Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-31 / 44. szám
Október 31. őrizte nemcsak testi frisseségét, de szellemi üde- ségét és kitőnő kedélyét is. Gesztenye barna haja fölött nyomtalanul múlt el közel 8 évtized és csak kicsi görnyedt alakja és szőke szakállábán mutatkozó ősz szálak sejtették magas korát. Társa volt a régi jó táblabirónak. Csak német neve és német arcvonásai emlékeztettek porosz származására. Érzelmeiben és természetében kuruc magyar volt. Soha nem hordott német ruhát. Germán arca, hosszú szőke szakála érdekes ellentétben állottak Kossuth kalapjával, zsinoros attillájával és rámás csizmáival. Politikai mozgalmakban régebben élénk részt vett. Törhetetlen clőharcossa volt a 48-as eszméknek. Nagy kegyelettel emlékezett mindig a márciusi eseményekre, melyeknek tanúja volt: Azzal ünnepelte meg a március 15-ét, hogy bizalmas emberei társaságában elszívott egy pipával abból a dohányból, melyet még 1848-ban tett el. (Most már elárulhatjuk ezen pénzügyi kihágás titkát a fináncoknak.) Soviniszta sohasem volt. Szívesen beszélt németül és mindig dicsekedve említette, ha egy-egy német levelet in valamely osztrák kartársának. Erős hazafiassága ■mellett sem volt elfogult, mindig nagyon tárgyilagosan tudott beszélni a: forradalom levezetését kereső abszolút korszakról és-mindig dicsérte a Bach korszakbeli közigazgatást, amely szerinte sokkal jobb volt a mainál. Sehogy sem volt megelégedve a mai köz- igazgatással és igazságszolgáltatással. Fanatikus lelkiismeretességgel képviselte feleinek érdekét. És sohasem törődött vele, ha a bíróságok, vagy hatóságok igazait vagy vélt igazait nem ismeri el. Felment, ha kellett a királyig. Nem egyszer a minisztereknél személyesen tett panaszt a hatóságok ellen. Szokásaiban és külsőségekben conzervátio volt, de gondolkodásában élég modern. Az elsők egyike volt, ki megbarátkozott a nőemancipáció eszméjével és leányát tudományos pályára nevelte, S mindig nagyon büszke volt tanár leányának szép előmenetelére és kitűnő vizsgáira. Nem szerette elárulni jószívűségét és ennek megnyilatkozását mindig . kíméletlen modorával igyekezett palástolni. A legszeretetíeljesebb megjegyzéseit is goromba hangom f ette és ilyen hangot használt 'azokkal szemben, a kiket nagyon szeretett. Ha eIérzékenyii 11, ami gyakran megtörtént rendszerint érős káromkodással igyekezett elterelni a figyelmet könnyes szemeiről. Nagyon vendégszerető volt. és még életének utolsó éveiben is szerette a vig társaságot házánál. Mindig részt vett a mulatságokban, nem egyszer derékon fogott egy-egy szép menyecskét és úgy eljárta vele a ropogós magyar csárdást, hogy bizony mi fiatalok nem igen tudtuk volna utána csinálni. A Barnicson lévő szép szőlője volt kedvenc tartózkodási helye, melynek egyik nevezetessége a boros pince. A pince nehéz; ajtaját oly ördöngös varázs lakat zárta el, melyet senki sem tudott "ki nyitni az öreg uron kívül, ha a kezébe adtán is E kulcsot. A lakat mögül kerültek elő a kitűnő borok, melyeket az őrég ur olyan szívesen tett vendégei elé. Csak elibiik tette az üveg bob és poharat, de nem kínált senkit és jaj vq.t másnak is, ha valakit kínálni próbált, vagy valamelyik az Isten,, kiáltott s azután messze terjedő hangon ... Egy ugrással a folyósón