük az országot a teljes elnéptelenedéstől; szanáljuk a rákfenét még idejében, hogy legalább az itthoniakat meggátoljuk a kivándorlástól, mert : a szülőföld az otthon, a haza elhagyása megállapodás nélkül folyik és ezt a veszedelmes folyamatot megakadályoznunk kell. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — A képviselőház a héten néhány jelentéktelenebb ülést tartott, nagy részvétlenség mellett. Volt szavazás; milliókat szavaztak meg és bár nem szívesen: mégis megszavazták. T. i. a darabont kormány kiadásairól volt szó. Most megint hosszabb szünet következik és a honatyák május elsején felvevén a gázsit, mehetnek újólag pihenni. Közben lejönnek az osztrák kormányférfiak és ismét fölveszik a kiegyezés tárgyalásának fonalát, hogy minő eredménynyel — az előre látható. Egyébként a rideg, hűvös esős napok után szépen beköszöntött a piros május. Gyönyörű idő kedvezett a munkásságnak, mely nagy gyűlést tartott e napon, méltatván május elsejének jelentőségét a szociálistákra nézve, kik kivívták erős harc után ezt az általános pihenő napol. Impozáns volt a szociálisták felvonulása piros zászlókkal, jelvényekkel és nyakkendőkkel. A pozsony—bécsi villamos vasút ügye régen kisért már nálunk. Az előző kormányok nem merték előrángatni, a mostani kormány ugyan előhozakodott vele, de vissza kellett vonulnia a javaslattal, mert a függetlenségi pártban sok ellenkezője akadt, Kenety Károly képviselővel az élén. Most ismét előtérbe nyomult ez az ügy. A függetlenségi párt ülést tartott és a hangulat nem látszott kedvezőnek. Hir szerint mintegy 80 függetlenségi képviselő van eddig, aki ellenzi a magyarságra káros pozsony— bécsi villamos vasút kiépítését. Miután az ülésen nem lehetett ezen ügyet nyugodtan elintézni, ismét levették a napirendről. Május 4-én ankét volt a sajtótörvény megváltoztatása, illetve módosítása tárgyában. Az igazságügyminiszter hívta össze ezen auketet és képviselve voltak ezen a sajtó legkiválóbb munkásai, akik nem hagyják megnyirbálni a sajtó- szabadságban rejlő nagy kincsünket, ellenben készséggel hozzájárulnak olyan intézkedésekhez, melyek védik a sajtó tisztességét. A vő. Tudtad jól, mikor leányodat megkértem, hogy nem ülök pénzes zsákon. A papa. Sajnos. Emlékezzél csak vissza, hogy akkor a pénzdolgokról mit sem beszéltél. A vő. Igaz, de hát minden megváltozik a világon : az élet, az emberek és a körülmények. Egyébiránt szerettem leányodat és nem gondoltam a mindennapi élet szomorú prózájára. A papa. Ezek üres kifogások. A vő. Papuskám, gondolj csak vissza frigyünk első idő korszakára. Megtagadbattam-e bármit is az én édes kis feleségemtől ? És most.... most.... kis feleségemnek olyan vágyai vannak, melyeknek kielégítése igenis költséges és amelyeket nem Iéhet tőle megtagadni. A mama. (hol sápad, hol pirul az örömtől) : Vágyak! Jer anyád keblére, édes leányom! neked vágyaid vannak és én azokról a mai napig mitse tudtam. Légy nyugodt, édes jó vöm, ezek a vágyak teljesedésbe fognak menni, kerüljön bármennyibe is. A papa (vejének kezeit szorongatva:) Köszönöm neked, köszönöm! Végre legfőbb kívánságom teljesedésbe megy. De esküdj meg nekem, hogy ezek nem hamis vágyak. A vő. Nem, papa, már három hónapja tartanak. A papa. Hurrah! Félév alattnagyapa vagyok. A mama (az örömtől zokogva) Mit gondoltok, gyermekeim, ne állítsuk össze a keresztelőre meghívandó vendégek névsorát ? A papa. Ha fiú lesz, kétszeresre emelem az apanaget. A mama. Én ugyanezt teszem, ha leány lessz. A vő (magában.) Jóságos ég, adj nekünk — ikreket! Dory. HÍREK. Kinevezések. A pénzügyminiszter Kemény Emilt, Kemény Alajos nagykárolyi volt pénzügyigazgató fiát, a nagybecskereki pénzügyigazgató- sághoz fogalmazóvá nevezte ki. Uj postafőnök. A kereskedelmi miniszter Stella Sándor budai helyettes postafőnököt a nagybányai postahivatalhoz posta-és távirdafő- nöknek nevezte ki. Kinevezés. Strempl Vilmos nyugalmazott cs. és kir. főhadnagyot a közös hadügyminiszter tényleges szolgálatra visszahívta és szolgálatra a budapesti cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolához osztotta be. A görög katholikusok husvétja az idén messze kiesett. E hó 5-én volt az első napja. Nálunk a gör. katholikusok három napig ünnepeltek. Eljegyzés. Bárdfalvi Stecz László dr., So- mogyvármegye árvaszéki jegyzője eljegyezte Ná- dasdi Sárközy Livikét, nádasdi Sárközy Géza és neje, születeti windsori Martyn Erzsébet leányát. Uj csendőrparancsnokság. Debreczenben uj kerületi csendőrparancsnokság állíttatott fel, melynek körébe tartozik a mi őrsünk is. Kerületi parancsnoknak a király tolcsvai Nagy Gábor m. kir. csendőrezredest, helyettesének Szilágyi Ödön m. kir. csendőrőrnagyot nevezte ki. A nagykárolyi főszolgabírói állás a 14-iki megyegyülésen lesz betöltve. Madarassy István, vármegyei aljegyző