Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 9. Az egyház szerepe a művelődésben
internátusféle volt.872 A szegény tanulók összekoldult alamizsnából éltek, s azt naponta szétosztották közöttük. Egyes kanonokok is tartottak tanulókat és szolgákat,873 hasonlóan kései fehérvári utódaikhoz a 20. században. A diákok közül sokan hosszú késsel szerettek járni, de ezt elöljáróik általában eltiltották.874 Lehet, hogy a hős fehérvári diákok ezekkel a tilalmas hosszú késekkel hadakoztak Miksa kardos-lándzsás zsoldosai ellen. A Szent Miklós-káptalan tanárairól is találunk valami kevés adatot a pápai oklevelekben. A 14. századból Ozothwári (Aszottvári?) Jánosfi Péter (1350)875 és Fehérvári Miklós lector-kanonokok (1354)876 nevét őrizték meg a pápai oklevelek. Mi, kései utódok, mindkét káptalan kanonok-professzorainak pedagógiai érdemeiről kegyelettel emlékezünk meg. A 13. században megjelentek városunkban a nyugati szerzetesek is, s ezzel jelentősen megnövekedett az igény káptalani iskolák iránt. A fehérvári domonkos monostor alapítója, Pál (később: Boldog Pál) például egyenesen Rómából jött ide, s Szent Domonkos tanítványa volt! A vallási kultúra egyeduralmának századában vagyunk, a keresztes háborúk után. Ne csodálkozzunk azon, hogy a fehérvári híres káptalani iskolában a tanítás érdemi részét - bizonyára, mint sublectorok és succentorok - a domonkosok veszik át.877 A Szent Miklós-káptalan iskolájában azonban továbbra is a kanonokok - később világiak is - tanítanak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy már 1490 előtt működött városunkban egy városi világi iskola is. Részletes adatok azonban erről nem állnak rendelkezésünkre. Székesfehérvár a középkorban - éppen a királyi udvar, a kancellária és a kiváltságos káptalan révén - közvetlen kapcsolatban állt a művelődés területén a nyugati egyház egyetemes műveltségével, s intézményeivel, majd a humanizmussal is a 14. század utolsó harmadától. Fiaink közül nem egy külföldi egyetemeken végezte felsőfokú tanulmányait. Erről írásbeli adatok tanúskodnak. Bizonyos azonban, hogy a félig-meddig egyetemnek számító veszprémi studium generálén, továbbá a pécsi (1367), az óbudai (1389), a pozsonyi (1465) egyetemen is tanulhattak a tudós babérokra pályázó fehérvári ifjak. Fehérváriak a bécsi egyetemen A külföldi egyetemek közül különösen a közeli nagyhírű bécsi egyetemet látogatták a fehérvári ifjak. 1383 és 1450 között a következő fehérváriak szerepeltek a bécsi egyetem annaleseiben:878 András (1383), Piilöp Benedek kanonok (1387), Vetiss (Vetős) Tamás oltárigazgató (1387), Tamás (1393), Miklós (1393),
