Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
Szabó Ferme: A teológus Prohászka az Elő vizek forrása." Mindenesetre igaz Schütz megállapítása: Prohászkát „nem lehet a hittudós kategóriájával kimeríteni, mint általában nem lehet egy mértékkel mérni."2 A Collegium Romanum szellemi befolyása Prohászka egész szellemi fejlődésére döntő befolyást gyakoroltak a Rómában eltöltött tanulmány évek: a Német-Magyar Kollégiumban, illetve a Collegium Romanumban (a mai Gergely-egyetem ősében) kapott jezsuita lelkiségi-szellemi kiképzés.3 A Római Kollégium jezsuitái: Perrone, Passaglia, Schrader, Franzelin, Tongiori, Palmieri, Secchi, Kleutgen, Ballerino - részben visszahajoltak az egyházatyákhoz, a „pozitív" teológiát kezdték művelni megtörve így a trienti zsinat utáni katolikus teológia, az iskolás tomizmus merevséget. Kapcsolatban voltak a „Tübingeni iskolával" (J. A. Möhler), sőt Newmannal is. Prohászka egyik korai - meglehetősen iskolás - dolgozatában4 a transsubstantiatiót magyarázva áttekintést ad az anyag lényegére vonatkozó filozófiai véleményekről, majd ezt jegyzi meg: „Legérdekesebb e tekintetben a Collegium Romanum szellemi iránya, mely befolyásánál és széleskörű kihatásánál fogva iránytadó a katolikus bölcsészetre nézve. A Római Kollégiumban az aristotelesi tanokat a testek lényegéről nem közvetlenül Leibniz erőtana mozdította el, hanem inkább a természettudományok s különösen az asztronómia. "5 Ezután részletezi Secchi jezsuita csillagász véleményét, aki „mellőzte az aristotelikus tanokat". Ellenállásba is ütközött, hiszen a katolikus teológiában Szent Tamás óta Arisztotelész terminológiája honosult meg. „A Római Kollégium bölcsészeié pedig nem állt egyedül, különben valami veszélyes újítási pruritust fogtak volna rá. Kezet fogott vele a teológia. P Franzelin a kenyér és bor színét többi közt szinte Leibnitz szerint magyarázza; jól lehet nem tőle vette át nézetét. "6 E kitérővel csak azt akartam illusztrálni, hogy Prohászka, amikor Rómából hazatért - átitatva a Római Iskola szellemiségétől - kivételes jelenségnek számított a hazai konzervatív, skolasztikus gondolkodásban. Ez utóbbit többek között Dudek János és az általa szerkesztett Religio című teológiai folyóirat képviseli. Nem meglepő, hogy később, az 1911-es indexre tétel 2 Magyar Kultúra, 1927 április 20. 342. 3 Vö.: Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a „római iskola" teológiája: a Collegium Románum szellemi befolyása. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1999/3-4., 127-144. 4 Prohászka Ottokár: Az Oltáriszentség és a bölcsészet. In: ÖM. 15.1-33. 5 ÖM. 15,29. ___6 ÖM. 15,32. 26 HIT ÉS ESZ
