Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-20 [1077]

A Tempó különtudóeitója lát ost.ta.st t-tt a portugáliai Estorilban Hortnynál és az alábbiakban igy számol be látogatásáról; Csak Bethlen grófnak a volt magyar miniszterelnök fiának levelére nyiit meg annak a kis, szerény estorili háznak a kapu.j^ * lőttem, ahol Horthy tengernagy tölti napjait fájdalomban és keserűségben, Magyarország volt kormányzaja immár évek óta nem akar látni senkit'ós amiét? a szép Edelsheioi-Gyulay Ilona grófnő, a háborúban elesett István fiának Özvegye egy angol tiszthez ment feleségül, s el Kellett hagynia Portugáliát,hogy férjét kövesse, senki sem hoz immár hirt a kis házba arról a v ílágröl, amely Horthy büszke magányán kivü 1 él, Ilona másával vitte fiát is és az öreg tengernagy ,aki örült annak, hogy unokájának jobb sora lesz, sze­génységében még nászajándékot sem tudott adni és csak azt az öreg szobalányt ajánlhatta fel menyének, aki a börtönbe is és a száműze­tésbe is követte a Horthy-cselád ot, "Mit akar tőlem?' 1- kérdezte némi laagdöbbenéseel a ten­gernagy* "Annyira öreg és fáradt vagyok már..." "Én és társaim fáradtak és öregek voltunk,,." "Mit mond?" "Semmit, csak Homérosro gondoltem." "Oh, Horméros,'- suttogja , olyan gesztussal kisérve szavait, amely a távoli emlékek temetőjébe utalja a-görög költőt, A tudós itó ezután igy $>iézt Horthyval folytatott be­szélgetését : "Aa a pisztolylövés. - mondja a tengernagy -, amelyet Gavrilo Pirincip Jzarajevoban adott le , megtörte azt a varázst, amelyet a világ uiir soha többé nem fog mégis'mernie A szörnyű há­ború után a bolsevizmus fenyegette Magyarországot,de ekkor le tud­tuk verni a kommunistákat. Engem, aki visszavonultam kenderes! bir­tok ómra,hogy ott éljen le hátralévő napjaimat,vissahivtak és Ma­gyarország kormányzójává választefctak a parlamentiben 141 közül 131 szavazattal. Most aár mindennek vége. Vége van országomnak, Magyarországot vaslakat zárja le és senki sem tudja elhagyni. Csak az ok,akiknek sikerül elmenekülniük, írnak nekem,de mindig messziről, mivel nincs pénzük,hogy ideutazhassanak. TőlánMagya­roktól megtagadták azt az örömet,hogy találkozzunk és beszélhes­sünk egymással. Nézze csak, - mondja egy nagy halom levélre mu­tatva - nézze meg a bélyegeket ezeken a borítékokon. Délafrikai, ausztráliai, és más távoli országokból való ki, amelyekben az én sze­gény uasfvar.laiai dolgozni igyekeznek anélkül, hogy a 1'ghalvány.ebb regény ' »'éltetné őket". felesége , aki egy rózsacsokorral kezében láptt be,nem szakítja félbe szavait és fia, aki mellettem ül. int nekem;, hogy emlékeztessem korábbi megállapodásunkra, igy tehát dadofeva, azzal az érzéssel,mint ha egy gyereket csapnék be,azt mondom:

Next

/
Oldalképek
Tartalom