Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Markó Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között selőinek a száma 91-re emelkedett, míg a KNEP képviselői száma 59-re csökkent, mert időközben többen elhagyták a pártot és más pártba léptek be. Budapesten azonban, ahol a Kisgazdapárt egyáltalán nem állított jelöltet, a KNEP elsöprő győzelmet aratott. Ez köszönhető annak is, hogy az MSZDP bojkott felhívására 71 ezer fővárosi lakos áthúzott szavazólapot dobott az urnába, 38 ezren pedig el sem mentek szavazni. Az újonnan összeülő nemzetgyűlés társadalmi összetétele is megváltozott. A nagy- és középbirtokosok, valamint az arisztokraták aránya jelentősen csökkent, a parasztbirtokosok száma azonban az addigi 2-3 fő helyett elérte a 30-at. A politikai katolicizmus előretörésének következtében a papok aránya 4%ról, 11%-ra nőtt. A forradalmakat követő törvényhozás egykamarás nemzetgyűlésként működött, így a katolikus egyház - felsőház nem lévén - , nem hivatalánál, hanem választott politikai reprezentánsai révén volt képviselve. Korszakunkban összesen 10 pap került be a törvényhozásba, ebből 2 káplán, 3 plébános, 4 kanonok és 1 püspök - utóbbi nem más, mint Prohászka Ottokár. 1944-ig más, ilyen magas egyházi rangú tagja nem is volt nemzetgyűlésnek, majd a későbbi képviselőháznak.27 28 Prohászka, mint a KNEP képviselőjelöltje Prohászkát továbbra sem vonzotta a hivatásos politizálás, de a nagy cél érdekében mégis elvállalta 1920 elején a KNEP székesfehérvári képviselőjelöltségét, amely - ahogy a Nemzeti Újság című lap írja - a szenzáció hírével hatott. A lap megírja, hogy Székesfehérváron nagy volt a széthúzás a nemzeti erők között, és ezért Prohászkában találták meg a közös igazodási pontot, ezért kérték fel őt képviselőjelöltnek. Ennek köszönhetően a KNEP és a Kisgazdapárt paktumának értelmében ellenjelölt nélkül indulhatott. Prohászka a jelöltséget csak az ötödik felkérésre fogadta el, mikor megbizonyosodott arról, hogy az összes pártfrakció egyetért az ő jelölésével. így emlékezik vissza: „Engem igazán, hogy úgy mondjam, beugrattak a dologba. [...] Én a politikától mindig irtóztam és legnagyobb örömöm volt az, midőn 1896-ban a Vág mellett megbuktam, másrészt láttam az áldatlan széthúzást és éreztem, hogy most a keresztényeknek össze kell fogniok.,r& Prohászka megmagyarázza, hogy a jelöltségét nem a politikai pályája kezdeteként kell értelmezni, hanem úgy, hogy ő szolgálatot tesz a keresztény pártoknak. Programjának a nemzed keresztény irányzat programját tartotta. A 27 GERGELY 1984:44-45. 28 Miért vállal mandátumot Prohászka Ottokár? In: Nemzeti Ujság,1920. jan. 4. 3. UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 121