Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 9. Az egyház szerepe a művelődésben
László (1393), György Péter (1395), Benedek (1409), László Rogerius (1410), Roti Mi- ]j' hály (1412), Vas Péter (1412), Koent (Köntös), (Kont) László (1412), Miklós (1416), László Péter (1416), István (1417), Jakab (1417), Daniján (1417), Mihály (1419), Schwarz Imre (1424), Balázs (1425), Pál (1427), Briccius Gergely (1431), Szabó (Sartor) Pál (1431), Valentinus András (1435), Lukács (1435), Mihály (1441), Máté Tamás kanonok (1442), Mihály János (1441), János (1443), Tamás (1443), Dömötör (1447), Bálint (1447), Mihály (1447), Miklós (Hagemacher) (1445), János (1450), Imre (1450), Pálfi Péter (Petrus Pauli) magister, jogász. Az 1383 és 1450 között 38 fehérvári tanult (34 világi és 4 egyházi) a bécsi egyetemen.879 Arról, hogy hányán tanultak a magyar és a nyugati egyetemeken, és menynyien látogatták a később feltörő protestáns német és holland egyetemeket, arról nincs számszerű adatunk. Bizonyosnak látszik azonban, hogy Mátyás alatt még fokozódott az egyetemjárás és nemcsak német nyelvterületen, hanem Itáliában is. A reneszánsz tudománypártoló szellemének hatására is látogatták fehérvári ifjak a külföldi egyetemeket. A Fehérvárott született papok című fejezetben felsoroltuk annak a kilenc Domonkos-rendi szerzetesnek az adatait, akik 1480-tól 1505-ig terjedő 25 esztendő alatt Itália különböző teológiai fakultásait és egyetemeit látogatták.880 De ennek a számnak többszöröse lehetett a más rendbéli és világi papok, továbbá laikusok száma, akik szintén külföldön (Itáliában, Bécsben, Krakkóban stb.) végeztek teológiai vagy egyetemi stúdiumokat. A hitújítás idejében, tehát a 16. század első felében pedig német, protestáns szellemű egyetemeken fordulhatott meg néhány fehérvári ifjú. Ennek a századnak negyedik évtizedéből rendelkezünk adatokkal néhány egyetemistáról: a bécsi egyetemen 1540-ben Lippay József és Zalay István,m a krakkói egyetemen 1539-ben Pejérváry Gáspár és Fejérvári Miklós Gáspár882 a wittenbergi egyetemen 1538-ban Szabó (Sartor) Pál (ő mint Alba Regali Pannoniae) tanult. A török kiirtott minden magyar szellemi életet városunkban. Elég volt a kultúra akkori zászlóvivőit, a papokat kiirtani vagy eltávolítani, s máris megbénult a művelődés. Nincs semmi adatunk arra nézve, hogy a belvárosban nyilvános magyar iskola működött volna, hiszen itt - mint már említettük - magyar ember nem is lakhatott, egy-két kivételt leszámítva.883 Ha volt is valamiféle magyar iskola, az csak a külvárosban létezhetett. A már említett Iskolaügy a török uralom alatt és a hódoltság után
