Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 4. Temetők és szobrok

vár első püspöke (emlékművét Farádi Vörös Vince faragta), és ideiglenesen itt jí nyugodott Prohászka Ottokár is.

A temető területének növelése céljából megnyitották a műút másik oldalán a Szedreskerti temetőt. 1870 körül Simor János hercegprímás a temetőhöz vezető gyalogút mentén hét stációt építtetett, vagyis a leendő kálvária felét. 1897-ben az akkor már elhunyt hercegprímás húga, Simor Teréz 4000 forint költséggel felépíttette a még hiányzó hét stációt. 1897. október 17-én szentelte fel a most már teljesen készen lévő kálváriát Faragó Aurél Ferenc-rendi gvárdián „nagy népsereg jelenlétében". Az ünnepi beszédet Gremsperger István belvárosi plébános mondta. A művészinek egyáltalán nem mondható kálvária domborművei súlyosan megrongálódtak, egyesek el is pusztultak a második világháborúban. Ugyancsak komoly pusztítást okoztak a háborús belövések a temető központjában is: elég sok értékes márványsíremléket szétromboltak, vagy megrongáltak.

1776-ban nyitották meg a sóstói Szentkereszt temetőt, amelyet akkor Nóvumnak neveztek. A halotti anyakönyvben először 1766-ban fordul elő neve Szekér Anna eltemetésével kapcsolatban.292 1801-ben rendezték, 1900-ban pedig újra megnagyobbították, és ezt az új részt Katona Horváth István plébános szentelte fel. A város legszárazabb, legnapsugarasabb temetője. Néhány éven át földjében talált ideiglenes nyughelyét Isten szolgája, Kaszap István is, amíg 1938-ban a Prohászka-templom keleti falában kialakított mauzóleumban helyezték el. Temetkeznek híveink a felsorolt temetőkön kívül a Feltámadás (Csutora) temetőben is, ez azonban másfélszáz év óta a felsővárosi plébánia területén van.

Plébániánkhoz tartozik a katonatemető (Szentlélek temető) is, amelyet 1894- ben szentelt fel Grempserger István belvárosi plébános. Az első világháború igen sok hősét temették ide egyforma betonkeresztekkel ellátott sírokba, amelyeket a második világháború végéig mintaszerűen gondoztak; de temettek ide a második világháború hősei közül is jónéhányat, akik itt a Fehérvár körüli harcokban estek el. Ez a temető a nincstelenek ingyenes temetője is.293

Az első három temető ravatalozó kápolnáját a temetők fenntartója, a város 1937-ben tulajdonába vette a következő feltételek mellett:

1/ A város biztosítja a karbantartást.

2/ Szavatol a tisztaságért és a rendért.

3/ Az alapítványok a lelkészek kezelésében maradnak.

4/ Istentiszteletről a lelkészek gondoskodnak. Ravatalozni is csak az ő engedélyükkel lehet. Nem római katolikus vallásúakat és öngyilkosokat csak a lelkész kifejezett engedélyével lehet ravatalozni.

5/ A ravatalozási díj a városé.

127