Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-31 / 44. szám

4. 1905. október 31. tetésre ítélte a szatmárnémetii leír. törvényszék, mert ezelőtt 3 évvel Fried Samu közjegyzőt és Uosvay Gusztáv iőszolgabirót nyílt utcán megrágalmazta, sőt az igazságszolgáltatást is meggyanúsította. A törvényszék ítéletét a debreceni ítélő tábla is hely­ben hagyta. Az ítélet ellen beadott semmiségi pa­naszt a Curia elutasította. így aztán Hajdúknak nemcsak ezt a büntetést kell kiállania, de a tör­vény szerint tanítói állásától is el kell mozdítani. j fekete tábla. | Botrányos az az állapot, amelyben városunk utcái vannak. Nemcsak a sár- ténge-iről, meg az óriási tisztátalanságról szól az ének, hanem igazi tengerről, mely (hogy az ellen­tétek itt is találkozzanak) az Erdős Kárpátokhoz hasonló hegyláncolatról. A róm. kath. templom előtt, a kereszt jobb oldalán csolnakázni lehet a vizen. Nem a Szinyér-patakon, hanem a „disztér“-en. Nehogy a viz valahogy magától befolyhasson a patakba, gondoskodtak hatalmas töltésről, mely a lefolyást megakadályozza. Nem tudjuk, ki rakta ki ezt az újkori járdát nagyobb biztosságra a járó­kelők nyaktörésének; nem kérdezzük, ki engedte még a köztérre rakni ezt a korzó-szegélyt; de azt kötelességünk .megkérdezni, hogy ki tűri meg az ilyen botrányos állapotot ? Ügy látszik, nálunk nem­csak megcsinálni, de eltűrni is tudják a rendetlen­séget. Kérjük az illetékeseket, hogy felszólalásun­kat tudomásul venni és a botrányos állapotnak mi­előbb véget vetni szíveskedjenek. Pedrő. Elhamvadt község. Szinfalu községben a. napokban tűz ütött ki, mely harminckét há at és 13 gazdasági épületet elhamvasztott. A leégett épületek között van Károlyi Alajos grófnak nagy- terjedelmü gazdasági épülete is. A tűz localizálása dacára a folytonos esőzésnek, lehetetlen volt és a községnek kétharmada elhamvadt. A kár igen nagy, mert az elhamvadt házak közül kevés volt biztosítva. Megölte a malom. Szatmárrd megrázó szerenssetlenség hírét közli velünk alkalmi tudósí­tónk. A Galeczky-féle malom bérlője, Pál Sándor, alig pár hónapja megnősült fiatal ember, a lecsú­szott gépSziját tette fel a malmot hajtó nagy kér - kre. Mikor munkájával elkészült, a kerékben megakadt a ruhája, mely öt oly erővel ragadta magával, hogy a szegény ember feje a szó szoros értelmében szét ömlött, az a .yve^e szerte freccsent a falakon. A test minden rébze egy felismerhertlen, alaktalan hustömeggé gyúródott össze. A rendőrség és a mentők azonnal meg dentek a helyszínén. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel a borzalmas esetről, de, a mentőknek nem akadt dolguk, mert akkora már Pál Sándor meghalt. Nincsen betegség házánál mai számunk­ban megjelent hirdetésre ezúton is felhívjuk t. ol­vasóink figyelmét. CSARNOK. _________ A hét története. (Uj harc. — Szász Károly temetése. — Koburg hercegék válópöre. — Baneth Sándor meg van. - Rudnyánszkj Gyula viselt doi-ai. — A sárvári katasztrófa. — Á leány­vásár ellett. — Őrült automobil. — Bartna Miklós halála. Hát most mi lesz? kérdezik egymást az emberek, azok is, a kiknek a politika „kenyerük“, meg azok is, kik bölcs és még bölcsebb mondó- káikat a vendéglők és kávéházak asztalai mellett szokták szélnek ereszteni. Biz ennek eltalálására nagyobb bölcsességre volna szükség, mint amennyi az emberi elmébe fér. Fehérváry ismét miniszter- elnök, minisztertársai is tényleg megvannak már, a kabinetválságnak vége, A király, „kedves Fehér- váry“-jához intézett kéziratában annak a remény­nek ad kifejezést, hogy sikerülni fog „alkotmá­nyos“ utón rendet csinálni. Az érdeklődés immár csak a körül forog, miképen szándékozik Fehér­váry az alkotmányosságot a hozzávaló nép közre­működése nélkül fabrikálni. A nemzet ugyanis erősen bízik abban, hogy a burkolt abszolutizmus számára nem lesz lehetséges alkotmányos formát találni, Hazánknak egyik nagyját kísértük pár nap előtt örök nyugalomra. Meghalt Szász Károly re­formátus püspök, a koszorús költő, a ki a sza­badságharcnak is vitéz katonája volt. Egymásután sírba dőlnek ők, kik részesei valának a nagy, a dicső küzdelemnek. Bevonulnak a béke birodal­mába és a harcot utódjaikra hagyják. Ám a nagy elődök emlékét kegyeletben tartjuk és felbuzdulva példáikon lankadatlanul küzdünk mi is a haza javán. Egy nagy feltűnést keltő válópör izgalmaitól szabadultunk a héten. Koburg Fütöp herceg ud­S 2IN É V ÁRRALJ A valevőleg válópört indított neje Lujza hercegnő j ellen. Amikor azonban a góthai törvényszék elé került az ügy, az elnök felszólította a felek ügy­védjeit, hogy egyezkedjenek ki, intézzék el az anyagi kérdéseket s maradjanak békésen külön a házasfelek, a nélkül, hogy törvényesen elválljanak, a mi ellen úgyis vallási és törvényes akadályok forognak fenn. Az ügyvédek hajlottak a szép szóra s mostanában javában folynak az egyezke­dési tárgyalások. Megvan ! Megvan tehát végre, a kit oly soká hiába kerestek. Természetesen Baneth Sándorról és nem Kecskeméthy Győzőről van szó, a ki elég szemérmetlen, hogy míg bucsuzás nélküli távo­zása után is sok költségeket okoz a hatóságok­nak hiábavaló nyomozása címén. De meg van Baneth Sándor, „Zeysig“ uram csatlósa. Azaz hogy csak úgy van meg, mint az egyszeri török, kiről a magyar vitéz elmondta, hogy: „Fogtam törököt, de nem ereszt el.“ Bércy kapitány a zü­richi pályaudvaron szerencsésen letartóztatta Ba- nethet, de Baneth rövidesen — ismét szerencsésen — szabadlábra került, mert a svájci rendőrség | külföldi politikai bűnösökkel szemben nem jár el. Bércy kapitány most igen szépen kéri Banethet, hogy önkéntesen jöjjön haza és vegye tekintetbe, mily nagy sikert jelentene ez a rendőrkapitány részére. Már az bizonyos, hogy ezt a csekély szívességet csak megtehetné neki Baneth, tiszta udvariasságból is, mert hiszen idehaza oly meleg fogadtatásra találna, hogy egyhamar el nem eresz­tenék. A zseniknek, úgy látszik, a gyakorlati élet­ben nem nagy a szerencséjük. Biztos zár alatt van Zigány ur, a zseniális író. A zseniális költőt, Rudnyánczky Gyulát pedig e héten tartóztatták le a fővárosban, a miért a törvénykönyv szerint nem egészen kifogástalan cselekedeteket követett el, így szegik szárnyát a kíméletlen bíróságok a zsenik magas röptének. A sárvári selyemgyárban nagy robbanás történt. A hatalmas gyártelep egy része romokban hever és rontok alól iszonyúan megcsonkított em­beri holttesteket húztak ki, Eddig hat ember holt­testére bukkantak, de az áldozatok száma való­színűleg nagyobb, mert a munkások közül még sokan hiányoznak. Brémában összeült'a leánykereskedés ellen harcoló német kongresszus, melyen nem éppen a legdicséretreméltóbban emlékeznek meg hazánk­ról. Az egyik előadó ugyanis azt állította, hogy Budapest és Lemberg a világ legerkölatdenebb városai. Nem-e volna tanácsos, ha a saját házuk portája előtt is kissé elsöpörnék a szemetet az erkölcsükkel fitymáló németek? Hiszen úgy tudjuk, hogy Hamburg is Németországban van és erkölcs­telenség tekintetében még eddig a világ egyetlen városa se érte el azt a rekordot, melylyel a német Hamburg dicsekedhet. Úgy látszik, a németek tejében szállt az „őrült automobil.“ Ez a kifejezés a német szelle­messég szüleménye, abból az alkalomból, hogy keresztül-kasul száguldja Németországot egy auto­mobil, mely könyörtelenül letipor mindenkit, a ki útjába kerül. Gazdáját eddig még nem csíphették el, nem is gyanítják, hogy kicsoda. Valószínűleg azonban német haladó partt, mert tagad Inatlanul német alapossággal gyilkol és rohamosan halad. A régi kormányt ismét és ismét kinevezte a király. Hat közülök azonnal v. b. t. t. lett. Elnök: Fehérváry Géza báró, belügyi: Kristóffy József, igazságügyi: Lányi Bertalan, kereskedelemügyi: Vörös László, honvédelmi: Bihar Ferenc, vallás- és közoktatásügyi: Lukács György, földmivelés- ügyi: Féilitzsch Arthur báró, horváth miniszter: Kovácsevics István. Fehérváry egyelőre, mig vál- talalkozó akad, magíartja a pénzügyi és a kirily személye körüli tárcát is. György Endre hamar megunta a dicsőséget s levetette a Gyuri Bandi nevet. Bartha Miklós, a metsző tollú iró, a magyar publicisták egyik legelsöbbje október 18-án Bu­dapesten meghalt. Politikai' pártja nagyon sokat köszönhet az Ő életerős iiás módorának, mely az utóbbi időben iskolát teremtett a hírlapirodalom­ban. Nevezetes időben, 1848-ban született. 