Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-08 [1075]

A moszkvai pártkongresszus a világ összes kom- ^ munista partjait súlyos válságba döntötte. Ez abból a kézenfekvő nehézségből adódik, hogy a múlt megtagadása közben bizonyos mér­tékben' közös nevezőre hozzák l'oszkvc követeléseit az önfenntartás ösrtc., r-,1. Amennyit csak lehet, meg teli tagadni abból mindent, amit még nemrégiben a bölcsesség véghatározetaként dicsőitettek - és ezzel egyidőben megtagadni &!y / amennyit csak lehetséges, ne­hogy túlságosan kitegyék magukat a világ csufolóőásának. Ez a dilem­mái szüli e groteszk ugrásokat, amelyeket az egyes kommunista pár­tok a világ bámulatára végeznek, A legperverzebbül viselkednek a kommunisták ott, ahol a legnagyobb nehézségekkel találkoznak,mert mint fejlett ipari ország demokratikue hagyományokkal rendelkezik és egy kritikus népet tartanak terroruralcm alatt: Csehszlovákiában. /keveset Táp- sztalot szerint mindig ott tart ez a leg­hosszabb ideig, ahol egy kommunista pálfordulás teljes jelentőségát a lakosság tud:tóba viszik. Amid"n például Hruscsov 19-55 mágusában a belgrádi repülőtéren első izben tolta a halott Borijára a felelős­séget Tito kiátkozáséért, Prágáb-n kötelességszerűen kinyomatták ezt a nyilatkozatot; a cseh kommunista sajté azonban csak december­ben vette át z ide vonatkozó érveket saját cikkeiben. A végnélküli beszédeket is, amelyeket a XX. pártkongresszuson mondottak - 0 többi között kikojan támadását a halott Sztálin ellen - kötelesség­szerűen közölte a cseh sajtó. Amikor azonban arról volt szó, hogy saját kommentárját fűzze hozzá, ugy látszik, pánik tört ki a párt vezetőségében és történt vaLami, aminek azelőtt soha nem volt sza­bad megtörténnie. Egy szép napon közölte c pártsajtó, hogy tizen­kilenc pártfunkcionárius tizenkilenc különböző helyen beszámolt a moszkvai pártkongresszusi ól és ennek tanulságairól. Ezt követő­en egy "kivonat a referátumokból" jelent meg a cseh pártsajtóban. A tizenkilenc szónok - köztük a köztársaság elnöke, a miniszter­elnök és a miniszterek ogész sora - megbujt egy kollektív közle­mény mögött, mivel nyilvánvalóan senlki/morte a személyi felelőssé­get vállalni a mondottakért. Emellett mindont nagyon óvatosan for­muláztak, a személyi kultuszt meglehetősen éltalános mondatokkal kisérték , de 1948 óta első izben jelenhetett meg cseh lapban biráló szó S ztálinról, aki nem "nagy" többé ? nem is "Sztálin elv­társ" többé, hanem egyszerűen Sztálin. A kritika nagyon szelíd volt és azért, h^gy kiegyenlitsék a dolgot,dicsőítő szavakat ej­tettek róla - mi.-ű pár nappal korábban Walt-r Ulbricht - azonban ez mégic birálat volt. A «3i3 lgoSsot ' megnyitották. Z sem Ezt követően a Csehszlovák Kommunista Párt köz­ponti bizottsága ülést tartott, melynek határozatait csak cseppon­ként közölték a nyilvánossággal. Először olyasmi jött, ami bizo­nyára nem talált volna ellenzésre, nevezetesen bizonyos árleszál­1 itások /meglehet ? s szerények/ bejelentése. Egy héttel később köz­zétették a központi bizottság politikai határozatét, amely vád alá helyezte a bizottságot a személyi kultusz miatt. Aztán eltartott még néhány napig, amig teljes szövegében közölték azt a bőszedet, -melyet Antonin Novotny a párt főtitkára és a moszkvai, kongresz­szusi küldöttség veZjf'je . központi bizottságban mondott. Novotny, 0 pert erős enbre, aki ezt nyilvánvalóan leginkább megengedhette

Next

/
Oldalképek
Tartalom