Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
a leszármazást, a darwinizmust, - s a gondviselő Isten s az ember szabadságát a mechanizmusban. "2 Prohászka tárgyalási módja apologetikus, de feltűnő, hogy az akkori kor mennyi természettudományos ismeretével rendelkezett. Szól a fizikai, kémiai és biológiai elemekről, az ősanyagról, az őssejtről, és filozófiai meggondolások alapján megjegyzi, lehetetlen kimutatni azt, hogy merőben anyagi okok által fejlődtek az alakok egyetlen egy őssejtből. Használja a teleologikus érvet és vitatkozik olyan fizikusokkal, akik ezt az elvet elvetik a természettudományos vizsgálódáskor. Tagadja az olyan fejlődést az élők világában, mely új fajokat és nemeket hoz létre. Kifejti, hogy a darwinizmus tarthatatlan természettudományos alapon. Érvelését - mely szerint nincs olyan fejlődés miszerint új fajok és nemek jönnek létre - a természettudomány újabb eredményei megcáfolták. Az összegyűjtött munkák kiadásakor Schütz Antal maga is megjegyzi, hogy „Ez a mű természetesen magán viseli a „haladékony idő" jegyeit; ma a természet-tudományos álláspont nem egy kérdésben más, mint volt azelőtt... ”3 Megfontolandó az is, hogy Prohászka Darwin elméletét a hozzátapadt ateista ideológiával együtt vizsgálja, ezért fontos számára Darwin elméletének cáfolata. Föld és ég (1902) Prohászka e könyvben megjelent munkája szinte egész terjedelmében megjelent a Magyar Sión 1900. és 1901. évfolyamaiban (az első tizenegy fejezet Modem geológia címen). A Föld és ég alcíme: Kutatások a geológia és theológia érintkező pontjai körül. Sikere lemérhető abból, hogy még első kiadásának évében, azaz 1902-ben megjelent új szedésben a második kiadás 450 lapon, majd 1906-ban a harmadik kiadás (térképek nélkül). A három kiadás szövege teljesen azonos. A negyedik kiadás 1912-ben jelent meg, mely alakilag egyezik a harmadik kiadással, de hiányzik belőle a XVII. fejezet, melynek címe: Ember és evolúció. Ezt a fejezetet azért kellett kihagyni a negyedig kiadásból, mert sokak kritikája szerint Prohászka az ember származásának leírásánál a megengedhetőnél jobban eltért a Szentírás betűszerinti értelmezésétől. Mindenesetre a természettudományos szakkörök és a teológiai körök is komoly érdeklődéssel és tisztelettel fogadták Prohászka e munkáját és dicsérték tudományos elfogulatlanságát. Prohászka maga megjegy—---------------------------------------------Nemesszeghy Ervin: Prohászka és a természettudományok 34 2 ÖM. 1,209. 3 ÖM. 1, IX. HIT ES ESZ
