Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 7. A fehérvári polgárok hitéletéről
J- játszottak a lakosok lelki összeolvasztásában, mert amennyire igaz, hogy a „segítő szentek" tiszteletét a betelepült németek adták a magyarságnak, anynyira igaz, hogy a magyar szentek és a magyar múlt ismeretét és tiszteletét a magyar lakosság vallásgyakorlata és a jezsuiták már ismertetett munkája gyökereztette meg a német betelepülők lelkében. így az egyház a magyar barokk egyetemes ívű, türelmes lelki nevelése, a természetes, erőszaktól mentes, bölcs magyarosításban is igen eredményes volt. Az élet megszentelése, az erkölcsös ember kialakításának központi gondolattá való állítása megvan a barokk kor magyar nyelvű imakönyveiben is, csak még gyakorlatiasabban, még kézzelfoghatóbban. A kornak egyik legrégibb legjellegzetesebb magyar imakönyve, helyesebben énekeskönyve, Náray György Lyra coelestise, a nagyszombati jezsuiták kiadásában jelent meg a 17. század végén. Jezsuita plébánosaink révén bizonyára énekeltek belőle a mi magyar nyelvű híveink is.507 A „Tíz parancsolat énekre" című ének sorra veszi az erkölcsös, jó polgár számára az Úr parancsait, és az Isten szeretetén, a lelkiatya megbecsülésén és az „igaz dézsma" megfizetésén keresztül a tilos legeltetésig elénekelteti a hívővel, mit kell tennie a parancsok szellemében „azért, hogy megtartanánk Jámborul jól élvén: Istent féljük, szeressük mi fele barátainkat, hogy üdvözölhessünk".508 Az imakönyv egy másik éneke így fogalmazza meg a jó keresztény napi feltételeit „De contemptu mundi", (a világi hívságok megvetésével): „.. .jó hajnalban felkelvén..., lészek buzgó imádságban..., jót teszek, Mindeneknek ébren józan és igazán, élek munkálkodva, tűrő leszek, készen az Istenhez, hogy mehessek, Bűnt kerülök, s jót remélyve, így örülök''.509 Ezek a darabos barokk kori énekek és imák túl sematikusak, merevek inkább a katechesist szolgálták epikus formában, mint érzelmi gazdagodást. Gyakran erősen kifejeződik bennük a nemzeti érzés, a magyar barokknak nemzeti múlt kultusza. A Szent Márton dicsőségét zengő epikus menetű tanító énekben azt kérték, hogy „ jöjjön Magyarország segítségére"; a Szent István királyról szóló ének elmondja István életét, a születése előtti kort, ismerteti neveltetését, alkotásait, küzdelmeit, sőt a székesfehérvári Boldogasszony-bazilikát is beleveszi: „...nagy Szentegyházat Krisztus Sz. Szűz Annyának Fel állítá fondamentomul Ország Patrónájának, Kit Fehér Várot(t) meg szenteltete tiszteletére annak."510 A Szent Lászlóról szóló ének Magyarországot „Angyali Szent Koronának" nevezi, és felszólítja a híveket: 182
