Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom zottak az indulatok, mivel egyik fél sem engedett álláspontjából. Azonban március elején a pattanásig feszült helyzetben, amikor már ott tartottak a dolgok, hogy Kunfi ténylegesen megfenyegette az egyházakat, hogy ne próbáljanak forradalmi reformtörekvéseinek ellenállni,39 Prohászka lépett fel egy mindkét fél számára elfogadható mentőötlettel. A püspök március 6-án az Alkotmányban felvetette a fakultatív iskolai vallásoktatás lehetőségét, mint amit még az egyház is elfogadhatónak tartana, de élesen szembeszállt azzal, hogy az állam az eddigi „vallási kényszer" helyett a „vallástalansági kényszert" hozza be, a szociáldemokraták elgondolása szerint. Prohászka szerint az megengedhető, hogy a szülő döntse el, hogy gyermekét akarja-e járatni az iskolai hittanra, vagy sem, de az nem, hogy az államhatalom döntse el a kötelező ateista világnézetet.40 Ezzel végre elmozdult az ügy a holtpontról. Ugyanis ezt Kunfi is elfogadhatónak találta átmeneti megoldás gyanánt, igaz, csupán a nemzetgyűlési döntésig, mivel úgy vélte, hogy a társadalom még sok helyen nem elég érett reformtörekvéseinek befogadására.41 Kísérlet a Katolikus Autonómia megvalósítására A forradalom különféle belső egyházi reformoknak is utat nyitott. Prohászka úgy vélte, hogy az egyháznak meg kell találnia a helyét az új, demokratikus világban is, és ennek érdekében a történelmi folyamatokból adódó pillanatnyi formákhoz nem szabad ragaszkodnia, azoktól válnia kell, ha az idő úgy követeli, de a lényegi dogokat természetesen változatlanul megőrizve.42 A forradalom után ismételten, immár sokadszorra felmerült az egyházban a Katolikus Autonómia megvalósításának kívánalma. A Katolikus Autonómia a Katolikus Egyháznak az állammal szemben való bizonyos mérvű önkormányzata, melyben a világi hívek a klérussal közösen intézik az egyház ügyeit az autonómiai szabályzatban meghatározott jogkörön belül. A Katolikus Autonómia az egyház fenyegetettségével szembeni védelemként merült fel mindig: Magyarországon először 1848-ban vetődött fel megalkotásának szükségessége, amikor a katolicizmus elvesztette államvallás jellegét és a vallási egyenlőség álláspontjára helyezkedett állammal szemben védelemre volt szüksége, azonban a szabadságharc viharai elso-39 Alkotmány 1919. március 6. 2-3. 40 Alkotmány, 1919. március 6.1. 41 Alkotmány, 1919. március 7.2. _____ 42 Alkotmány, 1918. november 19.1. 108 UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
