A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
tése miatt le volt tartóztatva (Takácsné kiegészítése: 1921) junius 23-ig. Politikailag megbízhatatlan.”9 Az első években önálló egzisztenciájának megteremtése volt az első Takács Ferenc számára: kőművesmesterként munkákat vállalt országszerte. 1921 őszén például a Kazincbarcikához közeli Rudolftelepen dolgozott, ahogy ezt a Kosár Eszterrel folytatott levelezése is igazolja. Október 10-én így ír terveiről: „Nagyon ismerem az élet csúnya oldalát és ezen a téren nem akarok légvárakat építeni, itt amit célul tűzök ki, annak meg kell lenni, minden poklon keresztül. Az otthonom nyugodt, békés és szép lesz, oda pihenni térek. A feleségem csak magunkkal törődő, csendes asszonyka lessz, senkinek sem vétő, inkább vallásos, mint nem.”10 * Az idézett mondatok két év múlva kezdtek valósággá válni. 1923. október 20-án, két nappal 30. születésnapja előtt megházasodott: az őt kikosarazó Kosár helyett a római katolikus vallású Bállá Erzsébetet (1897-1990) vette feleségül, aki megfelelt a Takács által támasztott, fentebb idézett kívánalmaknak." Két gyermekük született: Ferenc 1924. július 3-án, és Judit 1925. július 24-én. Bállá Erzsébet kezdettől fogva fontos segítőtársa volt férjének, aki mindenben számíthatott rá. Ferenc halála után nem hagyta elveszni hagyatékát: el nem kobzott könyveit a könyvtár, míg iratait a levéltár őrizetére bízta az 1980-as évek végén. A volt vezető tanácsköztársasági funkcionáriusok közül Posztós Sándort, továbbá Arany János, Gábor István és Dobó Ferenc egykori városházi tisztviselőket is rehabilitálták a húszas évek végére. A tisztviselők esetében népszerűségük mellett szaktudásuk, nélkülözhetetlenségük is szerepet játszott abban, hogy a bíróság enyhe ítéleteket hozott velük szemben, és visszatérhettek eredeti állásukba.12 Takács Ferenc, aki ellen a rendőri felügyelet tartama alatt nem merült fel kifogás, rokkantsági ellátásra is jogosultságot kapott 50%-os hadirokkantsága (a háború folyamán mindkét lábát átlőtték) folytán.13 Családalapítása után, és a volt tanácsköztársasági tisztségviselőkkel szembeni enyhülő hatósági bánásmód miatt lehetővé vált Takács számára, hogy Vásárhelyen is vállaljon kőműves munkákat. 1924-ben kőművesmesterként önállósította magát, és Csongrád megyében tucatnyi iskolát és számos magánházat épített.14 A szociáldemokrata mozgalomtól azonban nem távolodott el. Párthűségét felesége támogatása mellett erősítette az a tény, hogy az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon 9 A 16832/1922. t. ü. számon kiadott hatósági bizonyítványát Id. MNL CSML HL Takács Ferenc iratai 11. doboz. 1922. évi iratok 10 Uott. MNL CSML Anyakönyvi hiteles másodpéldányok. Hmvhely ház. akv. 442/1923. Takács Ferenc és Bállá Erzsébet házasságkötése, 1923. okt. 20. Megegyezés szerint a születendő gyermekek az anya vallását követik. (A vőlegény születési éve tévesen szerepel 1896-ként.) 12 MAKÓ Imre: „Letörtük a burzsoát”. Ügyészségi vádindítvány a hódmezővásárhelyi Tanács- köztársaság vezetői és közegei ellen. In: SZTÉ 2005. 77-78. 13 Takács hadirokkant jelvény viselésének jogosultságáról szóló okmányát (1932) és hadigondozási igazolványát (1934) ld.: MNL CSML HL Takács Ferenc ir. 11. d. 1932. évi iratok 14 MARJANUCZ László 1985. 97. 88
