Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-20 [1077]

1 "Főméit ós águ Urna, biztos vagyok óbban* hogy még visaoat lát hat.ja Magyarországot"* Gyenge fény villan fql fáradt szemeiben. Felkel ás országa térképével tér vissza . Reszkető ujjal mutat rá a térképre: "Magyarország ezer éven |í megőrizte határait. Mindig ezek voltak a mi hat araiak,, melyesst az Isten adott Magyarországnak. Hogyan pusztíthattak el egy ilyen büszke és ártatlan országot? Földműves. , lótenyésztő nép vagyunk • Soha sem akartuk a háborút. 191^-ben is fellázadtunk a Szerbiának küldött ultimátum ellen, tiltakozom - kiáltott Tisza gróf, akkori miniszterelnökünk - ez az ultimátum világháborút jelent*

M

« "Hogyan lehetett volna szembeszállni Hitlerrel - folytatja. Sokat gondolkoztam ezen és volt időm rá. amikor Németországban börtönben voltam,majd mikor az amerikaiak foglya, voltam.S. nki s«nt aggd hatj?

f hogy Meg? ororsz l-g sorsa meg veit pe eseteivel biztos volt oz invázió v egy Néaetország,vagy Oroszország részéről. Semlcgt aek akartunk maradni, mert ez a homályes előérzetünk volt, hogy még ha a németek meg is nyerik a háborút, győzelmünkből st ami jó se a fog ránk származni. Mégis bábomba láptünk ' "Nérmei?ország oldalán, amely már nyomást gyakorolt az országra ós elozöuléssel fenyegette. Mert ez azt jelentette. hOi$y biztosit ás i dijat fizetünk az élethez való jogunk fe ont art ás Síért, De most már Magyarország nincs többé, és mi száműzöttek, szegény lelkek vagyunk kétségbeesett leveleköt írogatunk egymásnak az egyik kontiaonsről 8 másikra* üsZf»l töltöm a napjaimat.hogy válaszolok mindenkinek másokba' igyeks^g^ reményt csepegtetni,amikor én magam már semmit sem remólek," Mindnyáijan hallgatunk és Magda asszony mereven nézi virágjait, mint ha utoljára látná őket, A csöndben az öreg kormány zé> fel'ioh jt "Magyarországon szeretnék meghalni". Felesége ás fia bizt ősit ják, hogy Kenderesen fog meghalni a Kort nyak osi házában, de csak az én szavaim adhatnak neki egy halvány remánysugart,mivel számára én a világból érkezem, gamely eláre láthatja a jövőt, így tehát szép halált ígérek neki Kenderesen és csaknem abba a kisértésbe esem,hogy részletesen leír jam,csakhogy boldoggá tegyem. Hogy meghálálja a vigasztalást, azt mondjaí"Ismertem •Mussolini urat". De én megismételem azt a gesztust,amelyet ő tett Honéros-szal kapcsolatban és bucsut veszek, mély csöndben,melyet csupán a madarak szakítanak meg ártatlan kegyetlenségükkel, I