Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 4. Temetők és szobrok
I ban a hidat itt is lebontották, s a szobor a Szögyény Marich utca és a Hal tér sarkára (a Kaltenecker-ház elé) került. Innen azonban a Piac tér rendezésekor ismeretlen helyre vitték.299 Mária-szobor a Felső-Király soron: A szobor története igen érdekes. Véleményünk szerint eredetileg a temetői Szent Sebestyén-kápolna körül állt. Az 1761. évi Canonica Visitatio ugyanis említ egy kisebb méretű Mária-szobrot: („minoris momenti extra Montem Calvariae in honorem B. M. V."300) Ez lehetett az a szobor, amelyhez a „telepes Fehérvár" lakosai vizitációs Boldogasszony napján (július 2.) zarándokoltak búcsú alkalmával; s amelyet a jezsuita napló is többször emleget. Amikor még az eredeti helyén, a Szent Sebestyén-kápolna mellett állt, akkor a búcsújárás napján a kápolnában szentmisét is szoktak bemutatni. Az említett Canonica Visitatio is kiemeli, hogy július 2-án körmenet megy a „Fehér Máriához".301 A Szent Sebestyén temető és kápolna likvidálásával azután a „Fehér Mária" a Király sor és a mai Budai út sarkára került a Halesz302 mellé. De a régi szokás most is megmaradt: Vizitációs Mária napján a Felsővárosiak (és velük együtt híveink is) elzarándokoltak ide, és - a Szent Sebestyén-kápolnára emlékezve - itt a szobornál szabadtéren szentmisét mutattak be. Még az első világháború utáni években is! Mikor a villanygyárat kibővítették, és a Király sor sarkára áramváltó tornyot állítottak 1926-ban, akkor a kis „Fehér Máriát" elvitték innen, és a Király sori új, városi kis házak végében állították fel.303 A második világháborúban megsérült a népszerű „fehér kép", és a háború után ismeretlen helyre szállították. A Maroshegyen - a balatoni műút mentén - egy Keresztes Horváth nevű polgár állíttatott föl kőkeresztet a múlt században. A második világháború után ismeretlen tettesek megrongálták. Közadakozásból 1951-ben restauráltatták. Ekkor benedikálta Kisteleki István apátplébános. Röviddel ezután megint csak „ismeretlen tettesek" kidöntötték a feszületet. Az úrhidai út mentén még a múlt században ismeretlen hívek kő-feszületet állíttattak föl, mely ma is jó állapotban áll. Fából készült feszület a Csíkvári úton (Demkó-hegy), melynek felszentelését utólagosan 1874-ben engedélyezte a püspökség. Ismeretlen hívek emeltették.304 A kurucdombi bérföldeken 1902-ben állítottak fel egy kőfeszületet közadakozásból, s fenntartására 100 forintos alapítványt tettek. A csőri út mentén a feketehegyi szőlőben közadakozásból - 100 Ft fenntartási alapítvánnyal - állítottak fel egy kőkeresztet. A Maroshegy sarkában Ágotái Nagy István (50 forint) és Lovászi Nagy György (100 forint) áldozatkészségéből emeltek kőkeresztet. A Keresztúri út mentén álló kőkeresztre Schaumann I. 105 forintot és 64 koronát; a Jancsár
