Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március
1956-02-07 [1072]
A Szovjetunió vezetői béremelést Ígértek a szovjet inunké; ságnak. A hatodik ötéves-terv szerint 196o~ig 30 százalékkal emelik munkásság vásárló erejét. A nemrég nyilvános a ágra hozott szovjet mu kabérek alapos vizsgálata azt mutatja, hogy az első ötéves terv kei-, de te és az ötödik befejezése közötti negyedszázad alatt a szovjet mv kasnak a legszükségesebb élelmiszerek értékében kifejezett vásárló- • ereje mintegy r'O százalékkal csökkent$ Ha tehát megvalósul a megigix 50 százalékos "béremelés ,196ora a szovjet munkás vásárlóereje végre ..leri az 1928-as szinve-elat. * A szovjet munkás vásárlóerejének alakulásában az elmúlt negyedszázad alatt bizonyos ingadozások mutatkoznak. 1928 és 1932 között, azaz az első ötéves terv időjén a vásárlóerő mintegy a felér Cűökkent. Azóta a béke és háború éveiben'a vásárlóerő hol emelkedett hol csökkent, de sohasem érte el ez 1928-as színvonalét. Az 1940-08 évek vége óta a vásárlóerő lassan om lkedik, mivel a kormány több-" izben csökkentette az árakat. Az utolsó árcsökkentés 1954 áprilisában történt. A béreket czőto nem emelték számottevően, igy feltétele hető, hogy a szovjet munkás reálbére nem emelkedett az elmúlt másfél év alatt. Az az állitásunk azonban, hogy c szovjet munkás órabérén vásárlóereje alig haladja meg a 25 év előtti vásárlóerő 65 száz elé ke bizonyos magyarázatra szorul. Előszgr is ezzel nem állítjuk azt, he; az átlagos szovjet .munkáscsalád keresete ez alatt az idő alatt ugyan ilyen arányban Csökkent. Az 1928-ban kezdődő szovjot ipari forradalc alatt ugyanis megnőtt a Szovjetunióban c családonkénti keresők szám:. 1928 előtt száz keresőre még 250 eltartott jutott. A 30-ás évek közig a száz keresőre jutó eltartottak száma körülbelül 150-re csökkor;;: A jelenlegi adatok nem ismeretes, k, nem kétséges azonban, hogy az cl tartottak száma tovább csökkent. így tehát igen valószínű, hogv ame •:. ellenére, hogy a keresők bérének vásárlóereje csökkent, a esdádonku: jövédilom válctozctlan maradt, sőt lőhet, hogy emelkedett, tekintve, hogy nőtt a családonkénti keresők száma. Másodszor a reálbérek alacsonysága ellenére az ipari munkásság egy része'ma bizonyos szempontból jobban él, mint az ipari fo: reőolom kezdetén. 1928 óta a városi lakosság 250 százalékkal nőtt a Szovjetunióban, - az ipari munkások száma pedig ugyanezen idő alatt Be.négyszereződött. Ezt a növekedést részben'azzal érték cl, hogy családonként több személyt állítottak munkába. A növele dés nagyobbik rés.
