A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
állt. Nem sokkal később rövid időre internálták, majd a német megszállást követő deportálások során nyoma veszett.21 Második mondat Galyasi újabb katonai behívására az 1941. április 3-i részleges mozgósítással került sor. A Wehrmacht balkáni háborújába Magyarország a 3. magyar hadsereg által 11-én Jugoszlávia ellen megindított támadással kapcsolódott be, miután a haderő revíziós területre történt átcsoportosításával a 3. magyar hadsereget és a gyorshadtestet a Délvidékre vezényelték. A IV. és I. hadtestek feladata a Jugoszláv erődvonal áttörése, az V. szegedi hadtestté a Muraköz és a Baranyai háromszög elfoglalásával ennek biztosítása volt. Mindebből kitűnik, hogy Galyasi egysége most is nélkülözhető eleme volt a közvetlen pacifikációnak, Jugoszlávia belsejébe Bajmok, Pacsér, Kerény települések vonalán túl nem jutott. Április 13-án, mikor Horthy engedélyt adott a gyorshadtest kivonására, egysége ismét Madarason állomásozott (a német haderő már 10-én Belgrádot támadta). A rapid hadművelet 18-án fegyverszünettel zárult, 21-én megkezdődtek a fokozatos csapatkivonások. Katonai közigazgatást vezettek be, Újvidéken ezt a feladatot Novákovits Béla tábornok, a hadászatilag kiemelt ipari üzemek, közlekedési objektumok őrzését dálnoki Veress Lajos tábornok a 2. lovasdandárral látta el.22 Májustól a szegedi 14. önálló gyalogdandár parancsnokságát áthelyezték Szabadkára. Szeptemberben a katonai közigazgatást felváltotta a polgári, ez több hódmezővásárhelyit is érintett. Dr. Csáky Lajos tiszti főügyész szeptember elején tért vissza. A következő év elején dr. Hollósi Antal ügyvéd, a Tornyai Társaság ügyésze lett belügyminiszteri kinevezéssel az újvidéki királyi törvényszék bírája annak ellenére, hogy hat évvel korábbi, az aktuális ideológiához nem éppen lojális „Diktatúra, vagy bolsevizmus?” című cikkében a diszkriminatív zsidóüldözést, zsidógyűlöletet, a jobb- és baloldali diktatúrák „népfrontját” állította szembe az „örök törvény és erkölcsi igazság világfrontjával”, a vallással, a kultúrával. Annak aktualitását akkor az adta, hogy „a nemzeti egység jegyében egymásra talált Hódmezővásárhely hazafias ifjúsága, megalakult a faji öntudat és összetartás Nemzeti Egység Pártja.” Most önéletrajzi motívumokkal teli cikkben búcsúzott a várostól. Később a Tornyai Társaságban Dietrich Lajos, Faragó Sándor és Tornyai Bálint tartottak előadást újvidéki „élményeikről”.23 21 Orosházi Friss Hírek 1936/125. sz. (13. évf. máj. 31.) 2. p.; Orosházi Friss Újság 1936/125. sz. (25. évf. máj. 31.) 2. p., 1938/293. sz. (27. évf. dec. 25.) 6. p.; BÁLINT Ferenc: Nem a boldogságra születtünk... Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai = Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. Gyula, 1985; KOSZORÚS Oszkár: Kohán György és Orosháza = Békési Élet 1976/1. sz. (XI. évf., január) 87-98. p. 22 HORVÁTH Csaba: „...és Magyarország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba...” = Sereg Szemle 2011/1. sz. (IX. évf., január-március) 7-20. p. 2,VRÚ 1941. 09. 03. 3. p; Belügyi Közlöny 1942/3. (76. évf. jan.. 04.); VRÚ 1942. febr. 01. 2. p.;NÚ 1936. szept. 20. I.p.; VRÚ 1943. nov. 14. 3. p. 182
