Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
Szabó Ferenc: A teológus Prohászka idején Prohászka - aki a Magyar Sionban meglepő nyitottsággal elemzi a modern szellemi áramlatokat - modernizmus gyanújába keveredik.7 8 Egyébként a Hit és ész című kötetben közölt hitvédelmi dolgozatok, nevezetesen a Mire kell a mai theológiában súlyt fektetni?6, világosan jelzik Prohászka, az apologéta és a teológus szellemi betájoltságát, amikor a korszerűsödést sürgeti: a természettudományok (pl. a fejlődés eszméje) felé való nyitottságot; a teológia életté váltását; a morális, nevezetesen a nemzetgazdaság és a szociális kérdés etikai vetületét. E témakörök Prohászka egész hitvédő és apostoli tevékenységének tengelyét alkotják. „A teológiában is az irányt az eszmék s a tudományok fejlődésének sodra adja meg. A theológia nem hit, hanem tudomány a hitről; következőleg része van a dívó eszmékben, irányzatokban, sőt impressziókban. A gondolat majd elsötétül, majd kigyúl, nemcsak új fölfedezések s új találmányok lendületétől, hanem még nagy történeti eseményektől is. S ez a gondolat dolgozik a tudományokban, a hittudományban is. "9 Szentírás-értelmezés terén Prohászka már a századfordulón azt hirdeti, amit a II. vatikáni zsinat (Dei Verbum): „Tisztán természettudományos kérdésekben az írásra hivatkozni nevetséges; hiszen nem az írás, hanem a természettudomány nyújtja ezeket a fogalmakat, s az írást kell magyarázni a természettudománnyal s nem a természettudományt az írással."10 Sajnos, a modernista válság idején - X. Pius rendelkezésére - a Biblia betűszerinti értelmezéséhez kellett visszatérni; a történeti kritikai módszer alkalmazása tilos lett, ami sok nehézséget, megpróbáltatást okozott a haladó katolikus szentírástudósoknak (pl. Lagrange O.P.), és a Modern katolicizmusban a haladó nézetet követő Prohászkának is a római indexre tételt hozta. De még a modernista válság előtt vagyunk; most elemzendő műve 1893-ban jelent meg. A KERESZTÉNY BŰNBÁNAT ÉS BŰNBOCSÁNAT A Pázmány-egyetem Hittudomány Kara 1890-ben pályázatot hirdetett a bűnbánat szentségének tudományos, de egyben szélesebb köröknek szánt tárgyalására. A pályadíjat 1893-ban Prohászka Ottokár dr. esztergomi teológiai tanárnak ítélték oda, aki akkorra már tíz éves irodalmi működésével, különösen is a Magyar Sionban közölt tanulmányaival, azok modern-7 Vö.: Szabó Ferenc: Prohászka és a modernizmus. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc, Budapest 1996. 73-175. 8 ÖM. 15.179-235. 9 ÖM. 15,185 10 ÖM. 15,198. HIT ÉS ÉSZ_________________________________________________________________________ 27
