Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-03 [1079]
Ha figyelembe vesszük annak a földcsuszamlásnak a jelentősegét, amely Hruscsov február 24-i beszéde nyomán az egész szovjet világban megindult, kétségtelenül a legszembetűnőbb az a változás, amely az igazságszolgáltatás terén megmutatkozik. Az intézkedések likvidálni igyekeznek a sztálini rémuralmat és az ezzel kapcsolatban hangoztatott amnesztia, rehabilitálás és az igazságügyi reformok jelszavai mind azt a célt szolgálják, hogy a megbélyegzett sztálinizmus helyébe ismét a leninizmust állitsák. Az enyhülés káségtelen, hiszen csak Magyarországon 474 önkényes Ítéletet semmisítettek meg a szocialista törvényesség megsértése cimén. Talán éppen ezért igen érdekes less megvizsgálni, mit jelent oz orosz forradalom három nagy fázisa: a marxizmus, .;. leninizmus és a sztálinizmus az igazságszolgáltatás, ols ísorban pedig a büntetőjog,terén. Hogyan kerülhetett sor a sztálini rémuralomra ,amikor a l936 december 5-én közzétett szovjet alkotmány 118. szakasza kimondja, hogy minden más alkotmányt meghaladó mértékben biztositja a szovjet polgárok számára az emberi ás szabadságjogokat. A szovjet alkotmány 117« szakasza a büntetőjoggal kapcsolatban kimondJE OZ államogyészek függetlenségét, a 112. szakasz pedig biztosítja a birak függetlenségét, akik kizárólag a törvénynek vannak alárendelve. Hogyan született meg mégis a sztálini rémuralom ? Az alapgondolat, a politikai ellenfál kikapcsolása mindhárom fázisban irányelv.volt. Az 1917. november 24-i és az 1918 áprilisi dekrétum a forradalmi népbiroságok kezébe adta a büntetőjog gyakoriitát. A népbiroságok felfogása szerint minden jog, elsősorban a büntetőjog hatalmi eszköz az uralkodó osztály.^ a proletariátus kezében, amellyel kizárólag saját érdekeit köteles szolgálni. Az 1919 december 12-én kiadott alapelvek szerint a szovjet büntetőjog feladata, hogy a proletariátus érdekeit minden eszközzel megvédje P Az igazságszolgáltatás egyik eszköze oz ellenforradalom leküzdésére alapítandó összorosz bizottság, amelyet később Cseka néven ismertek. Ezt a szervezetet már Lenin 1917.december 2o-án kiadott dekrétumában korlátlan hatalommal ruházta fel. Nem csodálkozhatunk tehát, ha ilymódon sikerült 1917 ás 1921 között a polgári lakosság zónát likvidálni. És nem csodálkozhatunk azon sem, ha módszere példaképül szolgált mindén későbbi forradalom számára, Kun Bélától Rákosiig és Titoig. Ennek a módszernek a vasfüggöny mögött milliók estek áldozatul. Bár Lenin maradéktalanul viselni kénytelen o hadikommunizmus idején elkövetett rémtetteiért a feliősséget, nyilván lelkiismeretén ekart könnyíteni, amikor később kiadott dekrétumában hangoztatta, hogy minden eddigi törvénytelenséget a forradalmi törvényesség váltott fel. Lenin 1924.január 22-én halt meg, s még halála előtt jelent meg az uj szovjet büntetőtörvénykönyv, amely a szovjet büntetőjog Magkie Chartája.
