Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)

UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK

még. Magam is csak adalékokat és keretet szeretnék adni jelen írással egy későbbi, mélyebb elemzéshez. Prohászka püspökideálja Prohászka - indirekt módon - már 1902-ben a katolikus autonómia mellett érvelve megfogalmazta saját püspökideálját: „Mi a püspökben azt az apostoli, azt az eszményi, azt az igazán atyai vonást akarjuk látni, melynél fog­va a püspök a telkeknek atyja, melynél fogva a szegény elhagyatott népnek apos­tola. Ha valahol, hát a püspökben keressük a krisztusi gondolatot, az apostolt, az atyát: csupa erkölcsi vonás, mely az élet, a meggyőződés bensőségéből való, s csak a buzgalom praxisában szerezhető. Apostol az, aki izzik az eszme hevétől, aki lán­gol meggyőződésének kiterjesztésétől, aki gyóntat, prédikál, akinek érzéke van a természetfölötti élet, bűn és erény iránt. "4 Nem meglepő tehát, hogy ezen az úton indult el, amikor püspökké lett. A KARRIERVÁGY HIÁNYA „Aki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván." - mondja Szent Pál.5 Prohászka az apostoli buzdítás ellenére egyáltalán nem ambicionálta ezt a fajta karri­ert. Egy 1901 februárjában Üres püspöki székek címmel az Esztergom hasáb­jain megjelent vezércikkében megdöbbentően éles szavakkal ostorozza a méltóság iránt törtetőket és önjelölt anonim ítészeiket egyaránt. A fe­hérvári szék is üresedésben volt ekkor... Konkrét egyháztörténeti példák felemlítése után már szelídebb hangnemben állapítja meg: „Ahogy törik magukat most egyes kitűnőségek a püspökségek s érsekségek után: éppúgy vona­kodtak önérzetes korok tisztább jellemei azok elfogadásától." Egyenesen a Z szá­zadi nantes-i zsinat egyik határozatának felújítását javasolja, mely „meg­fosztott állásától minden egyházi férfiút, ki új méltóságok után törte magát".6 Később, 1905-ben barátja, Mailáth Gusztáv Károly felvetése nyomán a meglehetősen népszerűtlen Fejérváry-féle darabontkormány neveztette ki (hangulatjavító intézkedésként) püspöknek Ferenc Józseffel. Prohászka elfogadta a kinevezést. „Ebben természetesen Isten akaratát kell látnom és imádnom, mégis, időnként szorongás fog el, s irigykedve gondolok hajdani sza­badságomra és függetlenségemre. Hogy ezt nem én akartam, abban senki nem ké­---------------------------------------------------------------Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár... 4 Prohászka Ottokár: A katholikus autonómiáról. In: ÖM. 13,319. 5 lTim 3,.L 6 ÖM. 21,168-170. _____________________________________________________________UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom