Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-27 / 35. szám

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Fél évre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilllér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: IP .A. BI A. IST ISTVÁN A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő­ségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Hasznos-e a részletfizetéses bevásárlás ? Amióta pénzük nincs az embereknek, kitalálnak mindenféle módot a szegény kereskedők arra, hogy túladhassanak porté­káikon. Adják kölcsönbe, hitelbe s ami ma­napság legdivatosabb: részlettörlesztésre. A részlettörlesztési manipuláció pedig veszedelmes egy játék, olyan, mint a két­élű kard, vág előre és vág hátra, sohase lehet tudni, hogy melyik esik tőle, az-e, aki elad, vagy aki vesz? A hírlapok tele vannak oly hirdeté­sekkel, melyekben keresett áruk ajánltat- nak részlettörlesztésre. Nagyszerű egérfogók megszorult emberek számára! Nem is kell hozzá könnyelműség, csak egy kis elszámitás, hogy felbillentse az egyensúly mérlegét a havi bevételekben és kiadásokban. Ha nincs bútorod, vagy ócska, ami van s akarod cserélni: kapsz rögtön egész szobaberendezést nyomorult 20 korona havi törlesztésre. Te ezt nem is találod soknak s belemégy a vételbe, lekötöd magad három esztendőre, hogy űzeted havonkint pontosan a részleteket. Ha nem fizetsz, tudod úgyis, hogy bepörölnek rögtön az egészért. Azután, ha már bútorod van, hát tükröt is kell venni. Azt is kapsz pompásat 80 koronáért havonkénti 4 korona részlet- törlesztésre. De a képek is régiek. A rámájuk se divatos. Azokat is ki kell cserélni. Ve­szed azt is részlettörlesztésre. No meg könyvtár is kell, Arany, Vörömarthy, Jókai meg egy lexikon. Ezeket is lörlesztheted. Órára, szőnyegre is szerződhetsz részlet- fizetésre. Azután benézesz egy szomszéd boltba, ott szerződői gukkerre, messzelátóra, szivar­tárcára, lőfegyverre és holmi karácsonyi és újévi ajándékokra ugyanily havi részletekre. Szóval: szerény jövedelem mellett is pár nap alatt egészen úrrá De bezzeg megérzed már a legelső hónapban a terhet és ha kissé túl találtál belemászni a részlettörlesztésekbe, végzetessé válhat az könnyen rád nézve, mint ahogy vált is sokakra, akik különben rendezett vagyoni viszonyok közt éltek. Leghamarább belemásznak e rósz spekulációba a szerényebb fizetésű tiszt­viselők. Akik már is nyakig vannak benne, azok szomorú példája ne riaszszon el min­denkit ez ajánlatos külsejű veremtől, amelybe könnyű ugyan belemászni, de bajos kijutni belőle. A házasságról. Szép az élet, ha azt a megelégedés és boldogság aranyos verőfénye sugározza be és ha magasabb célok töltik ki annak belső tartalmát. De mi az, ami neki fokozottabb érde­kességet kölcsönöz és a férfit feladatainak igazi magaslataira emeli? Valóban nem a pénz, mely oly külön­féle változatos alakban jelenik meg előttük, sem a tavaszi verőfény, mely mindent uj életre kelt, sem a dicsvágy, mely néha nagy tetteknek a rugója, hanem a nő, aki egye­dül bir azokkal a kiváló képességekkel, hogy az életet kellemessé, bájossá és érde­kessé teheti. A nő! Mily halom nemes fogalom fűződik ez egy szóhoz! Mennyit fejez az ki és mi mindenre képes! A magánosán álló férfi, ha gazdag, nem tudja igazán élvezni a vagyona nyújtotta előnyeit, ha szegény, sokkal súlyosabb a munkája, mintha neje lenne. A nőtlen ember gondolatai, tettei, világ- vagy egyéb nézetei egészen mások, mint a nős emberéi. Hisz nincs, aki irányt szabjon gondolatainak, ki nemesítse tetteit és javítgassa nézeteit. A nő átalakító hatása kiterjed a férfi egész lényére. De természetesen csak akkor, ha a nő tudatában van nemes és nagy­szerű feladatának és ha férje részéről abban a tiszteletben részesül, mely őt méltán meg­illeti. S ezen tiszteletet tartozik minden férfi nejének föltétlenül megadni. A családi élet csak akkor lehet igazán boldog, ha férj és nő megértik egymást, ha egyik elnéző tud lenni a másik iránt és ha mindenik tiszteletben tartja a másfk jogait, szabadságát, mert a nő nem alá­rendeltje a férfinak, hanem életének olyan párja, »énc-jének természettől rendelt ki­egészítő. része, mely nélkül a férfi csak valamivel több a semminél, de annyi semmi­esetre sem, hogy társadalmi és honfiúi kötelezettségeinek ethikai szempontból meg­felelne. Ha azonban a nő kiegészítő része a férfinak, ugyanily kiegészítő része a férfi a nőnek is, ki férfi nélkül szintén csak fél rész. Egyik a másik nélkül a társadalom­ban csak annyit ér, amennyi munkát vé­gezhet és igy csak valamely gép árával egyenlő. A házasság ezt a kétes értéket megszünteti és a legmagasabb értékre emeli. Ily szoros viszony lévén férfi és nő közt, nem természetes-e, hogy kölcsönös tiszteletben tartsák egymás jogait? Hisz régi igazság, hogy aki másokat elnyom, maga sem szabad, ő is elnyomva érzi magát. A szabadságától megfosztott vagy szabad­ságában csak korlátolt nő nem képes anyai, hitvesi feladatának megfelelni és ennek oka a férj, ki nem azt tekinti feleségében, amit tekintenie kellene, hanem valami alárendelt egyént lát benne, ki arra való, hogy az ő szenvedélyeit tűrje és kedvteléseinek objek­tuma legyen. A nők méltóságának, erényeinek tisz­A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Előttem vagy . . . Előttem vagy éjjel-nappal S énmagamtól kérdem : Mi lehet az, mért szeretlek Tégedet oly mélyen ? A termeted nem csodásabb, Nem különb, mint másnak, Szemedben sincs a csillagnál Több tüze a lángnak. Homlokodra omló hajad Bodor, mint sok másé, Hejh, de egy-egy mosolyod a Fényes mennyországé. Utas Zsigmond, A hitves. — Irta: Vadász Lajos. — . . . Kényszeritették. Mire kényszeritették: A férjhez menetelre! De Istenem, hisz ez oly hihetetlenül hangzik. Kényszeríteni valakit! A nőt a férjhez menetelre. A huszadik században. Szinte lehetetlenség, mégis úgy van . .. Etelkát kényszeritették. A szülei kényszeritették Mert. ., mert a párthi nem volt mindennapi; aztán a sok váltó, a sok hitelező, a sok adósság. Más megoldás nem volt. Valakinek a családból fel kellett magát áldozni. A fiuk csak nam vehették magokra Krisztus keresztjét. Azok előtt fényes jövő állott. A leány, az egyetlen gyenge leány azonban lehet olcsó portéka, amolyan tedd ide, tedd oda eszköz ; védangyal, megváltó — minden! És lett is! A jó párthit nem kellett sokáig kapa­citálni. Mohó kapzsisággal nyúlt a szépséges rózsabimbó után; leszakitá, hogy mielőbb elher­vadjon, szemétre kerüljön. Ah, mert Adorján csak bábot, élvezeti eszközt látott a nőben mindig. A kölcsönös vonzalomra, szeretetre és más egyéb ideális kapcsolatra nem adott semmit. Érzéki szerető volt a szó szoros értelemben és olyan • gombház, ha leszakad, lesz másc-féle elvet valló himpellér fickó, akihez — mondjuk meg az igazat — inkább egy furia illett volna, mint az angyali szelidségü és fenkölt lelkű Etelka. Ámde a sors játékának ki meri útját állani? A lét könyvében igy volt megírva és Etelka az oltár elé lépett, övezve a menyasszonyi koszorúval és fátyollal, szivében az örökké tartó boldogtalanság érzeté­vel, remény, vigasz nélkül, ügy állott ott, mint a tövissel koronázott Jézus, aki az örökké, tartó vezeklés első lépését most teszi meg. Zeng a koboz, sir a hegedű szerelemről, boldogságtól. Dévaj kedv, pajzánság honol a menyegzői házban. A képmutatók, kárörvendők káprázatos dőzsölése tulharsogja a fájó szív han­gos dobogását. De ugyan ki is vizsgálgatná itt a szivek és vesék titkát Istenen kívül? Senki! Csak az anya látja borúsnak leánya homlokát, de az is hamar megvigasztalódik ; — ő sem volt máskülönben . . . meg a sok váltó, adósság . . . Aztán az egyik felkelő napot a másik követi. Az esküvel, a pénzzel lekötelezett portékán orgiát ül a vandál érzékiség. Csupa hétköznapiság . . . Ne kérdezz, ne kutass semmit te igazi áldozat­bárány te, hiszen láthatod, hogy a magas régiók búvárkodására hivatott embernél nincs gonoszabb a földtekén. Meg aztán te hitves vagy már, aki­nek egyéb rendeltetése alig van, mint az ezzel járó kötelességek hivséges betöltése. Avagy ellen­kezni akarsz? Mit érsz vele?... Eszményiség után áhítozol ? Szerelemről, boldogságról álmo­dozol, amire a legutolsó koldus ivadék is számot tarthat? Meddő önámitás! Te a sors számkive­tettje vagy. Pelikán vagy, mert öngyötrésed, önmegtagadásod, — véred árán nyernek tőled mások uj életet és kell, hogy nyerjenek , . . Add meg magad sorsodnak. Sürgölődjél nagy sziveddel kötelességeid számos ágazata körül. Végy kötényt és főzz. Neveld gyermekeidet isteni türelemmel és szeretettel. Lágy mosoly üljön aj­kadon, ha férjed mások ölelő karjaiból kibonta­kozva, durva fitymálással, hetvenkedéssel kifo­gásolja lényedet. Csendes resignáczióval hajtsd

Next

/
Oldalképek
Tartalom