A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

Takács Ferenc helyzete a proletárdiktatúra bukását követően. Visszatérése a mozgalomba

Takács Ferenc is abba a körbe tartozott, melynek tagjai a forradalmak idején - helyi szinten - szerepet vállaltak. 1918. október 31-től a Szociáldemokrata Párt helyi vezetőségének tagja, majd titkára, emellett a városi Nemzeti Tanács 12 fős végrehajtó bizottságának tagja. A munkaközvetítő hivatal, továbbá a rokkant katonák és hadiözvegyek vásárhelyi szervezetének vezetését is rá bízták. A Tanácsköztársaság Vásárhelyen az országosnál szőkébbre szabott időszakában, az április 10-i tanácsválasztások után tanácstag és a 20 tagú intézőbizottság tagja, végül - a román megszállás előtt röviddel - a nemzetőrség ideiglenes parancsnoka - ezért a július 21-én román megszállás idején menekülni kényszerült.6 1919. szeptember 8- án, már a Friedrich-kormány működése alatt vette őrizetbe Takácsot a szegedi rendőrség. Ezt követően a szegedi ügyészség 21 rendbeli személyi szabadság megsértése címén vádat emelt ellene, de bírósági tárgyalására nem került sor. A Csillagbörtönben tartották fogva, ahol dolgoznia kellett: kőművesmunkákat végzett. Kereseti kimutatása szerint 1920. november 13-tól 1921. március 31-ig 36 korona 75 fillért keresett. Ellenben cipőt is vett egy ízben, továbbá annak javítását, valamint a postai költségek portóját is rá terhelték.7 A munka mellett lehetősége nyílt szépirodalmi műveket olvasni, továbbá az angol nyelvet is - autodidakta módon - elég jól elsajátította, melyről jegyzetfüzetei tanúskodnak. Ugyanakkor átgondolta a Tanácsköztársaság idején vállalt tevékenységét is, melyet ugyan nem tagadott meg, de naplójában megjegyezte, hogy május 1. számára is ünnep, de „...mégis külön fáj a magyar sors.”8 A börtönből közel két év vizsgálati fogságot követően, 1921. júliusban szabadult. Politikai szerepvállalásra ekkor legfeljebb csak gondolhatott, mert még sokáig rendőri felügyelet alatt állt. 1922. október 11-én kelt hatósági bizonyítványa szerint „...a tanácsköztársasági uralom alatt mint párttitkár működött a szocialista pártban. A forradalom után politikával foglalkozott s a communista elvek mellett és a párt érdekében állandóan agitált. 1920. március 2- ikától (Takácsné javítása: 1919. szept. 8-tól) kezdve személyes szabadság megsér6 MAKÓ Imre: A vörös offenzíva és a román megszállás Hódmezővásárhelyen 1919-ben. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2009. Szerk. HERCZEG Mihály et al. Hmvhely-Bp., 2010. 58-59., 61.; uő: Takács Ferenc. In: Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hmvhely, 2003. 81. (Továbbiakban: MAKÓ Imre 2003.) Takácsot a direktórium 660. számú rendelkezésével nevezte ki a nemzetőrség parancsnokává 1919. április 29-én. (MNL CSML HL Hmvhely Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iktatókönyv 1919. 2143. sz. (Az irat nem található a helyén.)

7 MNL CSML HL Takács Ferenc iratai 11. doboz. 1921. évi iratok

8 MARJANUCZ László: Takács Ferenc politikai pályája (1908-1944). Vázlat. Krónika. A tanárképző főiskolák történelmi tudományos diákköreinek lapja 1985-86. XII. évfolyam. 97. (Továbbiakban: MARJANUCZ László 1985)

87