Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Káldor Márk - Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár egyetemi tanári működéséhez a tanulmányi idő megemeléséről, a német típusú szemináriumi rendszer, valamint néhány tárgy latint felváltó anyanyelvi oktatásának bevezetéséről. Prohászka a reform szükségességével egyetértett. Támogatta a tanulmányi idő 4-ről 5 évre emelését; a püspökkar feladatának tekintette, hogy meghatározza az egyes tárgyak előadásának nyelvét; a konkrét órabeosztás kialakítását pedig a karra kívánta bízni, mint annak belügyét. Az új évet semmiképpen nem laza pót-évnek képzelte el: az általa nyert időben a dogmatika mélyebb elsajátítását, és a modern bibliakritika megismertetését tűzte ki célul. Gyakorlati téren a szociológia, a morális és a homiletika nagyobb szerepvállalását érezte szükségesnek. A nyelvkérdésben konkrét javaslattal élt. A teológiai gondolkodás egzakt alapfogalmainak elsajátítása érdekében alapvetően a latin nyelv megtartását kívánta az oktatásban. Ezt indokolta az az igény is, hogy a magyar hittudományi irodalom a szakma nemzetközi vérkeringésében megmaradjon. A magyar nyelvet a biblikumban a vasárnapi perikópák magyarázatakor, ezentúl a lélektan, a természetbölcselet és a filozófiatörténet oktatásában látta csak bevezethetőnek.38 Prohászka nézetei - a lényegi pontokat tekintve - változatlanok voltak 1887 óta, hiszen már akkor cikkezett a Magyar Sión hasábjain a teológiai oktatás átalakításának szükségességéről.39 A gigantikus méretű kari reform első elemei 1909-ben léptek életbe, a teljes rendszer kiépülése 1913-ig tartott.40 1919-ben arra kapott megbízatást a püspöki kartól, hogy Várady Lipót Árpád kalocsai érsek társaságában vizsgálja meg a Központi Szeminárium növendékeinek helyzetét a hittudományi karon. A papnevelde vezetése úgy érezte, hogy diákjai az egyetemen túl vannak terhelve. Financiális okokból több egyházmegyei szeminárium is bezárta kapuit, a hallgatók pedig jobbára a Központi Szemináriumba kerültek - így azonban az már nem csak a legkiválóbbak gyűjtőhelye lett. A kar ezért összeállított egy rövidített, egyszerűsített tantervet, de kérte azonban a püspököket, hogy a tehetségesebb diákokkal továbbra is a normális képzést végeztessék el. A püspökkari bizottság ellenezte a kérdés ilyen túlbonyolítását, ésszerű kompromisszumot köttettek a két intézménnyel egyszerű órarendi változtatások árán.41 38 PL - Cat D/a - 2384/1906. 39 BARLAY 2000:139-145. 40 PL - Cat D/a - Jegyzőkönyvek I., Az 1907 márc. 14-15-i konf. 12. pontja; ill. HERMANN-ARTNER1938: 480-48Zp. 41 Beke Margit: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. 1-7/. Dissertationes hungaricae ex historia Ecclesiae XII-XIII. München-Budapest, 1992. 1.44. - Az 1920. márc. 17-i konf. 2. pontja; HERMANN-ARTNER1938: 529. ____________________________________________________________UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 82
