Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-06 [1079]
Amikor Rákosi a Központi Vezetőség előtt önmaga mondott Ítéletet az elmúlt évek politikájáról, Gerő sietve hozzátette, hogy a mult hibái többé nem ismétlődnek meg, uj korszak kezdődik a magyar népi demokrácia életében. Ez az uj korszak azonban csak nem akar eljönni. Az eddig végrehajtott reformok csupán a felszint érintették, gyökeres változásokról még mindig nem beszélhetünk. A kommunisták azt állitják, hogy ebben az úgynevezett uj korszakban a szocializmus építésiének gazdasági oldala kerül előtérbe. Akárhogyan vizsgálgatjuk is ezt a gazdasági oldalt, azt látjuk, hogy éppen ezen a területen történt a legkevesebb változás, k Gerő-Hegeóüs-kormányzat még mindig nem hajlandó Rákosi többszörösen megbukott és módosított gazdaságpolitikájának gyökeres megváltoztatására. A kolhozositás ás a nehézipar fejlesztése ma éppúgy sarkalatos pontja és legfőbb célkitűzése a kommunista gazdaságpolitikának, mint volt Rákosi idejében. Az ország minden anyagi és kulturális erejét a kolhozositásra ás a nehézipart fejlesztő Ötéves terv végrehajtásóra mozgósítják. A lakosság közvetlen anyagi és kulturális igényeinek kielégítésével nem sokat törődnek. A legégetőbb szükségleteket társadalmi munkával akarják kielégíteni. / munkában agyonhajszolt lakosságtól ma is azt követelik, hxjy úgynevezett önkéntes ingyenes társadalmi munkával ápits...). fogénak villamosvonalakat, utakat,kultúrházakat, iskolákat, csecsemőotthonokat,sportpályákat, sőt ma már a lakásépítést is társadalmi munkával akarják megoldani. Rossz a közlekedés ? Munka után az emberek ne haza menjenek, hanem hoszszabbitsák meg a villamosvonalat. Nincs ivóviz ? Társadalmi munkával rakják le 3 vizvezeték-csöveket. Belemerül a kocsi kereke a sárba ? Fogjanak össze a parasztok,bányásszanak ki a folyó medréből kavicsot, s készítsenek maguknak utakat. Az ado címen befutott pénz kell az ötéves terv célkitűzései megvalósítására, a ráfizetéssel dolgozó kolhozok támogatására, a nehézipar fejlesztésére. Az ingyenes társadalmi munka megszervezésére még a Rákosi-kormányzat idején létre hozott bizottságok mindenütt tovább működnek a gyárakban, az üzemekben, a falvakb an, s szakadatlanul arra buzdítják a lakosságot, hogy azokat a munkákat, amelyeket az államnak vagy a községnek kellene elvégeztetni, végezze el a lakosság társadalmi munkában. Most azonban kiderült, hogy a községfejlesztési tervekben előirányzott társadalmi munka a legtöbb helyen az év első három hónapja után teljesen elakadt és a felajánlásoknak mág egyharmadát sem teljesítették. Bármennj-ire próbálják szépíteni a dolgokat, hiába hivatkoznak egy-két kultúrház, sportpálya,vagy óvoda felépítésére, az ingyenes társadalmi munka csődbe jutott. A lakosság nagyon jól tudja, hogy mire volna szüksége, de nem hajlandó azért ingyen dolgozni, hogy a kolhozositásra és a nehézipar fejlesztésére több jusson, mert ebből a dolgozóknak semmi közvetlen hasznuk nincsen. Az ingyenes tirsadalmi munka nem megoldás, hanem csak elodázása a bajoknak., Ha nekikezdünk az óvodák, kultur— otthonok társadalmi munkában történő felépítéséhez,akkor i_. 1 1 1 ' i