Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Markó Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között Prohászka 1919 nyarától 1920 elejéig rengeteg politikai-közéleti tartalmú szónoklatot tartott, minden valamire való társaság, megmozdulás őt kérte fel ünnepi szónoknak. Emellett rengeteg írása jelent meg a lapokban, mint ahogy azt már említettük. Ezeket a beszédeket, írásokat Schütz Antal, az életmű-sorozat 22. kötetében, Iránytű címmel tette közre, ezzel is jelezve, hogy Prohászka a keresztény nemzeti megújhodás iránytűje volt, a kialakuló rendszer programadója.18 Kezdetét vette annak megvalósítása és a gyakorlatba való átültetése, amiért ő több évtizede harcolt. Remélte, hogy elérkezett az ideje annak, hogy egy valódi, szociális birtokpolitikával megteremtsék a keresztény Magyarország alapjait, megerősítsék a nemzeti gondolatot. Önvédelmet hirdetett a destruktív zsidó liberális hatalommal, és annak erkölcstelen sajtójával szemben. Vissza akarta terelni a liberalizmus hamis eszméitől fertőzött magyarságot a keresztény hit és vallásosság mezsgyéjére. November 13-i naplóbejegyzéséből megtudjuk, hogy cikket írt Mi, a magyarság és kereszténység címmel: „Meg kell fognunk a nemzeti gyökerességnél a szétbomló, mert megbomlasztott magyarságot. Mindenéből kifosztják, [...] úgy szellemi javakból, kultúrájából, zenéjéből, költészetéből a zsidó szellemtelenség. A zsidó szellemet szellemtelenségnek kell hívnom, mert tagadása az eszményinek, levigyorgása a fölségesnek. "19 December 14-én ezt írja: „Ez a rabló, kalózkodó szellem ráült a világ nyakába, elhódította számaival, technikájával, külső sikereivel a világot - a féligazságok bubájával, amelyek szabadságot, testvériséget, szabad érvényesülést hirdettek, de az anarchiának kaput nyitottak; megrendítette az erkölcsi elveket, meglazította az igazság, jóság hajlamait, meghiúsította az érzéseket; szabadon garázdálkodott s tobzódott.,r2D A NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1919 november elejére Clerknek sikerült elérni a pártok és a fővezérség megállapodását, majd Horthy budapesti bevonulását követően szükséges volt egy koalíciós kormány kinevezése. Friedrich Istvánt sem az antant képviselői, sem az egymással alkudozó politikai pártok nem akarták a miniszterelnöki székben látni. így kerülhetett sor november 24-én az új kormány megalakulására, Huszár Károly keresztényszocialista politikus vezetésével. Az új kabinet 12 minisztere közül 5 a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához (KNEP) tartozott. A KNEP 1919. október 24-én jött lét-18 A kötet címét Schütz Antal Prohászka Ottokár egyik ifjúsági kiadványától kölcsönözte. - [Szerk.] 19 Naplójegyzetek 3,104. _____ 20 Naplójegyzetek 3,115. 118 UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
