Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 4. Temetők és szobrok
V utcai keresztre Valitsek Mátyás 60 forintot; a Seregélyesi út melletti feszületre ]t Csizmadia István 42 forintot; a Rác-szürüknél emelt feszületre Pap Ferenc 45 forintot adományozott.305 A mohai út mentén álló feszületet minden valószínűség szerint a Celldömölkre és Jásdra járó fehérvári búcsúsok emeltették. A márványfeszületet a Hosszú temetőben (a Mater Dolorosával) több hívő hozzájárulásával Nyéki Mihály polgár emeltette 1834-ben. Simonyi Pál nagyprépost áldotta meg 1834. május 25-én „óriási néptömeg jelenlétében".306 A helyén azelőtt fennálló fafeszületet ugyanis egy szörnyű vihar ledöntötte. Két kőfeszület található a Szőlőhegyen: az egyik a Szent Donát-kápolna előtt, a másik a lovasberényi út melletti páskomon307, a Fiskális-dűlő mellett. Nem tudjuk, ki emeltette őket, de a 17. század közepén már álltak,308 és még akkor is adakoztak a belvárosi hívek309 a fenntartására, amikor már ez a terület a Felsővároshoz tartozott. A Budai kapu közelében lévő Mons Calvariae-n három kereszt állt: egy az Üdvözítővel, kettő pedig a latrokkal, (Krisztus keresztje alatt a Szűzanya és Szent János állt). Ez volt a hat stációból álló kálvária első stációja, ott, ahol később a Szentháromság-szobor állt. Innen haladt tovább a mai Zichy liget keleti oldalán a Felsőváros felé a többi öt stáció az Öreg utcáig. Ezek a stációk Krisztus Urunk szenvedésének jeleneteit ábrázolták egyszerű vasbádog képekkel („lamina ferra"). A stáció végén kápolna állt egy kis dombon, amelyre 15 lépcső vitt fel. Bent a kápolnában nagy kereszt állt, alatta a Szűzanya és Mária Magdolna gipsz-szobrával. A festmények római katonákat és az Üdvözítő kínzóit ábrázolták. A kereszt lábánál a sír volt, Krisztus fekvő kőalakjával. A kápolna oltáránál feketevasárnap és a keresztjáró napokon istentiszteletet tartottak 1817 körül. 1839 után a nagy utcai forgalom miatt előbb a kápolna köré telepítették a stációt, majd mikor 1892-ben Simor János a Hosszú temetőben kápolnát, s az odavivő úton (a nővére) kálváriát építtetett, lebontották a vásártéri kálváriát, azaz a Mons Calvariae-t.310 A lebontott kálvária két angyalszobrát a Hosszú temető kápolnájának bejáratánál állították fel, a lépcső két oldalán. Az egyiket a háborús bombázás tönkretette, a másik megkopva, megviselve, de ma is ott áll, mint a régi Mons Calvariae egyetlen megmaradt emléke. Ahol sok hívő él, ott mindig szépen felvirágozzák a szobrokat nyári időben. A csőri úti (feketehegyi) feszületnél évente búcsút is szoktak tartani. A szobrok közül a második világháborúban több megrongálódott, a Jancsár utcai pedig teljesen elpusztult. Egyes szobroknál - elsősorban a búza piaci Mária-szobornál és a Szentháromság-szobornál - ma is van népi ájtatosság. Meg kell említenünk még két szobrot, amelyeket ugyan nem liturgikus cél-