57 évi küzdelmes élet után letette a tollat, melylyel rét- tenthetlenül harcolt s melyért egy alkalommal testi épségével fizetett. — Nyugodjék békében. Főmunkatárs: dr. KABA TIHAMÉR. Laptulajdonos: FÁBIÁN ISTVÁN. Piaci árak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron okt. 26.-án a követ­kező legmagasabb árak érettek el: Búza (mm.-ként ) . . — K 14— 40 f. Rozs („ „ ) . . — K 10— 60 f! Árpa („ „ ) . . — K 12— 20 Tengeri („ „ ) ó 16 K., uj K 14— 40 f. 2ab ( „ „ ) • . — K 10— 60 f. 9185—1905. tksz. Hirdetmény. Avas Újváros és Ráksa községeknek telek­könyvi beté\.ei az 1886. XXLX. az 1889. XXXVIH. és az 1891. XVI. t.-czikkek értelmében elkészít­tetvén és a nyilvánosságnak átadatván ez azon felszólítással tétetik közzé : 1. Hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. ez. 15. és 16. §§-ai alapján ideértve e §-nak az 1889. XXXIII. t.-cz. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.-cz 15. §-ának a ./• pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIH. t.-cz. 7. §-a és az 1891. XVI. t.-cz. 15. §-ának b. i/‘ pontja alapján eszközölt bejegyzések érvény­telenségét kimutathatják, e végből törlési kerese­tüket azok pedig, a kik valamely tehertétel átvite­lének az 1886. XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIH. t.-cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kivánják, e végből kerese­tüket hat hónap alatt vagyis 1906. évi május hó 15-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük an­nak a harmadik személynek a ki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t.cz. 16. 18. §§-ai esetében ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVIH. t.-cz. 5. 6. §-ai- ban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtok tu­lajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmon­dással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagy i i 1906. évi május hó 15-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz be­nyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható zá­ros határidó eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni rum fog. 3. Hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a belétek tar­tama Által előbbnyert jogaikban sértve vélik bár­mely irányban, ide értve azokat is, a kik a tulaj­donjog arányénak az 1886. évi XXXVIH. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek t ilálják e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kér­vényükéi a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1906. évi május hó 15-ik napjáig bezáró­lag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő elmúlta után a betétek tártal­mát csak a törvény rendes utján és csak az idő­közben nyilvánkönzvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhat­ják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak ere­deti iratokat adtah át, hogy a mennyiben azok­hoz egyszersmint egyszerű másolatokat is csatol­tak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az erede­tieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Szinérváralján, 1905,1 október hó 15. Pnpp István kir. albiró. S Ört)Örbet$g€k olyanok is, kik se­hol gyógyulást nem találtak, kérjenek prospektust és hiteles bizonyító leve­leket teljeset) iogyeo- x»cc«aoa«Kíccoosoccocí Rolle C. W. gyógyszerész Altona-Bahretifeld. (Elbe). H irdetések árakon vétetnek fei a .SzincrVáralia“ kiadáhivahlában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom