Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Káldor Márk - Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár egyetemi tanári működéséhezban tartott dogmatikai előadásokat.35 36 Az új, konzervatívabb közegbe nem szürkült bele; megtartotta, megőrizte frissességét. Schütz Antal leírása Prohászka Ottokár tanári képességeiről a tudós alaposságával, de valószínűleg az élmények közvetlen hatása alatt született. „Előadásai a kiéhezett hallgatóság számára esemény voltak; auditóriumának kisebb részét alkották köteles hallgatói; más évfolyamok hallgatói tanáraik bosszúságára elszöktek - Prohászkát hallgatni, és ami emberemlékezet óta nem történt meg: más karok hallgatói, világiak is, sűrű sorokban lepték el a legnagyobb teológiai előadóterem padjait. Prohászka előadása az akkori magyar teológiai tanításban bevett szokás szerint tankönyvre támaszkodott, de annak talajáról csakhamar föllendült a maga világába. A szorosan vett teológiai anyagot választékos, folyékony és egyéni színezésű, Szent Bernátra emlékeztető latinsággal adta elő, tömören, világosan, a játszi könnyedséggel kezelt skolasztikus formaságokban nem tagadva meg a Gregoriana volt híres növendékét. Csakhamar azonban magyarra fordította a szót, és egyszerre föltárult a hittitkok misztikái mélysége, élettel teltek meg a skolasztikus keretek, bevonultak a legmodernebb szellemjárások és problémák; a hit szentélye megnyílt, s szellem és élet ősforrásának mutatkozott be az ámuló hallgatóság előtt. Ezek új hangok és revelációk voltak; a hallgatóságban sejtelem kelt arról, hogy itt egészen más valamivel van dolga, mint tantárggyal, melyet a „vizsga" után minél hamarabb el kell felejteni; megérezte, hogy élete és hivatása forrásánál áll, melytől többet nem szabad elszakadnia; s így Prohászka maradandó nagy eredménnyel tanított, jóllehet előkelő, szívből jóakaratú szellemétől teljesen idegen volt a „diák-nyúzás"; vizsgálatokon beérte a szükséges minimummal, s könnyen adta a jó „jegyeket". A lelkiismeretlenséggel szemben azonban nem ismert elnézést.,/36 Utóélet 1906. januárjában Prohászka Ottokár elfoglalta a székesfehérvári püspöki széket, ezzel közvetlen kapcsolata az egyetemmel megszakadt. Tekintettel azonban arra, hogy az egyetemi közeget testközelből ismerte, a püspöki kar több ízben kérte ki véleményét a hittudományi kar helyzetét érintő kérdésekről. Már 1906-ban felkérték, hogy fejtse ki álláspontját a kar reformtervezetéről. A reform ügye ekkor már évek óta húzódott: az első elképzelések a karon belül 1897-ben merültek fel.37 A püspöki kar 1902 óta tartotta szinte állandóan napirenden a kérdést, hiszen nagyívű változásokról volt szó: 35 PPTE HKL - 444/1903-04. 36 SCHÜTZ 1929: 37 Hermann Egyed - Artner Edgár: A Hittudományi Kar története. Budapest, 1938; 457 UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 81
