Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 4. Temetők és szobrok

túlélői. 1835. augusztus 15-én szentelték fel újra. Ekkor a következő magyar nyelvű felírás került reá: „Magyar Hazánk, Nagy Boldog Asszonyának tiszteletére 1706-ban épült képét 1834. megújította Az epe mirigy dühétől Harmadévvel megmenekült Székes Fejérvár." Farkas Imre plébános, a későbbi megyés püspök ír erről a felszentelési ünnepségről.294

A felszentelési ünnepség Farkas Imre nagyhatású beszédével kezdődött, utána áj tatosság következett, amelyet az oktávában mindennap megismételtek és megismételnek a mai napig. Esztétikai szempontból is figyelemreméltó alkotás: a mozgalmas, szinte égbe készülő Mária alak azt a benyomást kelti, hogy jóval régibb, mint empire talapzata; talán éppen a régi barokk szobor Immaculata alakja.295

Az Egettvárosban a Széchenyi utcában álló márványfeszületet gyűjtésből emelték a 19. század elején. A költségek alapjául Radványi János hagyatékának kamatai szolgáltak. A hiányzó összeget a költségek fedezésére, gyűjtés útján szedte össze Pap Ferenc.296

A Palotai úton álló Szűz Mária-szobrot Vágner György polgár emeltette, fenntartására végrendeletében külön alapot hagyományozott az egyházra.297

A ciszterci plébánia alapításáig (1948) a belvárosi plébániához tartozott a Szentháromság-szobor is a régi Zichy liget déli sarkában. Horváth Bertalan, Neiszer Ignác, főként pedig Ország János polgárok hagyatékából emelték 1799-ben. Ez a szobor az időjárás viszontagságai miatt tönkrement. Helyébe emelték a századforduló körül a mostani Szentháromság-szobrot, amely Havranek Antal kőfaragómester munkája. Szentháromság vasárnapjának délutánján az odazarándokolt felsővárosi híveknek ájtatosságot tartanak a szobornál. A szobrot 1955-ben a sztálini diktatúra298 lebontatta, és a felsővárosi templom terén állíttatta föl, itt ugyanis kevésbé „szúrt szemet".

Nepomuki Szent Jánosnak három köztéri szoboremléke is volt városunkban, szorosabban: plébániánk területén. Az egyikről már tettünk említést, amely ma is áll a felsővárosi plébániatemplom előtt. Mint tudjuk, a császáriak vezére állíttatta fel annak emlékére, hogy sikerült a kurucokat legyőzni a város környékén, és ezzel együtt a várost is „felszabadítani". A császári érzelmű feliratot később levakarták, de nyoma ma is jól látszik.

A másik Nepomuki-szobor szintén a 18. században állt a falakon kívül a mai Szentháromság-szobor környékén. Litániákat is tartottak előtte a népszerű szent oktávájában. Innen - a múlt században - a Malom-csatorna Nagy Sándor utcai hídjához került, talán akkor, amikor az első (Ország-féle) Szentháromság-szobrot felállították? Amikor azonban a csatornát 1925-27 körül befedték, a szobor ismeretlen helyre került. Végül a harmadik Szent János-szobor szintén a falakon kívül a Palotai kapunál állt. 1880 körül azon-