megválasztása csaknem bizonyos. A napokban Szinérváralján járt Madarassy s az itt lakó megyebizoltsági tagok mindnyájan neki ígérték szavazatukat. Uj pénzintézet alakult Nagykárolyban f. é. április hó 28-án »Nagykárolyi Hitelbank« cég alatt. Az igazgatóság elnöke dr. Falussy Árpád főispán. Az uj bank junius hónapban kezdi meg működését. A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt a f. hó 14-én tartandó megyegyülést megelőzőleg 13-án d. e. 11 órakor Szatmáron a Károlyiházban gyűlést tart. íparkiállitás. Nagykárolyban Dr. Falussy Árpád, főispán és Károlyi István gróf védnöksége alatt kiállítást rendez a nagykárolyi ipartestülel, a nagykárolyi iparos szövetség és a magyar védő egyesület. Kiállíthatnak a nagykárolyi iparosok. A kiállítás tartama május 19-től junius 9-ig. A kiállítók száma eddig 110. A nyertes kiállítók arany, ezüst és bronzérmekben és oklevéllel kitüntetésben részesülnek. Belépti dij a megnyitás napján 1 korona, a többi napokon 20 fdlér. A hivatalos órák a helybeli adóhivatalnál f, é. május 1-től kezdődőleg reggel 7-től délután 1 óráig tartatnak. Pénzkezelés van naponként 9-től 12-ig. Uj szakaszparancsnok. A Szatmárról Pan- csovára áthelyezett Bezerédy Titusz m. kir. csendőrhadnagy, szakaszparncsnok helyére a király Berényi Árpádra kir. csendőrhadnagyot nevezte ki. Panasz merült fel a szinérváraljai iparosok körében amiatt, hogy az újvárosi legközelebbi vásáron csendőrt nem lehetett találni s a más vagyonára éhes tolvajok kényök-kedvök szerint garázdálkodhattak, nem lévén, aki üldözze, illetőleg kézre kerítse őket. Nem tudjuk, mennyiben van alapja a panasznak; de ha tényleg igy történt, súlyos mulasztásról van szó, mit jövőben kerülni kell. Adomány. Dr. Székely Farkas, egyesületi alelnök 6 koronát adott át a szegénysorsu iskolásgyermekeket segélyező egyesület javára, mint egy, magát megnevezni nem akaró egyén tanulási diját. Az adományért az egyesület nevében köszönetét mond Baum Károly, pénztáros. A Szatmárvármegyei Gazdasági-egyesület e hó 1-én tartotta közgyűlését tisztujitással kapcsolatban Az elnöki tisztségre dr. Falussy Árpád lett megválasztva Nagy László volt főispán helyett. A közgyűlés a Jképviselőház napirendjén levő cselédtörvény ellen foglalt állást, miután a gazdák érdekeit sérti és felír a képviselőházhoz, hogy vegye le a napirendről. A Rákóczy-zászló javára Szinérváralján, pün- köst második napján hangversenynyel egybekötött táncmulatság lesz, melyre a meghívók a napokban szét lesznek küldve. A mulatság igen kedélyesnek ígérkezik. A részletekről jövő számunkban írunk. Gyászhir. Nagybánya jeles képzettségű és költői lelkületű volt tisztiügyészének; néhai Nyirő Sándornak özvegyét, született Ember Gizellát sok súlyos csapás után, ismét keserű, szivet-lelket leverő bánattal látogatta meg az intézkedéseiben kifürkészhetetlen és sokszor oly kérlelhetetlen sors. Egyik kedves, szép és igazán magas műveltségű, szelíd lelkű leánya: Nyirő Zolna meghalt ápr. 25-én Budapesten. A korán kiszenvedett derék leány a főváros egyik polgári iskolájának volt tanítónője, ifjú apostola a magyar közmivelődésnek nemes lelke egész hevével. A pálya véget ért, a bájos virágszál letört, az özvegy édes anyának és a testvéreknek mérhetetlen fájdalmára. Merítsenek a vigasztalás örök forrásából gyógyító balzsamot sajgó sebükre. Az érző lelkek velük együtt éreznek, a súlyos veszteséget mindenki sajnálja, a ki ismerte a szép reményekre jogosított leánykát, s az általános részvét talán könnyít valamit a súlyos kereszten, mit az életben hordoznunk kell! A család gyászlapja igy hangzik: Özvegy Nyirő Sándorné született Ember Gizella, úgy a maga, mint gyermekei: Gizella, Évi, István és Sándorka nevében is, megtört szívvel jelenti, hogy szeretett, drága felejthetetlen leánya, illetve gyöngéden szerető gondos testvérük: Nyirő Zolna Budapest városának Batthyányi- utczai polg. iskolai megbízott tanítónője folyó évi április hó 25-én reggel egy heti szenvedés után, életének 23-ik évében az Urban csendesen elhunyt. A drága halottnak hült tetemei folyó évi április hó 26-án pénteken délután 4 órakor fognak az I. kér. uj Szent Jánoskórház halottas kápolnájában a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a farkasréti sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért folyó évi április hó 26-án, pénteken délelőtt 10 órakor fog az uj Szent János-kórház kápolnájában az Egek Urának bemutattatni. Budapest, 1907. évi április hó 25-én. Ifjú álmai felett virrasszon a szeretet angyala! A siketnémák debreceni intézetének igazgatója és egyik tanára nyolc növendékkel lerán- dult Szinérváraljára és itt e hó 5 én, vasárnap délelőtt 11 órakor bemutatta a nagyszámban összesereglett hallgatóság előtt a siketnémák oktatását. Gácsér, igazgató felolvasása, valamint
