Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Markó Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között betöltése, 6 éves magyar állampolgárság és féléves egy helyben lakás. A nőkkel szemben további követelményként az írni és olvasni tudást is feltételül szabták. A rendelet különbséget tett aktív és passzív választójog között. A passzív választójog feltétele a szavazati jog és a betöltött 30. életév volt. A lajstromos rendszer elvetésével egyéni jelöltekre történő választókerületi voksolást alakítottak ki, ahol a mandátum elnyeréséhez a leadott szavazatok abszolút többségére volt szükség. Az ideiglenes határok közti szavazásra jogosultak száma így közel 3 millió 42 ezer főt tett ki, amely a szavazásra jogosultak 74,6%-ával volt egyenlő, az ország összlakosságának tekintetében pedig 40 százalékra nőtt a jogosultak aránya. Ez a jogkiterjesztés jelentős előrelépésnek tekinthető, ha azt nézzük, hogy a dualizmus korában ez az arány 7 százalék körül mozgott.23 A választási előkészületek során a pártstruktúra csupán annyiban változott, hogy a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt, felismerve a politika kereszténykonzervatív irányba való eltolódását, szorosabb együttműködést, egyfajta szövetséget alakított ki a Keresztény Földmíves Párttal.24 A kormány közben 1919. december 5-én kiadott egy rendeletet, ami az államra és a közrendre veszélyes elemek, elsősorban a kommunisták internálását mondta ki. A gyakorlatban azonban sok szociáldemokrata is az internálások áldozatául esett, amire tiltakozásul, Peyer Károly szociáldemokrata miniszter kivált a kormányból és bejelentette, hogy az MSZDP nem vesz részt a választásokon.25 Ilyen körülmények közt került sor a választások megtartására 1920. január 25-26-án. A szavazást két szakaszban tartották meg, a Tiszántúlon erre csak 1920 júniusában, a románok kivonulása után került sor. A KNEP jelöltjeinek névsorát Csernoch hercegprímás 1919. december 28-án hagyta jóvá, melyből nyilvánvalóvá vált, hogy a KNEP mint a keresztény koncentráció pártja szoros kapcsolatban áll a katolikus egyházzal. Új jelenség volt, hogy a katolikus egyház ilyen nagyfokú politikai aktivitást fejt ki. Az előzetes megállapodások értelmében, a Kisgazdapárt és a KNEP 41 kerületben nem állított egymásnak ellenjelöltet, melyből 22 hely jutott a KNEP-nek.26 A választásokon a Kisgazdapárt és a KNEP elsöprő győzelmet aratott. Előbbi 79, míg utóbbi 72 mandátumot szerzett, majd a tiszántúli választások után ez annyiban módosult, hogy a Kisgazdapárt képvi-23 Ruszoly József: Az első nemzetgyűlési választások előzményeihez. In.: Jogtörténeti tanulmányok I. Szerk. Csizmadia Andor. Budapest, 1966. 91-109. 24 ROMSICS 2003:136-137 25 ROMSICS 2003:137 26 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Budapest 1977 153. _______________________UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 120
