Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-09-06 [1079]

1 holnap magunk bányászhatjuk a követ, vethetjük a téglát, égethetjük a meszet, mint ahogyan már célozgatnak is erre ás a"kormányzat még az eddiginél is kevesebb gondot fog fordíta­ni a lakosság közvetlen kultmális és anyagi igényeinek kielé­gítés áro. Mindezt a magyar nép nagyon jél tudja és ezért buktatta meg az ingyenes társadalmi munkát, A csődöt termé­szetesen nem akarják bevallani és például a községfejlesztési tervekkel kapcsolatban a tanácsokat hibáztatják, hogy elhanya­golták a lakosság önkéntes felajánlásainak ellenőrzését és a munka megszervezését. Nem akarják belátni, hogy Rákosi bukott politika^ nemcsak a párton belül értelmetlen tovább folytat­ni, de gazdasági kérdésekben sem lehe t továbbra is ezen az uton járni. A lakosságnak a mélyreható reformok iránti vágyát töb­bé nem lenét elnyomni. Lengyelországban például - bár ott a legmesszebb mentek el a sztálini politikának és intézményeinek félszá­molásában - a lakosság még mindig elégedetlen. Ez legutóbb arra kányszeritette a lengyel kormányt, hogy uj módszerek se­gítségével próbáljon úrrá lenni a válságon. Először is a leg­főbb akadályt elhárították: lebontották a bírálat szabadságá­nak korlátait. Természetesen ott is vannak Hegedűs- és Gerő-féle kommunisták, akik azt állítják, hogy a nyilvános kritika csak megzavarja a lakosságot. Ezzel szemben a párt többsége azt vallja, amint ezt a lengyel kommunista rádió egyik legutóbbi adásában elmondták, hogy a tévedések és a hibák nem szűnnek meg maguktól. Az őszinteség ás a bírálat hiánya a közéletben törvény­telenséghez és jogtalansághoz vezet és kimélyíti a szakadékot a szavak és a tettek között. A varsói perlament mezőgazdasági bizottságában a lengyel földművelésügyi miniszter a lengyel mezőgazdasági termelési aredmányek nevelésére már nem a szov­jetéi; nem a szabad svéd perasztok munkamódszereit ajánlja. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott oz önálló paraszti gaz­daságokról és a svéd mezőgazdasági termelés színvonaláról. A lengyel szakszervezetek lapja azt ajánlja, hogy ez üzemi bizottságok kapjanak sokkal több jogot, mint amennyi­vel ma rendelkeznek. Ez a lap egy másik cikkében megállapítja, hogy sok lengyel gyermek nem élvezi az otthon örömét, mert az embertelen gazdasági körülmények miatt a lengyel anyáknak gyá­rakban és ipari üzemekben kell dolgozniok. A lengyel anyák iga* vonó sorba süllyedtek ás nem véletlen, hogy a férjek az ottho­non kivül keresnek megértést. A belgrádi Politika arról számol be, hogy a varsói kormány ötvenezer katonát és rabot küldött a sziléziai bánya­vidékre, a termelés növelése érdekében. A jugoszláv lop szerint a lengyel kormány még ezzel sem tudja megoldani a termelés nö­velésének egyre súlyosabbá váló problémáját. A baj főokát a munkások elégedetlenségében látja. Mindezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a kommu­nisták még azokban az országokban sem tudnak a válságon úrrá lenni,ahol a legnagyobb engedményeket teszik. Ezek után felme­rül a kérdés, vajon a Gerő—Hegedüs-kormányzat hogyan tud úrrá lenni a magyarországi bajokon, ha gazdaságpolitikájával tovább

Next

/
Oldalképek
Tartalom