termett, Rtuinia egész lakossága visszafojtotta lélegzetét ... A kozák keresztelt vetet magára eltűnt a füstben. • Lovaik készen állnak, — szólt a kocsis a bakra mászva. Várj! . . . szóltam halk hangon. Barátom mellettem állt és szint oly figyelemmel várta a dráma megoldását, mint mi. A kozák füstbe borítva jelent meg, karjában tartotta a félig elájult ven zsidónőt. Pipája akkor is a foga közt volt. Diadalmas ordilás togadta. — Itt van az öreg anyád, — szólt a zsidóhoz. E pillanatban ágyulüvésszerü zajjal megpaP tant a tető, és az egész épületet elborította a tűz, de most már senkit sem érdekelt: minden szem a kozákra volt függesztve.— No fizess! —- szólt. — Hogyan, hebegett a zsidó, már? Várj, legalább mig családomat biztonságba hoztam. — Ne marháskodj! -r dörgött rá fenyegetőiig a kozák, (úgy látszik ez volt a kedvenc szava) fizess Jri, mert Gyáva szokásból a mészáros arca elé tárta kezét, de a kozák nem is akarta megütni. Rámeresztő szemeit, melyekben kigyult a harag tüze, Fösvénységétől elvakultan,- a zsidó nem ügyelt erre; icszketve vette, eiő zsíros tárcáját kebléből, vendég poharát megtöltötte. „Ott van az asztalon — szokta volt mondani — töltsön mindenki magának ha kell, de senkit nem kell kényszeríteni.“ Kimondatott immár az Ítélet, mely örök pihenésre kárhoztatja a soha meg nem pihent öreg urat, amely örökre lecsukta a kifejezésteljes szemeket és örök hallgatásra kényszeríti az egykor beszédes ajkakat. Elköltözött a derék jó Károly bácsi, kinek mindnyájan kegyelettel fogjuk megőrizni emlékét. Halála október 23- án reggel 5 órakor következett be. Temetése 25-én d. u. 3 órakor történt a gyászház udvaráról. A koporsón ott láttuk a gyászoló család, a szinérváraljai kir. járásbíróság, helybeli kartársai és a Katona Sándor dr. koszorúját. A család a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtelt szívvel és mély bánattal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édes apa vő és sógor émléri Wolkenberg Károly ügyvéd életének 76-ik évében 1905. évi október hó 23-án regget 5 órákor hosszas szenvedés után örök létre szenderült; hült tetemei a szinérváraljai róni. katli. sirkertbe 1905. évi október 24-én d. u. 3 orakor fognak j örök nyugalomra helyeztetni. Az elhunyt drága halott lelki üdvéért a a gyászmise 1905. évi október 25-én dél előtt 9 órakor fog a helybeli római kathólikus templonban az Egek Urának bemutattatni. Az elhunyatnak legyen örök nyugadaliTia ! Kelt Szinérváralján 1905. október 23-án. ö:v. Wqlkenberg, Károlyné' szül. Bartók Carolina, bánatos özvegye. Béla, Ilonka, Mariska, Margitka, gyermekei. __________SIZNÉRVÁ RA LJ A_____________ HÍ RE K. Kinevezés Budapest fő- és székváros főpolgármestere, dr. Lacheta Brúnó, Budapest — lipót- mdzei állami elmegyógyintézeti másodorvost a budapesti „Uj szt. János kórházhoz“ segédorvossá nevezete; ki. Főispán. A hivatalos lap f. hó 22-iki számában közölte, hogy Nagy László^ alisqán Szat- márvármegye főispánjává; neveztetett ki. A kine- j vezés Szatmárnémeti szab. kir. városra nem szól, s így valószínű, hogy Szatmár külön főispánt kap. B. e. Meszéinyi Gyula püspök síremléke Nem sok írd díszes márványemlék fogja ékesíteni Szatmár feje leírni bökezüségü püspökének sírját. Tornáim Felix, a rk. székesegyház főoltárának ( készítője, laibáchi míífáragó- mester megbízást kapott a sire,lilék tervének elkészítésére, — Az emlékmű karrarai márványból, dús aranyozásai s megfelelő motivumokál készül. Köszönet nyilvánítás. A misztótfalusi ev, ref. egyház elöljárósága által közelebb tartott tánc?- mulatság alkalmával ielüifizettek, illetve jegyeiket megváltották: Guithám jószefné 4 K,. Veress Albert 2 K, Fífep Gábor 2 K, Ráái János 2 K, névay Nagy Gustáv 2 K, Papp János 2 K, Mészáros István 2 K, Sziivásy József né 2 K, Fekete Bálint 2 K, Lázár.-Berlalan 2 K, Lázár Géza 1 K, Da innige Sándor 1 korona. — Kiknek e helyütt mond köszönetét az — egyház elöljárósága. habozva uyitotta, turkált benne hosszasan, végre egy rongyos .darab papirt vett elő és a tűz uj táplálékot'nyerve, élénken megvilágította az egész teret, mintha dél volna.. —- Egy rubel! — Ordított a kozák-— pipáját messze eldobva — egy rubel, mert életemet vészé-- lyeztctem! Egy rubel! Óh j Te! átkozott kutya!,, í Inkáb ingyen visszaviszem! > i Ismét megragadta a szerencsétlen vén asz- í szonyt és mielőtt valaki kitalálta volna gondolatát, a ház felé rohant. A folyosó mégsem égett;,oda sietett terhével, meglóbáíta: és beledobta a tiizbe Azután a tömeg felé fordult; — Egy rubel! . .-.Disznó zsivány; Menj, keresd meg most Irigyen anyádat! — Vágtass! kiáltottam a postásra. Nem voltam képes továb maradni, Abban a pilanatban, hogy postakocsi elindult, a homlokfal előre szakadt és elválasztotta a kozákot a tömegétől. Magas alakja feketén vált el az izzó háttértől. Átakart ugrani az akadályon, egy lezuhanó gerenda főbe ütötte és elbukott . . , — Gyorsan 1 Gyorsan! Könyörögtem a postakocsisnak és hogy sürgessem, ökleimmel vettem hátba. Közbevágott, lovai vágtattak; a tömeg gépiesen kitért és nehány perc múlva a szabad tájon voltunk . , . Egy hétig nem tudtunk aludni, 3. Apró műkedvelők jótékonysága. Zenei Zsenike és Kepes Margitka egy allkalomal a szülői házánál gyermekelőadást rendezett s annak tiszta jövedelmét 6 korona 50 filmben a szegény gyermekek felruházására alakult egyesület javára ajándékozták. Ezen jóságokért az egyesület nevében e helyen is köszöntet mond: Baum Károly, pénztáros. Október 31. 1517. október 31-én szegezte ki Luther Márton wittembergi pap a vártempipm ajtajára azt a 95 tételt, mely alapja lett.a később , nagy erővel fellépett hitújításnak. E nap emlékére a magyar protestánsok minden évben október., utolsó vasárnapján ünnepet ülnek.. A szinérváraljái református templomban a reformáció emlékét ehó" 28-án ünnepelték, amikor Sátor Dávid lelkész remek beszédet tartott, ... - • . •' A bál. F. hó 28-án zajlott le a szinérváral- jai ifjúság által szegény gyermekeink karácsony- , fájára rendezett táncmulatság. Nem akarunk azokra ' ' a teljesen alaptalanul és indokolatlanul támadt pletykákra és egyedül a humánus Célra szolgáló rendezőség ellen intézett támadásokra kiterjesz- kedni, a melyek ennek a mulatságnak kezdenie- nyezése óta napról-napra, óráról-órára támadtak," • egyedül esak annak a constatáíására szorítkozunk, * hogy a pletykák és támadások intézői elérték céljukat, mert a bálnak anyagi (de nem erkölcsi) si- ' kerét alaposan megrontották. Ezzel pedig — tefo A mészetesen — nem a rendezőségnek, de annak a humánus célnak ártottak, a mit a mulatságot ren- dezö ifjúság zászlajára tűzött. "—- Ilyen körűimé-, ", nyék között tehát érdekesebb volna azok névsoV' •. iának közlése, a kik a mutatságról távol maradtak; (Lapunk tere kicsiny erre. —. Szerk.) de hát .ezt — bocsássuk meg, a mit cselekedtek — ez alka- * lcmmal mellőzzük. A mulatságon kevesen voltak- és jól mulattak, ha pedig egy mulatságon-jól ■ niulatnak, az sikerül is. — jelon voltak: asszonyok: Kovács Gyuláné, Mándy Zoltánná, Gerber, Ödön :é, Stetz Sándorné, Bajnócy Gézáné, Szabó ■' Jánosné. — Leányok: Gerber Irén, Kovács Ma-, -‘ riska és Ilonka, Stetz Erzsiké, Bajnóey Berta,-• Mándy Gizi és Szabó Mariska. A bikszádi vasút előre láthatólag december 15-én nyílik meg. Nem akarunk profétálgatni, de ■■ azt hisszük" keservesen meg fogja báni Szinérvár- 5 alja is, meg a nagybányai vasút is, ha nem igyekszik mielőbb arra, hogy a jszinérváralja-avaSuj városi • I rendes vágányu vasút kiépítésével rhentse meg, : ami még megmenthető. Ne várjuk a kezdményést ■ egymástól és ne tekintsük egymást elénségeknek, / hanem érdek társaknak. Ha a közjó már egyáltalán : nem lelkesít, indítson cselekvésre az önérdek, í Az önérdek is közérdekké magasulna ez alkalom- /, mai s ebben azügyben. Járda. Nem beszélünk bolondokat: Nem Szinérváralján, hanem Erdődön járda fesz. Az erre " vonatkozó hirdetményt okulásul és .követendő é. ’ például itt közöljük. Arlejtési hirdetmény. Erdőd nagyközség belterületén mintegy 155Ö négyszög méter területű kőjárda elkészítése és a meglévő ' *' régi járda kijavítására a ■. képviselő-tesiulet által 5600 korona irányoztatott elő. Felhivatnak miridár; - :' zok, kik ezen mukálatot elkészíteni óhajtják, hogy ■ az előirányzott összeg 5* 1 i,-ának előzétes Tefizetésé ~ után ajánlataikat a község előjáróságához folyó évi október hó. 28-ig adják be, hol a munkálatra vonatkozó feltételek a hivatalos órák alatt megte- ~" j kinthetők, Ajánlattevők közöt a .versenytárgyalás folyó évi október hó 29-én délelőtt 11 órakor fog megtartani Erdőd község házánál.""Kéjt Erdődön, 1905: október 12; Radetzky Dezső, jegyző; Prqpszt ' fo Mátyás, bírói ' > -... Sít az ősz. Nemcsak a hangos szüret ;és a hulldogálö sárgult falevél hanem az utcán. összá- :..- huzódva, dideregve siető szegény rongyaikkal' alig. j eltakart gyermekek látása is hangosan kiálítjá. felénk: itt az ősz. Nemsokára itt lesz a'tél is. Azok , a szegény, ron'gyos"gyermekek nem tűnhetnek -el, az utcáról akkor sem, ifiért iskolába kell jármok." Akinek az Isten csak valamenyiveí is tobet'adott: ■'£' a földi javakból, mint amennyit nélkülözni képtelen,,. ■ fordítsa tekintetét ezekre a szerencsétlen; éhezőé i. ? fázó gyermekekre és jöjjön segitsékgökre bármily.. csekély adománnyal. A szegénysofu iskolás gyerme* j-í keket segélyező egyesület buzgó apostolai, a , den jóra szívesen áldozó nők a napokban kopogtat- .- nak az ajtókon. Ne találjanak ök zárt ajtókra .rideg rr- keblekre, mert nem érdemes az Isten szeretetére,^ az olyan ember, akiben nincs emberszeretet, nincs,.~ könyörület. Adományokat a szegény gyermekek,;-" jávára szerkesztőségünk is szívesen gyűjt es nyugtáz. Engedjétek fel sziveteket, ; - . Elitéit tanító, Hajdúk László komorzáni oláh tanítót 8 napi fogházra és 100 korona pénzben.--..
